Ifjúság, 1959 (3. évfolyam, 1-49. szám)

1959-01-11 / 1. szám

C SOSE 1 / C. *» í i­ zeujef étítyQÓ ALAPRENDSZERBEL Az elnök ma­gánlakosztályá­nak ablakait enyhe pára fu­totta be. Az éj­szakai csendet csak egy hatal­mas álló óra ketyegése za­varta. Az állam­fő ma nyugodni korán tért. Egyszerre , gyors hangzottak, léptek Az elnök magán­titkára felnyi­totta az ajtót, s az alvó ál­lamférfihez sietett. — Ébredjen elnök úr! — mondta hatá­rozott hangon. Amikor látta, hogy az állam­fő már ébren van, újra meg­szólalt. — Most jelen­tik Moszkvából, hogy az oroszok kilőtték az első űrrakétát, mely elhagyja a Föl­det, s a Hold körzetét is érin­teni fogja. Az elnök fel­ült, kezével szó­rakozottan ko­pasz koponyá­ját simította. — Lemarad­tunk — sóhaj­totta — újra le­maradtunk. A titkár állt s az ablak előtt lobogó, csillagos­sávos zászlót nézte. Nataska, a moszkvai főposta nemzetközi távbeszélő vonalainak kezelője kihajolt fülkéje ablakán. — Párizs az egyes fülkében, Bonn a kettesben, Brüsszel a hármasban, Budapest a négyesben .— üvö­­zölte a kapcsolásra váró külföldi tudósítókkal. Azután elmosolyodott, mert látta, hogy a máskor oly nyugodt és szenvtelen újságírók jegyzeteiket szoron­gatva rohannak a párnázott fülkék felé. — Első oldalt eldobni! Óriás szalagcímet! Négy al­címet! A világlapok szerkesztő­ségei megzavart hangya­­bolyhoz hasonlítanak. Ezer­nvyi szedőgép szedi, ezernyi öntőgép önti, ezernyi ro­tációs gép nyomtatja a pá­ratlan világszenzációt. „A Szovjetunióban kilőtték az első holdrakétát." „Az 1472 kilogrammos rakéta a meg­szabott röppályán halad.” ,,Számítások szerint január 4-én reggel eléri a Hold körzetét.” A rikkancsok hangja életet ver a váro­sok éjszakai csendjébe. Ahogy Budapestre érke­zett a hír, munkatársaink is útra keltek, hogy választ kérjenek legnevesebb szak­­emberein­ktől a mindenkit érdeklő kérdésekre. Első utunk az Űrhajózá­si Bizottsághoz vezetett. Itt az eddig felbocsátott raké­ták méreteiről érdeklőd­tünk. —­­Sok szó helyett — mondták — megadjuk az eddig alkotott és fellőtt ra­kétákat szemléltető ábra­sorozatot. i­ ll. évfolyam, 1. szám A NÉPHADSEREG MELLÉKLETE * KATONAFIATALOK KISZ HÍR­ADÓJA * 2. kép. Ez a fénykép is tanúskodni arról az eszeveszett igyekezetről mellyel az amerikai tudósok a szovjet rakétatech­nika színvonalát utolérni szeretnék. A képünkön látható Juno II amerikai holdrakéta sem kerülte el amerikai elő­deinek sorsát — a kilövés után nyo­ma veszett. 1. kép: 1.Sparrow I.(USA),2. Nord— 5103 (francia), 3. M—100 (Szovjetunió) (infraérzékeny célzókúppal), 4. M—2 (Szovjetunió), 5. Oeriikon (Svájc), 6. Golem—3 (Szovjetunió), 7. Matador (USA), 8. T—3 A (Szovjetunió, inter­kontinentális lövedék). Elég volt egy pillantást vetnünk az ábrákra a lövedékek nagyságát szem­léltető, az összehasonlítás céljából kö­zölt emberalakokra, s láttuk, hogy a szovjet interkontinentális rakéta a leg­terjedelmesebb, így mondták — a leg­nagyobb hatósugarú is a világon. A legkorszerűbb amerikai rakéta fényképét is elkértük. 3. kép: Ám a szovjet tudósok az első mes­terséges bolygó ki­lövése után — me­lyet, mint ismere­tes, három szput­­nyik felbocsátása előzött meg — egy olyan vázlatát űrrakéta elvi dolgozták ki, amely már em­bert is szállíthat s így közvetlenül em­ber által irányítva juthat el a Holdba. Bemutatjuk e több­lépcsős atomhajtású rakéta elvi vázlatát. (Jelmagyarázat: 1. — indító fokozat: 1. — üzemanyagtartály, 2. oxigéntartály, 3. szivattyúk, 4. rob­banókamra. II: — — 1. — sűrített le­­vegőtartály, 2. üzem­anyag, 3. reaktív motorok. III. foko­zat (atommeghajtás­sal) 1. kilövellendő anyag tartálya, 2. magtüzelőanyag, 3. üzemanyag szivattyú, 4. a magtüzelőanyag szállítására szolgá­ló berendezés, 5. robbanótér. IV: 1. üzemanyagtartály, 2. oxigén, 3. szivat­­­tyúk, 4. robbanó­tér. V: 1. üzemanyag, 2. oxigén, 3. szivat­­­tyúk, 4. robbanótér. VI: 1. üzemanyag, 2. oxigén, 3. szivattyúk, 4. kamra, 5. személy­zet fülkéje.­ 4. kép. Megtudtuk, hogy az űrrakéta utasai­nak felszerelésén is dolgoznak már a szov­jet tudósok. A ruhák tervezésénél figye­lembe veszik azt, hogy az öltözékeknek mi­lyen nagy szerepe van a súlytalanság álla­potával járó megpróbáltatások leküzdésében. A képünkön látható sisak és­ felső ruha nem­csak fűthető és a Föld megszokott légköri nyomását biztosító berendezésekkel van el­látva, de ötletes szerkezetekkel könnyíti meg a gyors sebességnövekedés okozta megráz­kódtatások elviselését is. Röviddel kilövése után, a holdrakéta el­érte a másodpercenkénti 11,2 kilométeres se­bességet. Ez annyit jelent, hogy a Zalaeger­szeg—Debrecen közötti 431 kilométeres tá­volságot 38,9 másodperc alatt futná be. A ra­kéta elhagyta már a Föld légkörét, megsza­badult a Född vonzóerejétől és közvetett célja, a Hold körzete felé tart. Közbőn a világlapok is az utcára kerültek. Az amerikai rádió és televíziós állomások megszakították adásaikat és állandóan közöl­ték az űrrakéta útjának eseményeit. A Daily Express tudósítója legépelte jelentését: „Az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je feljajdult, milyen pokolian rosszul kezdő­dik az új év." Eisenhower elnök aláírta és útnak indította táviratát a Szovjetunióba: „Az űrrakéta fellövése nagy lépés afelé, hogy az ember eljusson a világűr végtelen birodalmába. A tudósok és mérnökök, akik e feladatot megvalósították, teljes elismerést érdemelnek.. Ezekben az órákban Minszk városában Hruscsov elvtárs emelkedett szólásra: ,»A szovjethatalom 41 éve alatt — mondotta Belorusszia Legfelső Tanácsának és a köztár­saság kommunista pártja központi bizottsá­gának ünnepi ülésén — a szovjet nép gigászi hőstettet vitt véghez, felépítette a szocializ­must, megteremtett egy hatalmas szocialista államot, amely világviszonylatban a másodat helyet foglalja el az ipari termelést illetően, s első az interkontinentális rakéták megszer­kesztésében és kivitelezésében, a mesterséges holdak felbocsátásában, valamint a tudomány és a technika sok egyéb területén.” Nemcsak Moszkvában, Pekingiben, Párizsban de Budapesten is tömegek várják a lapok megjelené­sét, a rádió híreit. Az Urá­nia Csillagvizsgáló Intézet várószobájában a magyar lapok munkatársai egymás mellett ülnek s várják, hogy beszélni tudjanak Ku­lin György tudóssal, az Uránia Bemutató Csillag­­vizsgáló Intézet igazgatójá­val és Bartha Lajossal, egyik munkatársával. (Folytatás a 2. oldalon ) o ,1- H­j­a □

Next