Ifjúmunkás, 1963 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-04 / 1. szám
Istrummfaj. IMSZ-titkárok napja Szamosújvár rajonban Érdekes kezdeményezésnek voltunk tanúi az elmúlt napokban : az IMSZ Szamosújvár rajoni bizottsága a kendilónai kollektív gazdaságban tartotta meg a titkárok napját. Miért bizonyult ez jónak, helyesnek? Szamosújvár rajonban nagyszerű lehetőségek kínálkoznak a kollektív gazdaságok állatállományának fejlesztésére, az állati hozam szüntelen emelésére. A mezőségi dombok lankáin nagy legelők terülnek el, a rajon földművesei gazdag tapasztalatokat szereztek az állattartásban. A kollektív gazdaságok — különösen a régebben alakultak — szép eredménnyel fejlesztették állatállományukat. A fontos üzemág térhódításával természetesen sok probléma merült fel. Megfelelő számú, képzett gondozó biztosítása, olcsó és tartós istállók felépítése, elegendő és gazdag táperejű takarmány termesztése és így tovább. Az IMSZ-szervezetek — a pártszervezetek útmutatása alapján — törődni kezdtek a gazdaságok vezetőit foglalkoztató problémákkal. Az IMSZ-gyűléseken,a szervezeti kérdések mellett a kollektív gazdaságok termelési ügyeiről, különösen az állattenyésztésről sokat beszéltek a fiatalok. Keresték a választ arra, mivel segíthetnének, hogy gazdaságuk minél több hússal,tejjel, tojással lássa el a városi dolgozókat. Főként az utóbbi napokban lezajlott választási közgyűléseken jelentkezett szembetűnően ez az igyekezet Bonchizsán, Hódon, Sziken, Dobokán és a rajon más falvaiban is. Az IMSZ rajoni bizottságának az érdeme, hogy hamar felfigyelt az alapszervezetekben történtekre. Megértette: segítenie kell az IMSZ-bizottságoknak, hogy minél világosabban lássák, milyen úton-módon járulhatnak hozzá gazdaságaik állattenyésztésének fejlesztéséhez. Segítenie kell az alapszervezeteket, hogy a pártszervezetek irányításával helytálljanak a vajonban rendkívül időszerű feladat teljesítésében. A bürógyűlés ezért határozta el, hogy a legközelebbi titkárok napját ennek a fontos kérdésnek a megvitatására szánják, és a titkárok szokásos kiképzését Kendilónán tartsák meg. A kendilónai gazdaság ugyanis kiváló eredményeket ért el az állattenyésztésben, s ehhez jelentős arányban hozzájárult az IMSZ-szervezet is. Tapasztalataiból sokat tanulhatnak a titkárok. Gondos szervezés A tapasztalatcsere megszervezése gondosan összeállított terv alapján történt. Az IMSZ rajoni bizottsága érdemleges segítséget kapott ebben a rajoni pártbizottságtól, amely úgy látta, hogy a megbeszélést nem szabad leszűkíteni a titkárok tapasztalatcseréjére. Hívják meg erre az állattenyésztésben jártas gazdaságok elnökeit, brigádosait, mérnökeit, technikusait, a kiváló idősebb és fiatal állatgondozókat. A mezőgazdasági tanács mindjárt felismerte az IMSZ-bizottság kezdeményezésének előnyeit. Már kezdettől fogva segítséget nyújtott a tapasztalatcsere megszervezésében. Vasárnapra a vendéglátó IMSZ-szervezet előkészítette a művelődési otthon termét a fogadásra. A falra függesztett szemléltető grafikonok hűen érzékeltették a tizenhárom éves gazdaság sokoldalú fejlődését. A faliújságcikkek az eredményekhez vezető okokat boncolgatták, és beszámoltak az IMSZ-szervezet hozzájárulásáról. Az IMSZ-őrhely faliújsága is az állattenyésztésben dolgozó fiatalokkal foglalkozott. A gazdaság székháza előtti dísztáblán a kiváló kollektivisták fényképeit láthatták a vendégek. A vetőről! Már az első felszólalásokból kitűnt, hogy jó ötletnek bizonyult a kollektív gazdaság bemutatásával kezdeni a tapasztalatcserét, így a vendégek megismerték a gazdaság életét, munkáját: a helybeli kollektivistákkal folytatott beszélgetések során sok mindent megtudtak a növénytermesztésben, kertészetben, szőlészetben, állattenyésztésben alkalmazott módszereikről. Hamar felismerték, mit tanulhatnak Kendilónán, de ugyanakkor azt is, hogy milyen tapasztalatokat adhatnak át a vendéglátóknak. — Hogyan sikerült elérnetek azt, hogy az állattenyésztés minden ágában olyan sok fiatal dolgozik ? — kérdezte Tocaci Ioantól, a kendilónai IMSZ-titkártól Balázs Mihály agronómus, a bonchidai IMSZ-bizottság titkára. A kérdés észrevehetően másokat is foglalkoztatott. Természetes tehát, hogy a vendéglátó titkár készségesen ismertette. Néhány évvel ezelőtt a kendilónai IMSZ-bizottságnak ugyanazzal a téves nézettel kellett először megküzdenie, amely most a bonchidainak, dobokainak és még jó néhánynak okoz nehézséget : az állatgondozó szakma lebecsülésével. Az IMSZ-bizottság a pártszervezet útmutatásai alapján meggondoltan látott munkához. Tagjai mindenekelőtt elbeszélgettek az ifjakkal. Hamarosan kiderült, hogy egy részük nem ismeri eléggé, milyen nagy előnyt jelent a gazdaság számára a hús, tej, tojás termelése. Az IMSZ-bizottság gondoskodásából ezután a gazdaság faliújságjának minden számában megjelent egy-egy cikk az állattenyésztés sokoldalú előnyeiről. Külön cikk foglalkozott a tehenészettel, a sertésgondozással. Az utcai újságokra kitették a Ficlia és az Igazság azon írásait, amelyek a tartomány kiváló kollektív gazdaságainak állattenyésztéséről szóltak. Ifjúsági csütörtökökön, IMSZ-gyűléseken sokszor olvastak fel az ifjúsági sajtóban megjelent olyan írást, amely a fiatal állatgondozók munkájáról számolt be az ország különböző vidékein. A gazdaság idősebb állatgondozói, Cogan Augustin, Tóth József és mások elmondták a fiataloknak, hogyan dolgoznak, mennyit keresnek. A gazdaság elnökének és mérnökének ismertetéséből pedig azt is megtudták, hogy Kendilónán az állattenyésztés a kollektív gazdaság egyik legjövedelmrtezőbb üzemága lesz. Az IMSZ-bizottság tagjai alkalomadtán szóba hozták az ifjak előtt egyikükmásikuk korábbi helytelen véleményét. Örömmel tapasztalták, hogy egyre kevesebben becsülik le az állatgondozó szakmát. A politikai nevelőmunka tehát eredménnyel járt. Több fiatal az állatok mellett akart dolgozni. Az agronómus segítségével elkészült az alapszervezet munkaterve, mely pontokba foglalva meghatározta : mit tesznek a fiatalok az állattartás jövedelmezőségének növeléséért. Az elmúlt évek során a kendilónai fiatal állatgondozók megszerették szakmájukat. — Két éve vagyok feje, s nem venném jó néven, ha a gazdaság vezető tanácsa máshova helyezne —, hangsúlyozta a tapasztalatcserén Moraru Simion. — Tavaly hatszáz munkaegységem volt, az idén már eddig ötszázat írtak a javamra. Kell-e még bizonyítanom, hogy kifizetődő mesterség az állatgondozás ? Nem mondta ki, de az is kiérződött szavaiból: büszke arra, hogy a rajonszerte jó hírnévnek örvendő üzemág egyik dolgozója. « A kendilónai állatgondozók munkájára az is serkentőleg hat, hogy nagy megbecsüléssel övezik őket. A legjobbak neve kikerült a kiváló kollektivisták tisztelettáblájára. Az IMSZ-bizottság a művelődési otthon vezetőségének segítségével ifjúsági csütörtököt, összejöveteleket szervezett a kitűnt fiatal állatgondozók köszöntésére. A tapasztalatcserén felszólalt Pascu Dumitru, a Szamosújvár rajoni pártbizottság titkára. Hangsúlyozta: a vezető tanácsok számítanak arra, hogy az IMSZ-szervezetek több fiatalt ajánlanak ezután állatgondozónak. Hiszen a tervek szerint 1963-ban mintegy 5000 tehénnel és növendékkel, 13 000 sertéssel, 10 000 juhval és 44 000 baromfival gyarapszik a rajon állatállománya. Ez új gondozók munkába állítását teszi szükségessé. Nem kétséges, hogyha az alapszervezetek alkotó módon hasznosítják a kendilónai IMSZ-bizottság tapasztalatait, akkor az elkövetkező hónapokban sok fiatal lép az állatgondozók sorába. Szakemberek segítsége Egyetlen példával is igazolni lehet, milyen helyesen járt el az IMSZ rajoni bizottsága, amikor a titkárok napjára meghívta a mezőgazdasági tanács állattenyésztéssel foglalkozó szakembereit. — Mi nagyra értékeljük azt a munkát, amelyet a legelők takarításánál végeztek a fiatalok — mondotta több felszólaló szakember —, de sokkal többet ért volna, ha nagyobb gonddal, hozzáértéssel végzik. A rajoni mezőgazdasági tanács képviselőinek, Hedesiu Macaxienak, Ba* lázs Mihálynak és a többinek a felszó-* lalásából hasznos tanulságot vontak le az IMSZ-titkárok. Rájöttek arra, hogy a fiatalok kevés helyen gondoztak a követelményeknek megfelelően. A legelőtakarításnál nem vették igénybe az agronómusok segítségét. Az IMSZ-bizottságok nem kérték fel őket, hogy a legelőtakarítási akciók előtt adjanak néhány szaktanácsot a fiataloknak. Hallhatták a titkárok : a legelők 30 százalékát teszik ki a rajon területének. Nem nehéz elképzelni, hogy szakszerű karbantartásukkal milyen kitűnő minőségű és milyen mennyiségű zöldtakarmányt biztosíthatnak az állatoknak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az építkezések befejezése sürgős feladat Szamosújvár rajonban. A tél már beköszöntött, mégis néhány helyen (béta, Valea Florilor, Ploscos) az istállók fedetlenül tátongnak. Kétségtelen, hogy az építkezések gyors befejezése a vezető tanácsok feladata, de az IMSZ- szervezetek is sokat segíthetnek ezen. Jól bizonyítja ezt a kolozsborsi példa. Év elején, amikor megvitatták a gazdaság tervét, a kollektivisták elhatározták, hogy egyénenként kétnapi önkéntes munkát végeznek az építkezéseiél. Az IMSZ-bizottság kezdeményezésére — Pop Liviu a titkár — az IMSZ- tagok megtetézték vállalásukat. Még 1500 munkaórát dolgoznak az istállóknál — határozták el. Vasárnaponként, esténként csoportokat alakítottak, amelyek követ termeltek ki, homokot, kavicsot talicskáztak, a földmunkánál segédkeztek , mikor hol volt szükség reájuk. Az IMSZ-bizottság versenyt hirdetett, ki dolgozik többet az építkezéseknél. A győztesek könyvet kaptak, a rigmusbrigád ifjúsági csütörtökön dicsérte meg őket. S mindennek az lett az eredménye, hogy a kolozsborsi gazdaság idejében elkészült a tervezett épületekkel s istállónként 50 000 lejt megtakarított. Nem véletlen, hogy az agro-zootechnikai oktatással kapcsolatos problémákról kevés szó esett a titkárok napján. Ez azzal magyarázható, hogy a rajoni bizottság figyelmét is elkerülte ez a kérdés. Nem nézte meg, hogyan mozgósítják az IMSZ-bizottságok a fiatalokat a körökbe, miként követik figyelemmel az előadásokat, így történt meg — s ezt az agronómusok felszólalásaiból tudták meg a tapasztalatcsere részvevői —, hogy a körökbe iratkozott fiatalok közül sokan kimaradtak, mások pedig nem jegyzetelnek, nem készülnek a leckék utáni beszélgetésekre. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Az IMSZ rajoni bizottsága tekintse fontos feladatának azt, hogy a kollektivista fiatalok nagy többsége rendszeresen járjon az agro-zootechnikai tanfolyamra. Rendkívül hasznosnak bizonyult a titkárok napjának ilyen formájú és tartalmú megszervezése Szamosújvár rajonban. Utána a kollektív gazdaságok IMSZ-titkárai világosabban látták tennivalójukat az állattenyésztés további fejlesztésében. Nem kétséges, ha az IMSZ rajoni bizottsága a soron levő tapasztalatcseréket is hasonló gonddal készíti elő, mint a legutóbbit, akkor ugyancsak érdemleges segítséget nyújt a kollektív gazdaságok IMSZ-szervezeteinek Szekeres Lajos - Cseke Gábor