Ifjúsági Magazin, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
Első főszerep Galgóczi Erzsébet „Kinek a törvénye?” című kisregényéből játékfilmet forgat Szőnyi G. Sándor rendező. Andrist, a film főszereplőjét az idén diplomázó színinövendék, Balkay Géza kelti életre. — Első filmszereped lesz?’ — A „Ki látott engem ?”-ben én voltam az egyik csendőr. De ettől ismeretlen maradtam a közönség előtt. Nem hiszem, hogy valaki is észrevett volna. — Színpadon is játszol? — A Nemzeti Színházban a „Faust” és a „Philoktétés” előadásán. Eddigi legkedvesebb szerepemet pedig a Fővárosi Művelődési Házban játszom. Én vagyok Peták, a mindenes, a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül”-ben. — Évfolyamtársaid közül ki a legismertebb? — Még ismeretlen osztály vagyunk. Várunk a felfedezésre. — Mindig színész akartál lenni? — Gimnazistaként szörnyű gátlásos voltam és semmi pénzért nem álltam volna fel szavalni. Dolgoztam a VITUKI-nál, az Állami Biztosítónál, majd két évig jártam a jogra, és arról álmodoztam, hogy újságíró leszek. — Hogyan jutottál el mégis a Színművészeti Főiskolára? — A 47-es villamoson fedeztem fel a kispesti Ifjú Gárda Irodalmi Színpad felhívását. Éjjel a konyhában megtanultam néhány verset, és jelentkeztem. Az együttes vezetője, Répássy András biztatott, hogy próbálkozzam meg a főiskolával. A harmadik rostán kiestem, de egy év múlva sikerült a felvételim. — Mit vársz az első főszereptől? — Szeretném, ha nem változtatna meg. — A tervezésnél milyen szempontok vezettek? — Nem hagyományos tréningruhát akartam tervezni, inkább jelmezt, amely egy ünnepélyes alkalomra készül, ez esetben az olimpiára. Olyan formai megoldásokat alkalmaztam, amelyek a távolban ülő nézőkre is élénk hatást gyakorolnak. Úgy választottam meg a színeket, a szabászai kidolgozást, hogy jellegzetesen magyaros legyen. A melegítőalsó egyszínű, középzöld. A felső rész piros-fehér. Ez alatt fehér trikó, olimpiai ötkarikával. A ruházatot kiegészíti egy kis piros sapka. — Véleményed szerint melyik a legideálisabb sportdressz-anyag? — A tiszta pamut. Ez a legkedvezőbbtulajdonságú. Nedvszívó, és könnyen tisztán tartható. — Tetszenek a hazai sportdreszszek? — Ritkán látni igazán mutatós mezeket. Jobban kellene törekedni a jellegzetességre. — Hogyan fogadták a sportolók a terveidet? — Az Iparművészeti Főiskola épületében tartott kiállításon nagy sikert aratott. Kíváncsian várom a moszkvai olimpiai megnyitót, ahol a melegítők bemutatkoznak a nagyközönségnek. Remélem, az olimpiai érmek..még szebbé teszik őket. AZ INTERJÚKAT KÉSZÍTETTÉK: CSEH JÁNOS, H. VALACHI ANNA, KEMÉNY GYÖRGY, PAIZER G. GYÖRGY ÉS SEBES ERZSÉBET. Duóban — Partneréhez képest ritkábban mond verset. — Pedig boldogult egyetemista koromban országos szavalóversenyt is nyertem. De érzésem szerint csak most értem meg a nagy készenlétet és merészséget igénylő pódium-műfajra. — Hogyan született a páros ötlete? — Madarassal egy film forgatásakor határoztuk el, hogy összeállítunk egy közös műsort a hazaszeretet témájára. Nem indult népszerű vállalkozásnak, mert úgy tapasztaltuk, hogy manapság nem divatos, régimódi dolog ilyesmiről beszélni. De vállaltuk az avíttság látszatát, s ma, sok-sok előadás után elmondhatjuk: a fiatalok is fogékonyak a hazafias versek iránt. — Hálás dolog az iskolából kötelezően ismert Petőfi-, Ady-, József Attila-, Radnóti-versekkel fellépni? — A hallgatók — úgy gondolom — a mi feszes, egymásra rímeltető szerkesztésünkben bizonyára pluszhoz is juthatnak. — Versmondása helyenként feltűnően emlékeztet fivére, Latinovits Zoltán stílusára. — Ez természetes, hiszen együtt nőttünk fel . . . De ő utánozhatatlan egyéniség volt. Sem kopírozni, sem hasonlót produkálni nem lehet. — Mit jelent önnek, hivatásos filmszínésznek a versmondás? , — Akárcsak a színpad, fontos kiegészítő műfaj, kiereszti az elzárt csapokat és eleven kapcsolatot biztosít a közönséggel. — Tervezik-e az előadó est folytatását? — Igen, már megkezdtük az anyaggyűjtést, ugyanebben a témakörben, mai költők műveiből. Farkas Éva, az Iparművészeti Főiskola textil Tanszékének végzős hallgatója diplomamunkaként melegítőket tervezett a moszkvai olimpiára kiutazó magyar sportolók részére. „Ki gépen száll fölébe, annak térképe táj” című közös előadóesttel járják az országot Bujtor István és Madaras József színművészek. A közös vállalkozásról Bujtor Istvánnal beszélgettünk. MI ÚJSÁG 7