Ifjúmunkás, 1983 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-04 / 1. szám

Itt a Világ proletárjai, egyesüljetek? Ifjúmunkás A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA IV. sor. XXVII. 1983. ШШШЖ StNl^Mlr A Párt Országos Konfe­renciája után tíz nappal került sor a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos­­Tanács bővített plenáris ülésére, amely elemezte az elmúlt évi tevékenységet és intézkedéseket foganato­sított az 1983 évi terv tel­jesítése érdekében. A ple­nárison Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédet mondott, amelyben részletesen is­mertette a mezőgazdaságra, élelmiszeriparra, erdő- és vízgazdálkodásra háruló feladatokat. Beszédében Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsú­lyozta, hogy ez a plenáris olyan év végén ülésezik, a­­melyben a mezőgazdaság kiemelkedő eredményeket ért el. Első ízben valósult meg a lakosonként­ 1000 kilós gabonatermés. A me­zőgazdasági termelés e­­gyébként az évek folyamán fokozatosan növekedett, 1980-ban a három és fél­szerese volt a háború előt­tinek. De pártunk főtitkára újra felhívta a figyelmet arra az ellentétre, amelyet az RKP Országos Konfe­renciáján tárt fel: a fo­gyasztás gyorsabban növe­kedett a termelésnél. Ezt a termelés nagyobb ütemű bővítésével és a fogyasztás ésszerűsítésével kell felol­dani. A plenárisra elsősor­ban az első tényező tarto­zik, ezért Nicolae Ceauş­escu elvtárs főleg arra tért ki, milyen módon növelhető a mező­­gazdasági termelés az idei évben és a továbbiakban. A mezőgazdaságban jó feltételekkel rendelkezünk. A szántóterület mintegy 25 százaléka öntözött, a 150 000 traktorral pedig idejében végezhetünk minden sze­zonmunkával, a szántást például 20 nap alatt fejez­hetjük be. A vegyiparnak köszönhetően jut elegendő műtrágya, gyom- és rovar­­irtószer, 1985-ben hektá­ronként mintegy 250 kiló vegyszert használhatunk. Ezek a feltételek természe­tesen iparunknak köszön­hetők; a gyorsított iparosí­tás politikájának helyessé­gét többek között az is bi­zonyítja, hogy a mezőgaz­daság műszaki ellátását biz­tosítani tudjuk. Elsősor­ban a meglévő feltéte­leket kell az eddigi­nél jobban kihasználni, de központi szinten is nagy erőfeszítések történ­nek a mezőgazdasági ter­melőerők fejlesztésére. Új, kombinált gépek jelennek meg, amelyek egyszerre több mű­ves­etet végeznek, nagyobb termelékenységet és takarékosságot biztosí­tanak, ugyanakkor Nicolae Ceauşescu elvtárs a tudo­mányos kutatásnak is o­­lyan feladatokat adott, a­­melyek hozzájárulnak a rekorderedmények általá­nosításához. A mezőgazdaság magas műszaki ellátmányának ki­használásához szakmailag jól felkészült emberek kel­lenek. Nem véletlen, hogy pártunk főtitkára a mező­­gazdasági dolgozók szak­mai színvonalának emelé­sével kapcsolatban fordult felhívással a fiatalokhoz, hogy minél többen válasz­tanak mezőgazdasági szak­mát. A mezőgazdaság e­­gyik legszebb tevékenysé­gi terület, éppolyan fontos, mint az ipar, sőt fonto­sabb az ipar bizonyos á­­gainak NICOLAE CEAUŞESCU ELVTARS újévi rács televízióüzenete egész népünkhöz Kedves elvtársak és barátaim! Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai! Az 1982-es évet újabb jelentős­ sikerekkel zárjuk a gazdasági-társadalmi fejlesztésben, a haza anyagi és szellemi kincsestárának gya­rapításában. A gazdasági világválság súlyos­bodása és a különböző tevékenységi szekto­rokban mutatkozott egyes hiányosságok okoz­ta nehéz körülmények közt a román ipar to­vább fejlődött. Figyelemre méltó eredménye­ket értünk el a mezőgazdasági termelés nö­vekedésében, 1000 kg gabonát valósítottunk meg egy lakosra számítva. Töretlenül valóra váltak az önigazgatásra és önellátásra, a nép anyagi és szellemi életszínvonala emelésére hozott intézkedések. Ennek ellenére nyíltan el kell mondanunk, a jelenlegi ötéves terv második esztendejének befejezésekor is, hogy az elért eredményekkel nem lehetünk elége­dettek, ha valamennyi szektorban nagyobb felelősséggel és­ határozottsággal járnak el, jobb eredményeket érhettünk volna el. A párt Országos Konferenciáján részletesen elemeztük a szocializmus építésének helyze­tét Romániában, a népünk által a Román Kommunista Párt vezetése alatt a haza civi­lizációs színvonalának emelésében, a szocia­lista Románia gazdasági és politikai erejének növekedésében, függetlensége és szuverenitá­­tása erősítésében megtett utat. Az év végén ünnepeltük meg a köztársaság kikiáltásának 35. évfordulóját, azét az esemén­­nyét, mely alapjában véve a szocialista forra­dalomra és építőmunkára való rátérést je­lentette hazánkban. A szocialista építés esz­tendeiben elért nagyszerű megvalósítások e­­rőteljesen bizonyítják pártunk politikájának helyességét, mely az általános igazságokat al­kotó módon alkalmazza a hazánkbeli konkrét feltételek közt. Az eredmények a munkásosz­tály, a parasztság, az értelmiség, egész né­pünk alkotóerejének kifejezését képezik, né­pünkét, amely sorsának uraként teljes sza­badságban váltja valóra önnön szocialista és kommunista jövőjét. Most, a haza haladásának és jólétének szentelt hősi munkaév befejezésekor, a leg­melegebben gratulálok munkásosztályunk­nak, parasztságunknak, értelmiségünknek, a nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozóknak, egész népünknek, s újabb nagy­szerű győzelmeket kívánok a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom magasztos művé­nek megvalósításában és Románia kommu-' nizmus felé haladásában! Kedves elvtársak és barátaim! A szocialista Románia állampolgárai? "• Az ország kiegyensúlyozott gazdasági-tár­­sadalmi fejlesztési tervei, a XII. pártkang­. (Folytatása a 7. oldalon) Eszményünk: az új értéket létrehozó tudomány A Román Kommunista Párt Országos Konferenciá­ján Nicolae Ceauşescu párt­főtitkár által előter­jesztett jelentésben külön fejezet foglalkozik azzal az igénnyel, hogy a tudomá­nyos kutatás és az oktatás fokozottabb mértékben kell hogy hozzájáruljon a mű­szaki fejlesztéshez, a ter­melékenység és a gazdasá­gi hatékonyság növelésé­hez. Érthető ez, hiszen az elkövetkező évvek felelős­ségteljes feladatainak tel­jesítése, az ország gazda­sági-társadalmi fejlesztése kitartó tevékenységet vár­es a tudományos kutatás, az oktatás területén dolgo­zóktól. Megköveteli a ku­tatóintézetek erőinek hang­­súlyozottabb összpontosítá­sát a vállalatokban, a nem­zetgazdaságban felmerülő műszaki problémák megol­dása, a technológiák töké­letesítése, a fogyasztások csökkentése, a termékek műszaki és minőségi szín­vonalának emelése végett. Maradéktalanul a gyakor­latba kell ültetnünk a kit­(Folytatása a 2. oldalon) Dán Hatmann festménye Г A fővárosi fiatalok felejthetetlen éjszakája A fővárosi ifjúság szil­vesztere ,a szokásos módon, most is a Scínteia téri ki­állítási­ pavilonban zajlott. Nem kevesebb mint 5200 fiatal búcsúztatta az óévet a kiállítási csarnok kupo­lája alatt, és táncolt át az 1982-es évből az új eszten­dőbe remek hangulatban, úgy ahogy csak a fiatalok tudnak szórakozni. A szer­vezők mindent előteremtet­tek, elkövettek, csakhogy jól teljen és emlékezetes maradjon ez az éjszaka a nagy szilveszteri mulatság minden résztvevője számá­ra. A mindenkit magával ragadó műsor csupa lendü­let, színpompa volt, sztár­parádé a javából. Mint a­­hogy azt a Bucureşti nevű hajó navigátora, a zene hullámaiban minduntalan alámerülő Dinu Dan tenge­rész bevallotta, soha életé­ben nem volt része ilyen gazdag műsorral megáldott szilveszteri mulatságban, sőt álmodni sem tudott volna ilyet. Kedvenc szó­listái adták egymásnak a mikrofont, rangos együt­tesek léptek színpadra, úgyhogy egy egész évig lesz mire visszaemlékeznie hosszú tengeri útjai so­rán ... Anda Călugărea­nu dalaira, Marina Voicára és a Savoy együttesre, Mihai Constantinescura, Corina Chiriacra, Jeanina Maieira és a Trio Expresie, Nicu Constantin, Ionela Prodan, Angela Ciochină énekei­re ... Gheorghe Turda hangja állítólag a băneasai benzinállomásig elhallat­szott... Olyan neves nép­zene énekesek kerültek sorra, mint Levinte Cră­­ciun és Ion Colănescu. Fel­lépett Elena Merişoreanu, a Preludiu kórus, a Román Opera balettegyüttese, a George­ Enescu líceum nö­vendékeinek zenekara, a Tănase színház tánckara. Húzták a periniţát, de úgy, hogy zsebkendőre sem igen volt szükség a nagy csó­kolózáshoz. És természete­sen a szilveszterkor elma­radhatatlan köszöntő sem hiányzott, plugusorral meg mindennel, ami ilyenkor dukál, amit a ritka pilla­nat megkövetel. Ismeretsé­gek születtek a rendkívüli hangulatban, barátságok erősödtek. Mint az ország minden ifjúsági szilveszte­rén, itt is egyéni és közös­ségi sikerekre koccintottak a fiatalok, arra, hogy az új év, az 1983-as esztendő vá­gyaik, terveik beteljesedé­sének, a nagy közös célok megvalósulásának éve le­gyen, békés, dolgos, ered­ményekben gazdag boldog esztendő, ahogy azt Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi rá­dió- és televízióü zenéjében megfogalmazta. (régeni) Ünnep és munka A Román Televízió szá­mára a nagy kezdeménye­zés alkalma volt az idei év­vége: szórakoztató non stop műsorainak történetében először rendezte meg meg­szokott óévbúcsúztató mű­sora mellett az ifjúságnak szánt külön szilveszteri szám- és sztárparádéját, a­­mit a főműsorral párhuzam. (Folytatása a 2. oldalon)

Next