Ifjúsági Magazin, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

HOHLOMA NÉPMŰVÉSZETE Ebben a hónapban még meg­tekinthető a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a „Hoh­­lomai fából készült népművé­szeti dísztárgyak” című kiállí­tás. — Hohloma az orosz nép dí­szítő művészetének egyik leg­híresebb központja. Gorkij megyében található — mondja Bormotov Anatolij Jefimovics, a kiállítási osztály vezetője. — Nagyon szép étkészleteket, sö­rös, boros készleteket, gyer­mekasztalkákat, székeket, va­lamint vert csipkéket, népmű­vészeti hímzéseket állítottunk ki. Az itt látható tárgyak csak töredékét képezik az orosz népművészet legjellemzőbb al­kotásainak. — Hogyan készülnek például a faedények? — A termékek technológiája évszázadok során alakult ki. Az erre a célra kiválogatott fa felületét a kívánt formára esz­tergálják, majd ezüstport visz­nek az alapra. Ezután festik, lakkozzák. Az utolsó fázis a kemencében való edzés, mely­nek eredményeként a lakk az alatta levő ezüstpor hatására meleg aranyfényt kap, anél­kül, hogy a tárgy felületére aranyat vinnének. Az edénye­ken általában élénk színű föl­dieper, málna, szeder motívu­mok, mesebeli virágok látha­tók. Szjominó és környékének mesterei a régi hagyományo­kat követik, amelyre a vörös és fekete sziluett jellemző. A hohlomai tárgyakat nálunk a hétköznapi életben is használ­ják. Aki teheti, ne mulassza el megtekinteni az érdekes kiál­lítást. — Felszabadulásunk har­mincadik évfordulóját sze­retnénk emlékezetesebbé tenni ezzel a könyvvel — mondta Harsányi Zoltán a Tankönyvkiadó irodalmi szerkesztője. — Antológi­ánkkal az iskolai ünnepé­lyek műsoraihoz kívánunk segítséget nyújtani. Felépí­tése eltér az eddig kiadott hasonló témájú kiadványa­inktól. Emlékkönyv felsza­badulásunk ünnepére című antológiánkat három részre osztottuk fel: történelmi dokumentumokra, irodalmi összeállításra és zenei anyagra. — Elsősorban azt az örö­met akartuk érzékeltetni, amelyet a felszabadulás je­lentett. Szemelvényeink időben nem haladnak túl a felszabadítás és az újjáépí­tés esztendein. Különösen a földosztás dokumentumaira hívom fel a figyelmet. Az irodalmi antológia összeál­lításakor a már kiadott év­fordulós gyűjteményeket is átnéztük és az azóta eltelt időben megjelent, a felsza­badulás eseményeit idéző írásokat is megjelentettük. A zenei anyagban a már ismert dalok mellett négy új kórusmű is talál­ható. EMLÉKKÖNYV FELSZ­ABA­­DU­LÁSUNK ÜNNEPÉRE IM 751 Történelmi western »»Hajdúk” a címe és január 23- án mutatják be Kardos Ferenc legújabb filmjét. — Történelmi film, western formában elmesélve — kezdte nyilatkozatát Kardos. — A Bocskai szabadságharc egyik előkészítő akcióját jeleníti meg egyszerű, egyszálú mesében, ami tudvalevőleg a western sa­játossága. A cselekmény mö­gött viszont olyan gondolatok húzódnak, melyek mindig is iz­gattak. Konkrét történelmi helyzetből indulok ki: a három részre szakadt Magyarország zűrzavarából. Ebben tárul fel a nemzeti összefogás nehézsége, sőt lehetetlensége — egy hala­dó, progresszív megoldás ér­dekében. Nemzet tulajdonkép­pen nem létezik, szétszórt cso­portok harcolnak a török, az osztrák és egymás ellen. Egyet­len céljuk az élvemaradás, ám közben elvesztik erkölcsi tar­tásukat. Hyenféle hajdúcsapat áll a film középpontjában. Meg­mutatom igazi nehézségeiket, de a képbe irónia is vegyül. Ez a történelmi távolságból fakad, abból, ahogyan mai, marxista történelemszemléletünkkel rá­látunk erre a korra. — A forgatás a Hortobágyon zajlott. Madaras József, Oszter Sándor, Avar István és külföl­di szülészek főszereplésével. Filmem zenéjét Szörényi Le­vente szerezte, és a Fonográ­fok adják elő. RAJKÓÉK MEG A TÖBBIEK 25 éves jubileumit ünnepli a KISZ Központi Művészegyüt­tese. Az egész, most folyó éva­dot az évfordulónak szentelik, számos rendezvénnyel készül­nek is. Bővebb tájékoztatást Szigeti Pál igazgatótól kapunk. — Együttesünk alakulásakor száz tagunk volt és évi ötvenkét fellépésünk. Ma a tagok száma hatszáz, évente pedig kilenc­­száznál több műsort adunk. Fejlődésünket persze sok más adat is jellemezné, most hadd mondjak el csak egyet. Nemrég tértünk vissza amerikai kanadai turnénkról, ahol műsorunkat az ENSZ-palotában is előadtuk, az Emberi Jogok Napján. És máris megkaptuk a meghívást egy újabb, immár harmadik tengerentúli útra. Legtöbbet természetesen itthon játszanak tánc-, ének- és zenekaraink. Különösen a Rajkók szerepel­nek sokat, akiket saját iskolánk­ban taníttatunk. — A jubileumi évadból négy fő eseményt emelnék ki. Feb­ruár 2-án tánckarunk bemutatót tart az Operett Színházban. 10-én az Erkel Színházban dísz­előadáson adunk keresztmetsze­tet az együttes műsorából. A Zeneakadémián két kórusunk ünnepi hangversenyt tart 13-án, 15-én pedig ünnepi taggyűlés és bál lesz a Gellért Szállóban. Ide, reméljük, még beférünk, mivel úttörőinknek csak képviselői ve­hetnek részt a késői mulatságon.

Next