Ifjúmunkás, 1952 (5. évfolyam, 152-195. szám)

1952-07-09 / 170. szám

A gyergyói IMSZ-alapszervezetek lelkes munkába­ n hu itt év májusában a gyergyói városi néptanács elhatározta, hogy úszómedencét épít Hozzákezdtek a munkálatokhoz, azonban rövid idő múlva abbamaradt. A megkezdett gödör azóta is ott áll és csak arra jó, hogy gyűjtse az esővizét. Ez év tavaszán az IMSZ rajonbárója elhatá­rozta, hogy a néptanács segítségére siet és arra ösztönzi az ifjakat, hogy önkéntes mun­kával járuljanak hozzá az úszómedence elké­szítéséhez. A határozatot az IMSZ rajonvezetőségének második titkára a néptanács tudomására hozta. Azonban Stan Jakab, a néptanács tit­kára bizalmatlankodott. Kételkedett abban, hogy az ifjak valóban teljesíteni tudják a vál­lalást. Nem számolt az ifjak lendületével, lel­kesedésével és alkotó kezdeményezésével. Szemétől tévesztette, hogy a szeretett pártunk nevelte ifjúság számára kitüntetést jelent, ha közérdekű munkával bízzák meg. Elfelejtette, hogy pártunk vezetésével ifjaink tízezrei dol­goztak a Szálva-visói­­és a Bumbesti-livezeni vasútvonalak építésénél és sok más, nemzet­gazdaságunk szempontjából fontos munkála­tok folyamán bizonyságot tettek alkotóképes­ségükről. Az IMSZ rajonvezetősége mégis munká­hoz látott. A kilenc alapszervezet vezetőségé­vel május 14 -én gyűlést tartott és ismertette a rajonbáró határozatát. Az alapszervezeti vezetők nagy lelkesedéssel vállalták, hogy a munkálatok sikeres befejezése érdekében ala­pos szervezési munkát fejtenek ki. Ezután minden alapszervezet általános tag­gyűlésen dolgozta fel a rajonható határoza­tát, amely lelkesedést keltett az ifjak körében. Sok-sok önkéntes munkaórát ajánlottak fel, hogy az úszómedencét a legrövidebb időn belül elkészíthessék. Az IMSZ-tagok vállalásai alapján a rajon­­vezetőség, az alapszervezeti vezetőkkel kar­öltve munkatervet és programmot dolgozott ki, amely megállapította, hogy az egyes alap­szervezetek naponta három ifjút jelölnek ki a munkára. Úgy állították össze a programmot, hogy egyetlen nap se maradjon üresen. Azo­kat az ifjakat, akik délelőtt dolgoznak, délu­tánra osztották be, akik pedig munkahelyükön délután végzik a munkát, azokra délelőtt kerül a sor. Ilyenformán egész napon át folyik az ÚSZÓmedence építése. A szakmai iskola vállalta, hogy július má­sodikéig bezárólag minden nap délelőtt és dé­lután egy-egy nyolctagú önkéntes munkacso­portot küld az építéshez. Az Unió alapszerve­­zet július tizenkettedikéig minden második dé­lután 12 tagú csoporttal, a városi alapszerve­­zet pedig minden harmadik nap délelőtt háromtagú és délután pedig nyolctagú cso­porttal vesz részt a munkában. Június 14-én megkezdődött a munka és azóta minden nap lelkesen dolgoznak az ifjak. Azok, akik eleinte bizalmatlanul fogad­ták az IMSZ rajonbárójának határozatát, már az első nap meggyőződhettek tévedésükről. Most azután láthatták, hogy a város munka­vágytól fűtött IMSZ-tagjai milyen lelkesen dolgoznak. A munkálatokban különösen a szakiskola IMSZ-tagjai tűntek ki, akik ezidáig már 429 órát dolgoztak. Közülük dicséretet érdemel Jakab István, György Péter, Erdős Lajos, Ábrahám József és Balogh Tibor elvtárs. Példamutatásukkal fokozottabb munkára buz­dították társaikat. Ugyancsak szép eredményt értek el a városi és az Unió IMSZ-alapszer­­vezetek ifjai is. Akadt azonban olyan alapszervezet is, amelyik közömbösen viselkedett. A gyergyói ládagyár IMSZ-alapszervezetének tagjai nem vettek részt a munkában. Közömbös magatar­tásuk azzal magyarázható, hogy az alapszer­vezet vezetősége nem tulajdonított fontosságot az IAASZ rajonvezetősége felhívásának. Jel­lemző Kőműves Mihály alapszervezeti titkár felelőtlen kijelentése: „Engem nem érdekel az úszómedence építése, mert én úgysem fürdőm ott“. Természete­, hogy ezek után az alap­szervezet tagjait nem mozgósította. Kőműves elvtársnak és a vezetőség többi tagjának helytelen a magatartása. Az a köte­lességük, hogy serkentsék az alapszervezet tagjait a közérdekű munkára. Igyekezzenek, hogy a legrövidebb időn belül az élre kerül­jenek és példamutatásukkal még lendületesebb munkára ösztönözzék a többi ifjút. Az úszómedence felépítésével Gyergyó IMSZ-tagjai bebizonyítják, hogy Szocialista társadalmi rendszert építő népünk lelkes har­cosai és boldog, napfényes jövőnk biztosításá­ért készek bármilyen feladat megoldására. DEÁK MÁRIA levelező A temesvári kohászati kar IMSZ-szervezete megtisztítja sorait Az IMSZ KV VII. plenáris ülése nyomán­­szervezetünk taggyűlést hívott össze. A gyűlé­sért Fuhrman elvtárs, az IMSZ kari szervezet titkára feldolgozta az IMSZ KV VII. plenáris ülésének határozatát és különösen kihangsú­lyozta azt, hogy a határozat rámutat arra, hogy: „Egyes IMSZ-szervezetek, különösen a főiskolai fakultásokon, éberség hiányáról tettek tanúságot és megengedték, hogy soraikba idegen és ellenséges elemek férkőz­zenek be". Kari szervezetünk megállapította, hogy ezt a hibát mi is elkövettük. Épp ezért azortttal hozzáláttunk ennek a súlyos hibának kikü­szöböléséhez. Kari szervezetünk tagsága ezen a gyűlésen bebizonyította politikai érettségét. A gyűlé­sen 22 befurakodott, ellenséges elemet zártunk ki, akik eddig megbújtak sorainkban. Lucaci Vasile például vasgárdista volt, aki ezért bör­tönbüntetést is kapott. Markovszki Iván szü­leinek vagyonát államosították, ő maga pedig részeges volt és rossz tanuló. Általános gyűlésünk leleplezte Bata Pétret is. Apja fog­házőr volt Doftanán, s munkásmozgalmunk legkiválóbb harcosait kínozta. Később a pet­­róleumfinomítótelepen szabotázsért büntetés­ben részesült. Alapszervezetünk kíméletlenül kivetette so­raiból Safalin Nicolae kulákfiókát, akinek nagybátyja fejszévé­ támadt rá az államvédel­mi hatóság közegeire. Az általános gyűlés kérte, hogy az egyetemről is távolítsák el. Kizártuk a sorainkból Rusu Reisát is, a gúnyolódó, kozmopolita kuláklányt. Mindannyian tudjuk, hogy ez az általános gyűlés igen jelentős volt alapszervezetünk életében. Megerősödtünk és bebizonyítottuk szeretett pártunknak, hogy forradalmi, osz­tályharcos ifjak vagyunk és bármikor leszá­molunk az osztályellenséggel. Az általános gyűlésünkből azonban levonhatjuk a tanulsá­got: nem voltunk elég éberek. Jóval hamarabb kellett volna tisztogatnunk. Ez arra késztet bennünket, hogy a jövőben fokozzuk forradal­mi éberségünket. MESTER TIBOR levelező Ifjúsági váltás a „Varga Katalin“ kötöttáru üzemben A kolozsvári „Varga Katalin“ üzem IMSZ- alapszervezetének vezetősége tudja, hogy szervezetünknek, pártunknak, milyen felelős­séggel tartozik az üzem ifjúságának nevelé­séért. Az üzem IMSZ-alapszervezetének ve­zetősége támogatja az ifjakat, hogy a terme­lésben elért eredményeiket mindinkább fokoz­hassák és a munkafegyelmet megerősíthessék. A „Varga Katalin“ kötöttáru üzemben az ifjúsági brigádokban az üzem legkiválóbb ifjúmunkáslányai dolgoznak. A brigádfelelő­­se­k öntudatos IMSZ-tagok, mint például Ta­kács Júlia és Orosz­tyán Mária. Ezek a lá­nyok a termelésben és a szervezési munkában is az élen járnak. Az üzemben nem mindig mentek rendben a dolgok. Egy-két hónappal ezelőtt komoly hiányosságok mutatkoztak a fegyelem kérdése terén. Nem használták ki kellő mértékben a nyolcórai munkaidőt és a munkában nem tud­tak kellő eredményt elérni. Az üzem IMSZ- alapszervezete vezetőségének kezdeményezésé­re az élenjáró ifjak bevonásával brigádokat alakítottak. A kézikötődében akkor alakult meg a „Május 1“ IMSZ-brigád. A brigád tag­jait az osztály ifjúsága választotta ki. A leánybrigádnak 27 tagja van. Felelősük Fitori Róza elvtársnő, aki nemrég végezte a mester iskolát. A brigádot három csoportba osztották be. Mindegyik csoport élén felelős áll. A huszonhéttagú leánybrigádot — amely a kézikötődé egyik váltása — az üzem minta váltásának nevezik. A brigád megalakítása hozzásegítette a leányokat a munka minőségi megjavításához, a mennyiség emeléséhez, va­lamint a munkafegyelem megerősítéséhez. Ti­zenöt brigádtag most végezte el a szakmai tanfolyamok Számos ifjúmunkáslány felül­múlta régebbi eredményeit. Nagy Emma, aki kezdetben nem tulajdonított kellő fontosságot a munkának és többször fegyelmezetlenül vi­selkedett, ma élenjár a termelésben. Naponta 25—26 pár harisnyát készít el. Tamás Éva eleinte csak 15 pár harisnyát gyártott. Ma már napi 20 párnál tart. Ki kell emelnünk Bodó Irén élmunkás magatartását, aki napon­ta 30—31 pár harisnyát is elkészít. A lányok ügyelnek arra is, hogy a termelés fokozása ne menjen a minőség rovására. Ezen a té­ren Tóth Mária, Szakács Ágnes, Gáli Zsu­­zsánna és Demeter Éva járnak az élen, akik állandóan emelik a termelést, ugyanakkor azonban kifogástalan, jó minőségű árut készí­tenek. Az IMSZ-alapszervezet Vezetősége foglal­kozzék még komolyabban az üzem ifjúságá­nak életével és munkájával. Ne elégedjenek meg az elért eredményekkel, mert még min­dig mutatkoznak hiányosságok. Törekedjenek a hibák kiküszöbölésére, mert ha ezt a kér­dést elhanyagolják, ismét felütheti fejét a fe­gyelmezetlenség. Az IMSZ-alapszervezet ve­zetősége hasson oda, hogy a brigádtagok so­raiból megalakított háromtagú fegyelmi bi­zottság valóban töltse be hivatását és nyújt­son kellő segítséget a lányoknak. Ne hanya­golja el a fontos kérdések elintézését. A fe­gyelmi bizottság például elhanyagolta Farkas Margit ügyének megvitatását. Az elvtársnő kérte felvételét a brigádba, s ígéretet tett, hogy kiküszöböli hiányosságait. Azonban to­vábbra is fegyelmezetlenül viselkedett és több­ször igazolatlanul hiányzott a munkahelyről. A bizottságnak már régen ki kellett volna vizsgálnia az ügyét az egész brigád munkája eredményének érdekében és megtenni a kellő intézkedéseket. Robotos Imre: „Az épülő kommunizmus földjén“ ÁLLAMI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI KIADÓ KIADÁSA A múlt év nyarán újságíró-küldöttség uta­zott népköztársaságunkból a Szovjetunióba. Négy felejthetetlen hetét töltötték a küldöttség tagjai a kommunizmust építő­ szovjet embe­rek körében. Robotos Imre: „Az épülő kommunizmus földjén“ című utijegyzete a küldöttség né­hány élményéről és tapasztalatáról számol be. A könyv kilenc riportja szemléltető leírá­sát adja a szovjet­ emberek nagyszerű életé­nek, alkotó munkájának. Robotos Imre uti­ Lju-Baj-juj: jegyzete elvezeti az olvasót a kommunizmus nagy építkezéseihez, a „Lenin emlékezete“ korhoz virágzó földjeire, a Szovjetunió Le­­nin-renddel kitüntetett Akadémiai Színházá­ba, az újságírás egyetemére, a „Pravda” szer­kesztőségébe. „Az épülő kommunizmus földjén” című könyv még jobban megismertet példaképeink, a szovjet emberek boldog világával, hogy erőinket megsokszorozva, még határozottab­ban küzdjünk a béke őrhelyért, új életünk megteremtésén. A KOMISZAR IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ KIADÁSA Liu­ Baj-juj, fiatal kínai író könyvecskéje két elbeszélést tartalmaz. Elénk tárja a kínai nép felszabadító harcának egyes eseményeit, a Népi Felszabadító Hadsereg nagy Szerepét, amelynek soraiból olyan nagyszerű és bátor harcosok kerülnek ki, mint Sértyke: „A Ko­miszár” és Li-Guan-hé: „A hazatérés” című elbeszélések hősei. Az ifjú olvasók feltétlenül nagy érdeklődés­sel olvashatják e könyvecskét, mert az elbe­szélésekből megismerhetik a kínai nép ha­­lált megvető bátorságát, amellyel kiharcolta függetlenségét és szabadságát. UJ KÖNYVEK­­­ E. VOROSILOV: Sztálin és a Szovjetunió fegyveres erői. Az Orosz Könyv kiadása. P. TROFIMOV: Az amerikai-angol háborús uszitók ideológiája ellen. Az Orosz Könyv kiadása. Leukippos Damokritos. Állami Tud. Könyvkiadó. A munkavédelem a Burtián Népköztársaságban. OSZT Kiadó. BORISZ POLEVOJ: Kovácsok. OSZT Kiadó Augusztus 23 tiszteletére, terv­feladatunk teljesítéséért Új termelési eredmények születnek a Zsilvölgyében A bányaiparban dolgozó munkások orszá­gos értekezlete idején és az értekezlet előké­szítésének folyamán tapasztalt lelkesedés nem­ csökkent, sőt egyre jobban áthatja a zsilvölgyi bányászokat. Az ifjú és idős bányá­szok egyaránt türelmetlenül várták az orszá­gos értekezletről visszaérkező küldötteket. Az értekezletet követő első napokban a lupényi SFU iskola tanulói felkérték Raul Nicolae ifjúmunkás bányászt, — aki részt vett az érte­kezleten —, hogy jöjjön el körükbe, s mesélje el, mit látott, mit hallott ott. A lupényi bányában kedden délután ünne­pelték Petre Letean sztahanovista brigádját, amely Golovin ciklikus módszere alapján 513 százalékos normatülszárnyalást valósított meg. Ugyancsak a keddi nap folyamán Ioan Tuli, lupényi kommunista bányász 177 száza­lékkal haladta túl a normáját, míg Biró Béla brigádja 82 százalékkal több szenet fejtett, mint amennyit normája előírt. Sacalus Petru III., az aninoszai bányában dolgozó ifjúbá­­nyász szintén részt vett az értekezleten. Bri­gádjával együtt az utóbbi napokban 138 szá­zalékos normatúlszárnyalást ért el. A Vulcan bányában dolgozó Böjte Pál ifjúsági brigádja lépcsőzetes fejtésben dolgozik. Június 30-án a ciklikus munkamódszer alkalmazásával négy ciklussal többet végzett. A szerdai nap folyamán határtalan lelkese­déssel és örömmel olvasták Gh. Gheorghiu- Dej elvtárs beszédét, amelyet a bányászok or­szágos értekezletén mondott el. Az újság kézről-kézre járt. Azután a beszéd felolvasója körül gyűltek össze, s miután meghallgatták a cikket, megindult a vita. „Hát ha úgy vesszük, — mondotta Stefan Botosu ifjúbányász, a zsiec­lónyai bánya él­­munkása, — csak most tudom igazán, hogy milyen megtiszteltetést jelent, ha valaki bá­nyász lehet. Pártunk nagyra értékeli mun­kánkat. Csak most látjuk, hogy milyen hasz­not jelent az országnak az a szén, amelyet mi fejtünk.“ A bányaiparban dolgozó munkások orszá­gos értekezlete még jobban megszilárdította a bányászok bizalmát pártunk iránt. Új erőt merítettek abban a hazafias harcban, amelyet a több szén kifejtéséért, valamint a munka termelékenységének növeléséért folytatnak. Másik bányavidéken A múlt napok egyikén a Palánga völgye visszhangzott a munkások dalától. A Filipesti de Pădure bánya munkásai kísérték az állo­másra az országos értekezleten részvevő küldöttséget. Ez a küldöttség képviseli majd őket a zsilvölgyi értekezleten. Az értekezleten Kovács Ferenc sztahano­vista vállalta a bánya, munkásainak nevében, hogy a II. tervév előirányzatait 11 hónap alatt teljesítik. Július 3-án, amikor a küldött­ség visszatért az értekezletről, a bánya épü­leteit vörös zászlókkal és zöld ágakkal díszí­tették fel. Az első váltás után a pártszervezet gyűléstermében számos élmunkás, technikus és tisztviselő gyülekezett össze, hogy találkoz­­zanak a hazatért küldöttekkel. Valamennyien nagy érdeklődéssel hallgatták Nicolae Filip mérnököt, aki beszámolt az értekezletről. A hozzászólások alkalmával számos bányász iratkozott fel. Niculaie Deftu élbányász a kö­vetkezőket mondotta: „Annak idején, amikor a bányák a kapitalisták kezében voltak, térdig sárban dolgoztunk. Húztuk magunk után a szenesteknőt, akárcsak a lovak. Mindezt csak azért, hogy megkereshessük a betérő falatot. Ma azonban modern a bánya felszerelése és bányászruhát is kapunk. Éppen ezért még nagyobb lelkesedéssel dolgozom ezután. Így akarom megmutatni, mennyire szeretem pár­tunkat s kormányunkat.” Ulrich István elvtárs, a bánya igazgatója aztán rámutatott arra, hogy bár csak néhány nap telt el az értekezlet óta, máris javu­lás érezhető a bánya élelmiszer- és egyéb üz­leteiben. Nagy a javulás az ellátásban is. Az orvosi rendelőt új műszerekkel és készülékek­kel szerelték fel. A gyógyszertárba sok orvosság érkezett. Most a Filipești de Pădure bánya munkásai még lelkesebben dolgoznak, az „egy bányász se a normán alul” jelszó valóraváltásáért. HARC AZ ÚJ KENYÉRÉRT Az újarádi állami gazdaság dolgozói mun­kájukban szigorúan betartják az agromini­­mumok alkalmazásáról, a betakarításról és a begyűjtésről szóló kormány- és párthatá­rozatot. A dolgozók gondosan készültek a nyári kampányra és a terv alapján június 24-én, megkezdték az árpa­ aratását. A traktor után két aratógépet kapcsoltak . így sikerült meg­gyorsítani az aratás ütemét, továbbá az üzemanyaggal is takarékoskodtak. A csép­A majláti (Arad tudomány) kollektív gaz­daság dolgozói példamutató munkát fejtet­tek ki a tavaszi vetési kampányban és a nö­vények gondozásában. A kollektivisták tud­ták jól, hogy csak abban az esetben biztosít­hatják közös gazdaságuk állandó fejlődését és a saját maguk jólétét, ha teljes erővel A kovácsi (Temes tartomány) „Vörös eke” kollektív gazdaságban megkezdődött a beta­karítási munka. A kollektivisták szorgalmas munkájukkal elérték, hogy a mai napig 25 hektár árpát, 2 hektár rozsot és 15 hektár búzát arattak le. A munkálatok továbbra is A radnóti „Augusztus 23” kollektív gazda­ságban a kormány- és párthatározatot érté­kes útmutatásnak tekintik. A határozat alap­ján szervezték meg évi munkájukat. A kol­lektivisták serényen dolgoznak, hogy a hatá­rozat előirányzatait a gyakorlatban is meg­valósítsák. Az agrominimum szabályainak megfelelően 60 hektár cukorrépát és 7 hektár takarmányrépát már harmadszor is megka­páltak. Június 30-ig befejezték a 180 hektár kukorica kapálását is. A vetések ápolásával egyidejűleg a kollektivisták a 100 hektáros rétről betakarították a szénát. A munkában kitűnt a 4-es számú brigád, amely a ráeső részt két nap alatt kaszálta le. Az ötös és az egyes számú brigád is kitűnt a munkában. A felsőrákosi kollektivisták napról napra szebb eredményeket érnek el. Alkalmazzák az agrominimum szabályait és eddig 221 hektár búzát, 48 hektár zabot, 19 hektár rozsot és 47 hektár é­s 80 ár árpát tisztítottak meg a gyomtól. Ebben a munkában kitűnt az if­júsági brigád, Demeter Ilona, Székely Mik­­lós és Székely Klára IMSZ- tagokkal az élen. A kollektív gazdaság dolgozói ezenkívül el­végezték a cukorrépa egyelését és háromszori kapálását, befejezték a kukorica és a dug­ványrépa háromszori kapálását és a bur­gonya első kapálását, résre is tervszerűen készültek. Itt szintén úgy szervezték meg a munkát, hogy a trak­tor két cséplőgépet hajt, s Eredjük gyors cséplési módszerét alkalmazzák. Az állami gazdaság dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a betakarítást szemveszteség nélkül a legrövidebb időn belül elvégzik. Tudják, hogy munkájukkal hozzájárulnak pénzreformunk sikerének megerősítéséhez s dolgozó népünk ellátásának biztosításához, részt vesznek a gazdaság közös munkájában. A nyári kampányra idejében előkészültek és június 25-én megkezdhették az őszi árpa ara­tását. A 15 hektár árpát a kitűzött határidő előtt takarították be. Néhány napon belül hozzáfognak a többi termés betakarításához lendülettel folynak. A learatott területen a tarlóhántást is elvégezték. Az orczifalvi GTA traktoros ifjas traktoraikkal idejében vonul­tak ki a határba. Arra törekedtek, hogy jó munkát végezzenek. A kollektív gazdaság felkészülve várja a nyári kampány megkezdését. A szekereket, boronákat, ekéket és a gazdasági gépeket megjavították és ellenőrizték. Kijelölték a szérüket, s megtették a szükséges tűzbizton­sági intézkedéseket. A cséplőgépek teljesítő­képességének legjobb kihasználása érdekében cséplőcsoportokat alakítottak, amelyek váltá­sokban dolgoznak. A kollektivisták közvetlen a szérvről szállítják be az államnak járó ter­ményt. A jövő évi vetőmag-gabonát már a lábán jelölték ki. Ezt külön aratják és csépelik majd. A táblákon elvégezték a rozstalanítást, hogy minél tisztább legyen a gabona. Csiki Ferenc brigádvezető, Fekete József GTA brigádvezetővel szerződést kötött, hogy a cséplést, tarlóhántást és az őszi szántást idejében végezzék el. A brigádosok erre a célra külön munkatervet készítettek. A kollek­tivisták felkészülve várják a betakarítási munkálatok megkezdését. Megjavították a gazdasági szerszámokat, gépeket, szekereket, az utakat és a hidakat. A legalkalmasabb helyen kijelölték a szérüket, ahol majd elhe­lyezik a termést a cséplés idejéig. A felsőrákosi kollektivisták előkészítették az 50 vagon gabona befogadására alkalmas rak­tárhelyiséget. A raktárt kitakarították és fertőtlenítették. A kollektív gazdaság gondos­kodott a csépléshez szükséges­­ zsákokról is. Mindegyik kollektivista két-két zsákkal járult hozzá, hogy a termést szemveszteség nél­kül, idejében a raktárba szállíthassák. Vezetnek az aratásban A csénei (Temes tartomány) állami gaz­daság dolgozói az elsők között kezdtek hozzá az őszi árpa aratásához. A munkaidő, az ara­tó- és kötözőgépek tökéletes kihasználásával, az állami gazdaság már június 20-ra befe­jezte a 200 hektár árpa aratását. A máriaföldi állami gazdaság dolgozói, hogy szemveszteség nélkül és idejében ta­karíthassák be a termést, összes gépeik igénybevételével kezdtek hozzá munkájuk­hoz. A nyolc aratógéppel és a Szovjetunió­ból kapott automatikus kombájnnál óránként 30 hektár őszi árpát aratnak. A gépcsopor­tokat összekapcsolták, hogy maradéktalanul kihasználják a traktorok teljesítőképességét. Minden traktor két aratógépet vontatott. A nyolc aratógépet így csak négy traktor von­tatja és a felszabadult négy traktorral pedig a tarlóhántást végzik el. Az állami gazdaság dolgozói vállalták, hogy a gépek tökéletes kihasználása érdeké­ben Eredjük gyorscséplési módszerét alkal­mazzák. Ezzel megrövidítik a cséplés idejét és jelentős üzemanyagot takarítanak meg. A gyarmatai állami gazdaság dolgozói az aratási munkálatokkal egyidőben elvégezték a repce cséplését is. Kicsépelték a gazdaság 120 mázsa repcetermését. Az őszi árpa csép­lését a kombájn egyidőben végzi az aratás­sal. Betartják az agrominimum szabályait A márkosfalvi (Sztálin tartomány) „No­vember 7” kollektív gazdaságban lendülete­sen halad a növényápolási munka. A munka fokozása érdekében a brigádok és csopor­tok között szocialista verseny indult be. Ed­dig a tagok 75 hektár búzát, 51 hektár za­bot, 61 hektár árpát, 39 hektár lencsét, 36 hektár borsós árpát és 2 hektár fehérborsót gyomláltak meg. . A kollektív gazdaság tagjai ez évben 100 százalékosan elvégezték a gabonaneműek mesterséges beporzását. A jelek szerint az idén hektáronként 300 kg-mal lesz több a ter­més mint a múlt évben. A kapásnövényeket szintén az agrominimum szabályai szerint gondozzák. 78 hektár burgonyát, 79 hektár kukoricát, 17 hektár répát,4 hektár mákot, 1 hektár 40 ár ánizst és 13 hektár cukorrépát háromszor kapálták meg eddig. Megkezdték az ősziárpa betakarítását Aratnak a kovácsi kollektivisták Felkészülve várják a terménybetakarítást Harcban a termésért Ellenőrizzük a burgonyaföldeket Szép verőfényes vasárnap reggel. A zoltáni dolgozó ifjak a kulturotthon előtt gyűltek össze, Kőműves elvtárs, a vezetőnk, csopor­tokba osztott be bennünket. Az volt a tervünk, hogy kivonulunk a határba, átvizsgáljuk a burgonyaföldeket és kolorádóbogarat kere­sünk. Kőműves elvtárs a csoportok élére a legjobb párt- és IMSZ-tagokat állította. Bí­­zom abban — mondja — hogy minden cso­port leleményesen, lelkiismeretesen ellenőrzi a rábízott burgonyföldet, s azonnal jelzik, ha kártevő, kolorádóbogarat találnak. Kimentünk a határba. A csoportok zajongva­­ .. széledtek szét. A földek mintha már várták volna az ellenőrző csoportokat. A leveleken még csillog a reggeli harmat, amelyet a nap még nem ért rá felszikkasztani. A feszülten figyelő ifjak gyorsan haladnak a burgonya­bokrok között. Gondosan ellenőrzik, hogy a fiatal bokrokat nem fenyegeti-e a rovar. Kőműves elvtárs csoportja, Kiss Albert kö­zépparaszt földjéhez közeledik. A föld gazdá­ja már messziről üdvözli a csoportot. Kopot­tas kalapját magasan lengeti. „Az én földe­men nem találni „karalábébogarat“ — mond­ja. Majd, amikor látja, hogy ellenőrizzük a földjét, rosszalólag csóválja meg fejét. Mun­kánk végeztével meg is jegyzi: „Nos, ugy­e mondtam, hogy kár a fáradságért”. Az ifjak gyorsan és jól végezték munkáju­kat. Tizenegy órakor Kőműves elvtárs kiérté­kelte a munkát. Dicséretet kapott Csutka Im­re, Fákó István, Gáli János, Márthé Ödön, Kőműves Imre, Kész Sándor és Ungvári László elvtárs. UNGVÁRI DEZSŐ levelező Étfalvazoltán­ község MMl -' .. .. -’ .-л . г и ш Az idén országunk több részén a nagy Szovjetunió támogatása nyomán kombájnok gyűjtik a gazdag gabonatermést. Képünkön Uta Ilie ifjú kombájnost és Chiroiu Ion segédkombájnost látjuk, akik a Dolj tartománybeli „Előre" kollektív gazdaság árpatermését aratják. Ifjú aratók hazánk mezőin A kalászosok legnagyobb része beérett. Az állami és kollektív gazdaságokban egyre fo­kozottabb lendülettel folynak a betakarítási munkálatok. A lugosi állami gazdaság ifjúmunkásai is igyekeznek eleget tenni feladataiknak és szi­gorúan betartják a termés betakarításáról szóló minisztertanácsi és párthatározatot. A termés betakarítását június 26-án kezdték meg. A munkára m­ár jóelőre felkészültek és a gazdaság gépei, szerszámai már a múlt hó­nap elején készen várták a betakarítási kam­pányt. Az ifjúmunkások a munkálatok meg­kezdésének előestéjén még egyszer megvitat­ták a betakarítási munkálatokra elkészített akciótervet. Mindegyik tudta, hogy mit dol­gozik majd, mi lesz a feladata. Június 26-án fogtak hozzá a repce aratásá­hoz és két nap alatt learatták a harminc hek­tár repcét. Csordás János és Karácsonyi Jó­zsef az arató-kötözőgép segítségével 4 nap helyett két nap alatt fejezték be a munkát. Behordták a learatott repcét és még azon az éjjelen felszántották a földet, s bevetették kukoricával. Nagy öröm érte az állami gazdaság dolgo­zóit. Kombájnt kaptak a Szovjetunióból. Ez a betakarítási munkálatok meggyorsítását je­lentette. Amikor segédkombájnost kerestek a traktorállomás kombájnosa mellé, mindegyik ifjú jelentkezett. A kombájnra Csordás János került, az állami gazdaság legkiválóbb, leg­szorgalmasabb IMSZ-tagja. A gazdaságban különben kombánnvezető-tanfolyam indult be, amelyen mindenik ifjú résztvehet. Az ár­­pa aratását már a kombájnnal kezdték meg. Első nap 8, második nap kilenc, harmadik nap már 12 hektárt arattak le. A kombájn csak úgy­ önti a zsákokba a gazdaság árpater­­mését. A zsákokat sorra viszik az állomásra, ahol vagonba rakják. Az árpát szemveszteség nélkül takarították be. Mitrea Pavel, Dávid Lajos, Székely Ele­mér, Ioan Sémicül, mint szekeresek a gabo­­nabehordásnál dolgoztak, s nagy körültekin­téssel végezték munkájukat. Az volt a jelsza­vuk: „szemveszteség nélkül végezzük el a betakarítási munkálatokat." Az árpa betakarítása után azonnal hozzá­fogtak a búza aratásához. A kombájn segítsé­gével az állami gazdaság dolgozói naponta több tonna búzát adhatnak át az államnak. Néhány nap múlva ünneplik majd a sikeres munka befejezését. Az állami gazdaság egyes részlegeiben dolgozó ifjak becsülettel teljesí­tik feladataikat. Eremiis Ioan és Karácsonyi József vállalták, hogy a 30 hektár búzát a 4 nap helyett 2 nap alatt aratják le. Dobder György pedig vállalta, hogy kiosztott felada­tát 4 nappal hamarabb teljesíti, sőt arra tö­rekszik, hogy még ezt a határidőt is lerövidít­se. Szilágyi Elemér vállalta, hogy amíg a termésbehordás tart, addig fokozottan dol­gozik. Azt akarja, hogy a terményeket minél hamarabb átadhassák az államnak. Egyik legfontosabb munka a tarlóhántás Az állami gazdaság ifjú traktorosai arra tö­rekednek, hogy a munkát hamarosan elvégez­­zék. Ott, ahol már betakarították a termést, azonnal nekifogtak a szántásnak. Július 3-ig 114 hektáron elvégezték a tarlóhántást hoz jól felkészültek a dolgozók. Részletes munkatervet készítettek, amely magába fog­lalja az aratási és cséplési munkálatokat és a munkabeosztásokat. Eredményeik fokozá­sa érdekében szocialista versenyt indítottak be. A múlt évben ők kapták meg a rajnai ver­senyzászlót és ezt nem szeretnék elveszíteni. Odaadó munkájukkal akarják megmutatni, hogy az idén is megérdemlik a versenyzász­lót. Július elsején fogtak hozzá a búza aratá­sához. A kollektív gazdaság dolgozói úgy ter­vezték, hogy munkaidejük teljes kihasználá­sával tervszerűen néhány nap alatt betaka­rítják a termést. A kollektivisták tudják, hogy a betakarítási munkálatoknál minden percnyi késedelem bajt okozhat. Kaszáló- és kötözőcsoportok ala­­haltak és megindult a munka. Az aratók ké­t szentannai kollektiv gazdaság ifjai elsők voltak a növénygondozásban s a betakarítási munkálatokat is elsők között akarják elvé­gezni. A mezei munkára beosztott ifjúsági brigád rendszeres munkatervet készített a nyári kampány idejére. A tervet a miniszter­tanács és a párt határozata alapján állítot­ták össze. A gazdaságban dolgozó ifjak ily­­formán zavartalanul végezhetik munkájukat. Idejében gondozták a növényeket és a beta­karítást is idejében bonyolítják le. Az ifjak feladataik teljesítéséért lelkesedés­­sel indultak harcba. Elsősorban a gazdasági gépeket és szerszámokat javították ki, hogy a betakarítás idejéből egyetlen pillanatot se vesztegessenek el. A javításokkal június kö­zepéig elkészültek. Elérkezett az árpaaratás ideje. Az ifjúsági brigád tagjai gyűlést tartottak és megbeszél­ték a teendőket. Másnap reggel a 60 ifju, Ciugudeanu Petru brigádfelelős vezetésével, a gazdasági udvarról kiment a mezőre. A ka­szásoknak és marokszedőknek beosztott ifjak nekifogtak a munkának. Húsz hektáron rövi­desen learatták az árpát s keresztekbe rak­ták. A 20 hektárról 3780 kéve gyűlt össze. A termés sokkal szebb, mint a mult évi — álla­pították meg az ifjak. A munkában kitűnt Sneller Zsuzsa, Reinholtz Rozália, Purce Petru, Matei Gh­eorghe, Braica Florica, Sălă­­jan Alexandru és Bredicean Anna. Estére a betakarított árpát kihordták a szérűre, s a szentannai GTA traktorosai még ugyanazon kött dolgozott a kollektív gazdaság minden egyes ifjúmunkása. A búza olyan magasra nőtt, hogy alig lát­szanak ki a kollektivisták. Az ügyes kezek kötözték egymásután a búzaszálakat kévék­be. A búzatábla óráról-órára kisebbeden. Es­tére már 7 hektárnál több búzát arattak le és raktak keresztekbe. Aznap a munkában a Békési testvérek tűn­tek ki, akik 640 kéve búzát arattak le és rak­tak keresztekbe. Kitűnt még a két tantó test­vér, Varga Sándor, Békési Sándor és Juhász József kaszások, továbbá Ruzincskó Irén és Ge­sztesi Juliánna kévekötők és m­aroksze­­dők. Az ifjak a megfeszített munka után sem éreztek fáradtságot. Kulturelőadásra készül­nek a kollektivisták. A falusi dolgozókat akarják szórakoztatni. Még néhány próba, és előadják az „Idegen világ" című színdarabot, az éjjelen elvégezték a tarlóhántást is. Hüb­ner Oszkár traktoros ügyérz arra, hogy a tar­lóhántást a legjobb feltételek között fejezze be. A kollektív gazdaság dolgozói a szérit a legalkalmasabb helyen jelölték ki. A hely ki­jelölése után kihúzatták a cséplőgépet s ki­szállították a vízzel teli hordókat és a tűzol­tó szivattyúkat. Kijelölték az étkező helyet, ahol majd az ebédszünetben felolvasásokat is tartanak. Minden egyes brigádból a leg­szorgalmasabb dolgozókat osztották be a cséplőgép mellé. Az ifjak már alig várják, hogy megkezd­hessék a 72 hektár búza aratását. Ők vétet­ték el a brrgát és ők gondozták. Még a lábán áll a búza, de az ifjak úgy számítanak, hogy jobb lesz a termés, mint tavaly volt. Az idén szovjet módszer szerint vetettek és a növé­nyek gondozásánál betartották az agrám­ini­­ltium előírásait. Az ifjúsági brigád versenyre hívta ki a gazdaság többi brigádját. Versenypont: gyors betakarítás, szemveszteség nélkül. A4г ifjak biztosak, hogy győztesen kerülnek ki a ver­senyből. Aratják az árpát, s készülnek a búza aratására Szemveszteség nélkül takarítják be a termést A betakarítási munkálatok derekán va­gyunk. A bodói (Lugos rajon) kollektív gaz­daság dolgozói az agrominimum előírásai betartásával elsők között kezdték meg a be­takarítási munkálatokat. Az őszi árpa beérése után egy percet sem vesztegettek el a kollektivisták. Tüstént neki­fogtak az aratáshoz. Az ifjak is teljes lendü­lettel dolgoztak, hogy minél rövidebb időn belül befejezhessék az aratást. Az árpát ha­marabb aratták le, mint ahogy tervezték. Ha bepillantunk Janió István, Jantó Rozália, Bé­kési Sándor, Varga Sándor és Békési Rozália munkakönyvébe, láthatjuk, hogy ezek az ifjak egy nap alatt kétnapi egységnél is többet tel­jesítettek. Az idejekorán történő aratásnak köszönhetik, hogy szemveszteség nélkül taka­­ríthatták be az árpatermést. A jó munkához hozzájárultak Szupron Pál és Juhász József ifjúmunkások is, akik a termést kihordták a szérűre. Óvatosan szállították az árpát. Mire az árpát betakarították, akkor már a buza is beérett. Az aranysárga buza már vár­ta a dolgos kollektivistákat. A buza aratása- Jól dolgoztak az ifjak Az alsócsernátoni „Augusztus 23” kollektív gazdaságban két mezei brigád működik. A brigádokban 1­­­1 ifjúsági csoport dolgozik. A két ifjúsági csoport versenyben áll egy­mással, akárcsak a két brigád. A versenyben eddig az első brigád ifjúsági csoportja vezet. A növénygondozást a legjobban végezte. Az első brigád ifjúsági csoportjából kitűnt Sza­bó Eszter, Daczó Klári, Kovács Jenő, Kolonie László és Kolonie Matild, a II. brigádban dol­gozó ifjúsági csoportból pedig Karsai Sári, Daczó Olga, Bajka György mutatott követés­re méltó példát. Gyengén dolgozott Szabó Katalin, Bajka Matild, Varga Sári, Dezső Magda és Dezső István. Az ifjúság járt az élen a kapálásban. A gazdaság növényei közt sehol sem ütötte fel fejét a gyom. A kollektív gazdaságnak szépek a terméskilátásai. SÁNTHA ANNA levelező IFJÚMUNKÁS 1952. julius 9-3. oldal

Next