Ifjúság, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1946-01-07 / 1. szám

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. • ÁRA: 500 PENGŐ •­­ 1946 JANUÁR 7. A magyar demokrácia őszinte hí­vei növekvő aggodalommal ta­pasztalják, hogy a magyar ifjú­ság sem az újjáépítésben,­sem a demo­­k­r­atikus átalakulásban nem tölti be azt a szerepet, amelyet méltán elvárhatnának tőle. Kétségtelen, a gazdasági­­nehézségek nehéz próba felé áillítják a magyar ifjúságot, ön­­­tu­da­t és akarat kell ahhoz, hogy valaki szűkös ellátás mellett roham­munkát végezzen. Őszintén be kell vallanunk, hogy sok magyar ifjú­ban hiányoznak ezek a kellékek. A magyar ifjúságot huszonöt éven keresztül nem a munka és a dolgo­zó ember iránti megbecsülésre ne­­k Az elnyomás 'és kizsákmá­­i sem növelték munkakedvét, mos úr,’* a tülekadés az ,,al- 1', vagy más, kevesebb munká­­járó „hivatal“ után. Ezen a go tartóson az ajándékba kapott radság nem változtathatott so­k jugoszláv ifjúság jóval nagyobb eredményeket tud felmutatni S az újjáépítés munkájában. Ezt if óságot megedzette s öntudatában legerősítette a szabadságharc ke­mény lem­odásra és áldozatválla­lását a szoktató iskolája■ A magyar ifjúság is sokat, igen sokat nélkü­lözött és szenvedett a háború idején. Áldozata azonban, kevés kivétellel, nem szolgálta az emberi haladást s ez­ nem volt alkalmas arra, hogy öntudatát fejlessze. Szörnyű szen­vedések után a magyar ifjúság egyszerre rádöbbent arra, hogy harcával hazánk rombadöntését­­ ne elő. A kiábrándulás okozta aáltságból sokan még ma sem itták meg a kivezető utat, fölszabadul­ás után falun a­­ földreform, városban a munkás­ság előretörése a gazdasági, isadalmi és politikai életben, országszerte a szabad élet h­ama­­k ifjút nyert meg a demo­­ráciának. A demokrácia azon­ban egy elpusztított országban t­ert nyújthatott és nem nyújt­hat máról holnapra jobb megélhe­tést. Emiatt sok fiatal magyar nem állott még szívv­el-lélekkel a demo­krácia szolgálatába. N­álunk sajnos kicsiny volt azok­­nak a hazájukat és népüket sze­rető ifjaknak tábora, akik a­bban nem estek a fasiszta mé­­z áldozatául- Ez a kis tábor adott­an hősöket a magyar nemzet­­, mint S­ágvári Endre, Pesti Tabás, Pat­aki István, Kreutz­ért, akik történelmünk legvál­­sabb n O­k­ban hűek maradtak szabadsá 'cos magyar hagyo­vol az 'W- et adták­­ és szabad­ságáért. Ez a tábor a felszabadulás után kiszélesedett, s így jött létre a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség azzal a feladattal, hogy a ma­gyar demokrácia szolgálatára ne­velje a fasizmus által a politikai, anyagi és erkölcsi züllés szakadé­kába taszított magyar ifjúságot. Egy idő múlva a Madiszból kivál­tak, vagy ettől függetlenül megala­kultak a demokratikus pártok ifjú­sági szervezetei is. A magyar ifjú­ság egyes csoportjai a Madisz, Szit, Szim, stb. vezetésével szép eredmé­nyeket értek el az újjáépítés front­ján. Ez azonban nem vált általános jelenséggé. A magyar ifjúság nagy tömegeiben még mindig várakozó magatartást tanúsít a demokráciával szemben, sőt — ami még ennél is elszomorítóbb — helyenként a régi rendszer híveinek eszközévé válik s burkoltan vagy nyíltan fellép a de­mokrácia ellen. S hogy teljes legyen a kép, meg kell még említenünk a kiskorú bűnözők nagy számát, a 16 éves korúakat géppisztollyal felsze­relő fasizmus egyik szomorú hagya­tékát. M­indent egybevetve, meg kell állapítanunk, hogy a magyar ifjúság válságban él. Nem közömbös azonban a magyar demo­krácia, nemzetünk jövője szempont­jából, belekapcsolódik-e a magyar ifjúság nagy tömege az újjáépítés munkájába, vagy sem. Nem közöm­bös az sem, hogy milyen eszmékért lelkesedik ez az ifjúság, s hogy lesznek-e egyáltalán eszményei. Mennél nagyobb és erősebb a de­mokrácia őszinte híveinek tábora a magyar fiatalság soraiban, annál fokozottabban veszi ki részét az if­júság az újjáépíés munkájából. Mi­nél kevesebb befolyása van az ifjú­ságra a régi rendszer híveinek, an­nál kevesebb a félreállás, a nem­törődömség s a nyílt kiállás népünk, érdekei ellen- Nem engedhetjük meg, hogy nemzetünk jövőjének zá­loga, a magyar ifjúság újra eszköz legyen népünk ellenségeinek kezei­ben. Elsősorban a mi feladatunk, a demokratikus magyar ifjúság fel­adata, könyörtelen harcot folytatni a fasiszta ideológia összes maradvá­nyai ellen s mindazok ellen, akik e káros eszmevilág újjáélesztésén dol­goznak. Nem tűrhetjük tovább, hogy a nemzetünket huszonöt év alatt kétszer háborúba sodró sovinizmus bármilyen formában újjáéledjen s a sajtón keresztül mételyezze az ifjú­ság lelkét. Nem tűrhetjük, hogy fe­lelőtlen elemek szűklátókörű felhí­vásaikkal súlyosbítsák kisebbségben élő magyar testvéreink helyzetét. Nem tűrhetjük, hogy éket verjenek Magyarország és szomszédai közé ma, amikor történelmünk folyamán először léphetünk a megbékélés út­jára. Könyörtelenül le fogjuk lep­lezni azokat a burkolt célzásokat, amelyek bizalmatlanságot akarnak elhinteni a Szovjetunió és Magyar­­ország között, hogy azzal a hatalom­mal fordítsanak bennünket szembe, amelynek szabadságunkat köszön­hetjük s amelytől a jövőben is a legtöbb segítséget várhatjuk. Kö­nyörtelen harcot fogunk indítani ha­zánk felépítésének minden ellensége ellen. Azok ellen, akik úton-útfélen a demokráciát teszik felelőssé a fasizmus okozta bajokért. Azok el­len, akik szabotálják a nép érdekeit szolgáló intézkedéseket. A régi rend híveinek minden aknamunkája ellen hivatalokban, gyárakban, iskolákban egyaránt. A mi sorsunkért, hazánk jólété­ért, nemzetünk jövőjéért har­colunk. Nem várunk addig, míg fejünk felett újra összecsap az ár. Ez a harc nemcsak a Madisz feladata. A nemzet érdeke, hogy az egész ifjúság mint egy ember szol­gálja teljes szívvel és lélekkel a ma­gyar demokráciát. Ebbő­l a meggyőző­désből kiindulva, csatlakozásra szó­lítunk fel minden velünk egyetértő ifjúsági szervezetet- Véget akarunk vetni az elvtelen perpatvarnak. Ez csak arra volt jó, hogy olyan elemek jussanak irányító szerephez az ifjú­ság körében, akiknek sem az ifjú­sághoz, sem a demokráciához nin­csen közük. Nem méltó ez az új Ma­gyarország ifjúságához. Javasoljuk, hogy az őszintén demokratikus ifjú­sági szervek kiküldöttei tartsanak egy közös értekezletet, egy közös Plattform megállapítására. Homá­lyos célzások, kétértelmű kijelenté­sek helyett jelöljük meg világosan azt az utat, amelyen együtt haladva elérhetjük célunkat, a demokrácia megerősödését, nemzetünk felvirág­zását. Vessünk véget az ideológiai zűrzavarnak. Vonjunk világos határ­vonalat az átkos múlt téveszméi és az emberi haladást, hazánk felemelk­­­edését szolgáló célkitűzések között. Számoljunk le közös erővel a fasiz­­nizmussal, a magyar sorskérdések szűklátókörű, katasztrófára vezető szemléletével, a demokrácia vívmá­nyainak becsmérlőivel, a levitézlett eszmék és emberek­­szerephez jutta­­tásával, az erkölcsi zülléssel, egyszó­val mindennel, ami egy haladó szel­lemű, egészséges, erkölcsös magyar ifjúság kialakulását megakadályozza. A másik feladat egy olyan szerv, létrehozása, amely a különböző ifjúsági szervezetek működését összeegyeztetve, kifelé képviselheti a magyar ifjúságot. A londoni világ­ifjúsági konferencia határozata is in­dítványozza ezt. Ezen a konferen­cián magyar becsülettel megfogad­tuk, hogy a velünk egyetértésben hozott határozatokat végre fogjuk hajtani. A világ demokratikus ifjú­sága bizalommal tekint felénk, nem vagyunk magunkra hagyatva. A de­mokrácia ügy­éért lelkesedik és dol­­­­gozik az egész világ ifjúsága. Állít­juk, hogy mi sem vagyunk alább­­valóak náluk. M­inden becsületes magyar em­ber helyesli a pártink együtt­működését a Nemzeti Füg­getlenségi Frontban. A magyar ifjú­ság érdeke ugyanúgy megkívánja az együttműködést. Meg kell mutat­nunk, hogy nem vagyunk rosszabb apáinknál. Írta: NON GYÖRGY, a Madisz főtitkára Félre a sopánkodással! — Jenőfi Félre a sopánkodással, Gyásznapok emlékivei, Tettre vár a népszabadság, Szabadságért tenni kell! Hát ne mondjátok nekem, hogy Nagy volt egykor a haza, Míg tömjénfüstöt csak önnön Istenének áldoza. Hát ne mondjátok, hogy Róma Hatalmában nagy vala, S hogy a hellén népet áldá A dicsőség angyala. Már ne mondjátok, hogy boldog Galliának nemzete, És hogy Albionra a nap Éltető sug­árt vete, verse­l$48-ból. — És hogy túl az óceánon Nagy Washington szép hona Félre most a bámulással Tettre hív a hon szava. Csak akarjunk, s minket is fog Bámulni a nagy világ, Csak akarni kell, s lezúzva Zsarnok és a szolgaság! Vagy ha nem, ha tétlen állunk, S önkény ülend diadalt, Százszorozva érdemié oly Gyáva nemzet hogy kihalt. Félre hát sopánkodással, Nagy napok emlékivel, Tettre vár a népszabadság, Szabadságért tenni kell! AZ ÚJÉVI KETTŐS SZÁM­­ TARTALMA: Megjegyzések a Független Ifjúság deklarációjához A Népi Ifjúsági Szövetség munkája elé Néhány gondolat a haladásról Riport a gyermekbűnözésről Petőfi születésének 122. évfordulója Nagy István novellája Látogatás a Győrffy-kollégiumban A világpolitika egy esztendeje Amerika hangja

Next