Ifjúmunkás, 1981 (25. évfolyam, 7-52. szám)

1981-02-15 / 7. szám

GAZDASÁGI DEMOKRÁCIÁNK NÖVEKVŐ SZEREPE * * Előfordul 3.7. újságíróval oly­kor, hogy egy kitűnő üzemben, valamelyik vezetőnek elrontja a kedvét azzal, ha néhány kiváló dolgozó iránt érdeklődik. Ilyen­kor nagy a kapkodás, telefonok csörögnek, valaki aztán eljut a műhelyig, ahonnan visszatér né­hány névvel. Testvérlapunk, a Scintola tineretului hozott erről meggondolkoztató jegyzetet a múlt héten, de a magunk eszé­vel is beláthatjuk, hogy a ter­melés vezetőinek nem elég mu­tatókat, szervezési formákat, terv­eket ismerniük. Ha nem tud­nak azokról, akik végrehajtják elképzeléseiket, azokról, akik ezt idejében, mindig kitűnően és példamutatóan teszik, akkor továbblépésük, eredményessé­gük, talán az egész munkakö­zösség sikerei megkérdőjelezhe­tnek. Kapcsolatuk a munkahely­­lyel viszont az elmélet gyakor­lati alkalmazásának ellenőrzé­sén túl hasznos is lehet, mert ötletet ad, alkalmat a munká­sokkal való gyümölcsöző együtt­gondolkodásra. Erre nálunk legmagasabb szinten példa pártunk vezetősé­gének és személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársnak gyakori gyárlátogatása. A héten a 23 August és a Turbomecanica üzembe látogatott el, hogy a XII. pártkongresszus határoza­tainak teljesítéséről, új ötéves tervünk lényeges céljainak megvalósításáról meggyőződjék. Ez a látogatás — akár a többi — egyben kapcsolat volt a dol­gozókkal. Többek között most, a kérésére korszerűsített öntö­dében beszélgetett el a munká­sokkal, érdeklődött arról, hogy elégedettek-e a változtatások­kal. A héten az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága elemezte a tervteljesítést az év első hó­napjában. A jó eredmények mellett megmutatkozó hibák és lemaradások körülményeit is vizsgálat alá vette. Néhol a fizi­kai terv teljesítésével, a beru­házással és az exporttal állnak hadilábon. Tehát van miről be­szélnünk, van mit tennünk, hogy javuljon az anyagellátás, a szállítás, az egész gazdasági­pénzügyi mechanizmus műkö­dése. Nyilván erről esik mosta­nában a legtöbb szó a dolgozók közgyűlésein, amelyek megelő­zik a dolgozók küszöbön álló országos tanácskozását. Pártunk főtitkára arra figyelmeztet, hogy bátran alkalmazzuk az új tech­nológiákat. Az új 1100 lóerős könnyű Diesel-elektromos moz­dony bemutatásánál például újra szóba került az alumíniumfo­gyasztás csökkentése és annak szükségessége, hogy a mozdo­nyok alvázát tipizálják. A mo­torgyárban az 50 és 10­­ tonnás önürítő kocsik motorjainak és más könnyű motorok gyártásá­ban mind mennyiségileg, mind minőségileg előre lépünk. A Turbomecanica üzemben, ahol turbómotorokat gyártanak, ki­váló eredmények születtek a szabványosítás terén. Immár hagyománnyá vált, hogy pártunk főtitkára részt vesz a fővárosi 23 August vál­lalat dolgozóinak év eleji köz­gyűlésén. Erre most közvetlenül Nicolae Ceauşescu elvtárs mun­kalátogatása után került sor, akkor, amikor az egész ország minden dolgozója lendületes munkával biztosítja új ötéves tervünk kedvező indulását, a­­zoknak az útmutatásoknak, ha­tározatoknak és törvényeknek az alapján, amelyeket pártunk Központi Bizottsága októberi és decemberi plénumán, a Nagy­ Nemzetgyűlés decemberi ülés­szakán fogadtak el. A dolgozók most zajló közgyű­lései nagyszerű alkalmat szolgál­tatnak a vállalatok belső tarta­lékainak feltárására, a kezdemé­nyezések felkarolására, a dol­gozók alkotó képességének moz­gósítására a jelenlegi ötéves terv sajátos problémáinak megoldá­sára, annak érdekében, hogy az új minőség minden tevékenysé­gi területen tért hódítson. " Nicolae Ceauşescu elvtárs je­lenléte a 23 August vállalat dol­gozóinak közgyűlésén újból bi­zonyította pártunk vezetőségé­nek azt a következetességét, a­­hogyan nyomon követi a hatá­rozatok megvalósulását, és ebben nagy szerepet szán gazdasági demokráciánk fórumainak. A­­ közgyűlésen Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédet mondott, ame­lyet a napilapok a napokban közölni fognak és az ország bár­mely vidékén tevékenykedő ter­melő egységek dolgozói láthat­ják majd, hogyan kell felvetni a problémákat a demokrácia fóru­main, hogy az illető közösség és az egész társadalom számára a­­zok előnyösen megoldódjanak. Gazdasági demokráciánk or­szágos fórumai is nemsokára összeülnek, tanácskoznak a me­zőgazdasági egységek vezetősé­gében majd a dolgozók tanácsai­ban részt vevő dolgozók, a ter­melőegységek közgyűlésein fel­vetett országos jelentőségű problémákat vitatják meg és hoznak megfelelő határozatokat, a munkásönigazgatás szellemé­ben. Nemsokára itt a tavasz. Az ismétlődő évszak sem lesz unal­mas, sablonos, mert új tavasz jön. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság idejében figyelmeztetett arra, hogy a traktorok és mező­­gazdasági felszerelések hibátlan előkészítésével, jó szervezéssel kell majd munkához látni. Ver­senyben egymással és az idő­vel. .. Lapunk tartalmából: • KISZ-szervezetek, politikai körök figyelmébe: KONZULTÁCIÓ 2. oldal • ANTENNA tallózó megyei lapok ifjúsági oldalaiból, diáklapokból • OTT, TÚL A RÁCSON riportsorozat átnevelésre szorult fiatalokról 3. oldal • IM 4—5. oldal • KEDVES IFJÚMUNKÁS • RÁZÓS SZTORI 6. oldal • IRÁNYTŰ az emberiségnek elege van a fegyverkezésből! 7. oldal Go^-Щ A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Alapítási év 1922. ф IV. sor. XXV. 1981. február 15. ф Ára 30 baniz KIMUTATÁSTÓL AZ ÖNELLÁTÁSIG Beszélgetés Frantiuc Ioana elvtársnővel, a Beszterce- Naszód megyei KISZ-bizottság első titkárával ! — Több mint egy éve áll ön a megyei KISZ-bizottság élén. Ez alatt történt-e olyan esemény, amire nem szívesen emlékszik vissza? — Történt, mégpedig röviddel a beiktatásom után. Én és a munkatársaim lesújtó bírálatban részesültünk, aminek a visszhangja, sajnos, máig sem ült el, pedig azóta a há­zunk táján sok minden jóra fordult, íme a tények. Közvet­lenül a választások után elhatároztuk, hogy tisztázzuk a KISZ-szervezetek nyilvántartóit. Ellenőrző munkánk során kiderült, mint például a besztercei Gépgyártóipari Kombi­nátban is, hogy néhány KISZ-szervezetben sokkal kevesebb KISZ-tag van a valóságban, mint amennyi a nyilvántar­tókban szerepel. — Hogyan történhetett ilyesmi? — Ez a kombinát, amely három nagy gyárat foglal ma­gába, már évek óta épül, de még mindig nincs kész, csak néhány részlege termel. Az évek során nagyon sok mun­kást, szakembert alkalmazott a megyéből, meg más vidé­kekről is, nem beszélve arról, hogy három szaklíceumunk évente száznál több fiatalt szakképesít a kombinátnak. Mi­vel még nem tudja őket foglalkoztatni, a többséget ideig­lenesen az ország különböző vidékein működő rokonvál­lalatokhoz irányítja. Elődeink, vagyis a KISZ-bizottság volt tagjai, attól való félelmükben, hogy az esetleges létszám­­csökkenés miatt a KISZ KB megbírálhatja őket, beleegyez­tek abba, hogy azok is szerepeljenek a nyilvántartásban, akik hónapok, sőt évek óta nem dolgoznak a megyénkben. Mi azonban kihagytuk a nyilvántartásból. Később, mások is meggyőződtek arról, hogy helyesen jártunk el. A KISZ KB ellenőrző csoportja pontosnak találta a tagnyilvántartókat, megállapította, hogy állításaink fedik a valóságot. Ez nagy elégtételt jelentett számunkra. — Az egykori bosszúságok, gondolom, lassan feledésbe merülnek. Nemrégiben megkapták a KISZ KB Díszokleve­lét. Mivel érdemelték ki ezt az elismerést? — Azzal, hogy a tavaly négy hónappal határidő előtt teljesítettük, sőt, 200 ezer lejjel túl is szárnyaltuk az évi hazafias munkatervünket. Feladataink számbavétele után első dolgunk az volt, hogy sorra vettük a vállalatokat, köz­ségeket, hogy megtudjuk, hol van szükség a fiatalok mun­kájára. Idejében szerződést kötöttünk és vigyáztunk arra, hogy a vállalt kötelezettségeinknek eleget tegyünk, így aztán például a legelőtakarításnál a tervezett 79 ezer lej helyett 228 ezer lejt sikerült megvalósítanunk, ócskavasból 850 tonna helyett közel kétezer tonnát adtunk át a begyűjtőknek. Jelentős összeget valósítottunk meg a termelés javára szervezett hazafias munkaakciókból is. — Milyen módszerekkel mozgósították a fiatalokat a feladatok elvégzésére? — Két módszerrel is kísérleteztünk, és mindkettő sikerrel járt. Ifjúsági munkacsoportokat szerveztünk az üveggyár­ban, a gépgyártó vállalatnál, a fafeldolgozó kombinátnál, hogy csak néhányat említsek, főleg olyan időszakban, ami­kor fennállt a veszély, hogy a vállalat lemarad a havi ter­vével. A munkabrigádok termelésének értékét a vállalat át­utalta a KISZ-bizottságnak. Más esetekben a KISZ-bizott­­ságok hosszabbított műszakokat szerveztek, ez azt jelentet­te, hogy az illető szakmunkás fiatal munkaidőn túl egy-két órával többet dolgozott, kimondottan a KISZ-szervezet ja­vára. — Több mint 604 ezer lejt valósítottak meg építőtelepe­­ink. De mégsem erre vagyunk a legbüszkébbek. Hanem ar­ra, hogy sikerült 119 csellengő, munkakerülő fiatalból mond­hatni, embert faragni. Elbeszélgettünk külön-külön minde­­nikkel, megmagyaráztuk, hogy nemcsak munkát biztosí­tunk számukra, hanem szakképesítjük is őket abban az építőszakmában, ami a legjobban tetszik nekik. És egyik sem utasította el az ajánlatunkat. Jelenleg is ők alkotják a magvát a besztercei ifjúsági építőtelepünknek, amelyről állítom, nyugodtan példát vehetnének az építővállalatok: igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlenség, minőségileg gyen­ge munka, ismeretlen ezen a munkahelyen. — Pillanatnyilag milyen gondok, problémák foglalkoz­tatják a megyei KISZ-bizottságot? — Mindenekelőtt a munkásfiatalok munkahelyi beillesz­kedése. Az elmúlt évek során számtalan új ipari egység létesült, ahol a munkásöntudat, még csak most van kiala-I Mirk László (Folytatása a 2. oldalon)

Next