Ifjúsági Magazin, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Milyen ismeretanyagra van szüksége az embernek, akit otthon és a munkahelyen kö­rülvesz a technika? Egyáltalán lépést tarthatunk-e a fejlődés­sel úgy, hogy a modern élet szükségszerű velejáróinak ára­datában el tudjunk igazodni? Ez csak egyféleképpen lehet­séges: ha az ember kíváncsi azokra a gépekre, berendezé­sekre, folyamatokra, amelyek ugyanúgy meghatározzák a kort, mint az irodalom, a mű­vészetek. A Technika című kisenciklo­pédia szerkesztői ebből a kí­váncsiságból indultak ki, hiszen a kétezernél több — köztük sok színes — ábrával illusztrált, korszerű technikai ismereteket tárgyaló mű általános iskolai ismeretekre épülve nyújt tájé­koztatást. Mint a könyv szerkesztői — tudósok, neves kutatók, egye­temi tanárok — elmondták, kü­lönösen a fiatalok érdeklődését tartották szem előtt. Polinszky Károly akadémikus, oktatási miniszter, a kétkötetes mű főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kisenciklo­pédia nemcsak a középiskolai tanulmányoknál jelent segítsé­get, hanem például az egyetemi felvételi vizsgákra való készü­lésnél is. Hiszen, mint címéből is következik, a legfontosabb kérdéseket — 58 szakterület legújabb eredményei — törek­szik megmagyarázni, és nem az alapkutatásokat részletezi. Kétségtelen, hogy a téli könyvpiac egyik legfontosabb könyvéről van szó, s éppen emiatt, a fiatal olvasókra való tekintettel, érdemes volna rész­letakcióban is árusítani. (Mű­szaki Könyvkiadó) Pisti: Tóth Sándor Január 8-án mutatták be a mo­zik a Ballagó idők című színes magyar filmet, amelyet Fekete István önéletrajzi írásai nyo­mán Fejér Tamás írt és rende­zett. A film kamaszodó főhőse. Mester Pisti Göl­lén, egy kis fa­luban él szüleivel és nagyma­májával. Egy nyári szünidő tör­ténete játszódik le a szemünk előtt, amikor Pisti — aki látszó­lag játékok, csínytevések közt éli napjait — már az alakuló felnőtt szemével tekintget a vi­lágba. Igaz, élénk fantáziája még a képzeletbeli kalandok felé sodorja: nagymamája és a szomszéd néni meséi nyomán megelevenedik előtte családja története, az ősök és a betyá­rok világa. Velük beszélget, ha bánata van, és ők magyaráz­nak meg egy sor titokzatos csa­ládi konfliktust. Egyszóval : eseménydúsak Pisti számára a látszólag unalmas nyári délutá­nok is. De ugyanezen a nyáron pró­bálja ki Pisti először a cigaret­tát, a bort, és a felnőttes külső­ségek mellett lényegében is kezd ráeszmélni az őt körülve­vő világra. Olyan dolgokra nyí­lik rá a szeme, amiket eddig meg sem látott; ilyenek az öregség, a halál, és természe­tesen az első „szerelem”. Mire véget ér a nyár, Pisti már nem egészen kisfiú, és már az „ősök tanácsai” nélkül is tud dönteni élete fontos kérdéseiben. Pisti szerepét Tóth Sándor játssza. A további szerepekben Káldy Nórát, Juhász Jácintot, Tolnay Klárit, Makay Margitot, Patkós Irmát, Páger Antalt, Bánhidi Lászlót, Latinovits Zol­tánt, Pécsi Ildikót és Dayka Margitot láthatjuk. Sch­niko Jb­­­ a­nza 1976 .JANUAR FŐVÁROSI JÁTÉKSZÍN Minden hónapban három alkalommal összegyűlnek a budapesti amatőr színjátszó együttesek a Fővárosi Művelődési Házban, és megtekintik egymás legújabb műsorát. A Fehérvári úti Művelő­dési Központ ugyanis Fővárosi Játékszín néven rendszeres bemu­tató fórumot és szakmai műhelyt biztosít az amatőr művészeti csoportok tagjainak és minden érdeklődőnek. Januárban három egymást követő szombaton, 17-én, 24-én, és 31-én este találkoznak a játékszín szereplői és nézői. A 17­4 prog­ram különleges produkcióval indul: a siketek budapesti szín­játszó csoportja Ránki—Torday Pomádé király új ruhája cím­ű darabját adja elő, sajátos színpadi eszközökkel. Nyújtó Zsuzsa, az FMH művészeti előadója jól ismeri az itt meg­forduló együtteseket: — Negyven és hetven között mozog a budapesti amatőr irodal­mi csoportok száma. A középiskolai és az egyetemi színjátszó cso­portok mellett munkásszínpadok is szép számmal részt vesznek a játékszíni estéken. Minden harmadik szombaton a bemutatókat jól képzett színházi szakember értékeli, hogy a látottak helyesen tudatosodjanak a résztvevőkben. A Fővárosi Játékszín így egymás megismerésén túl szakmai to­vábbképzés szempontjából is kiváló találkozási lehetőség az ama­tőr színjátszók részére. Képünkön: az FMH Pinceszínháza Petőfi A helység kalapácsa című komikus eposzát mutatja be a Játék­szín közönségének. BÁLINT MÁRIA Február 4-én, 13-án és 14-én egy fiatal s máris nemzetközi hír­nevű hegedűművész­nőnk, Bá­lint Mária is fellép a Zeneaka­démián, 4-én Corelli, Bach, Ysaye, Bloch és Wieniawski műveivel, a másik két alkalom­mal pedig közreműködik Pro­­kofjev C-moll hegedűversenyé­nek és Sosztakovics X. szimfó­niájának előadásában. Érdemes vele közelebbről is megismerkedni. 1951-ben született, hétéves ko­ra óta hegedül. Másfél éve sze­rezte meg a művészdiplomát a Zeneművészeti Főiskolán, de már akadémista korában szá­mos hangversenyturnén vett részt, például Bulgáriában, a Szovjetunióban, Franciaország­ban, Hollandiában és Lengyel­­országban. Külföldi hangversenyeiről dí­jak beszélnek. 1971-ben a ge­novai Paganini-versenyen ha­todik helyezést ért el, egy év múlva Poznanban a Wieniaws­­ki-versenyen oklevelet szerzett és 1973-ban a budapesti Szigeti­­hegedűversenyen már az előke­lő harmadik díjat nyerte. A Fertődi interfórumon és a hil­­versumi rádió hasonló hang­versenyén már főiskolásként emlékezetesen szerepelt, a dip­­­­lomaév pedig meghozta az ed­digi legnagyobb sikerét: az MRTV hangversenyének máso­dik díját. 1973 óta az Országos Filharmónia ösztöndíjasa. Bá­lint Mária hegedűestjeit minden ifjú zenebarát figyelmébe ajánl­juk.

Next