Ifjúsági Magazin, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-11-01 / 11. szám
Megújulva Megváltozott formában, kétszeres terjedelemben jelenik meg szeptember óta a Filmvilág. Funkcióiról, a kulturális életben betöltött szerepéről beszélgettünk a főszerkesztővel, Létay Vera színház- és filmkritikussal. — Milyen célokat tűztek a lap elé? — Elsődleges célja a filmműveltség terjesztése, az esztétikai élmények tudatosítása, a vizuális kultúra népszerűsítése, különös tekintettel az új magyar filmművészetre. Szeretnénk hasznosan közvetíteni a a film és a közönség megromlott viszonyában. — Mindezek érdekében hogyan alakul a tartalom? — A magyar filmek kritikai megítélésében a különféle szakmai csoportérdekektől nem befolyásolt orgánum kívánunk lenni. Olvasmányos, közérthető írásokkal szeretnénk a közönséget orientálni, s az érdekesebb új hazai filmek befogadásához a talajt előkészíteni. Szívesen adunk teret az olvasói leveleknek, szociológiai felméréseknek, hozzászólásoknak, vitáknak is, hogy a magyar filmek alkotói visszajelzést kapjanak műveik fogadtatásáról. Rendszeresen szeretnénk közölni (16 oldalas mellékletünkben) az érdekesebbnek ígérkező magyar és külföldi filmek forgatókönyvét. Sajnos a filmkritikusi hivatás — érthetően —, nem rendelkezik elég vonzerővel a fiatalok számára, s így a szerzői kör aggasztóan beszűkült. Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a filmkritikusi utánpótlás nevelését. A hónap filmjeiről beszámoló „Láttuk még” rovatunkban bárkit szívesen fogadunk rövid írásaival. — Kihez szól az új Filmvilág? — Köztudott, hogy a mozik nézőközönségének zöme fiatalokból áll. Lapunk ezért minden filmszerető nézőhöz, de elsősorban a középiskolásokhoz, egyetemistákhoz, a film iránt érdeklődő munkás- és értelmiségi fiatalokhoz kíván szólni. Ez a korosztály a legfogékonyabb, a legnevelhetőbb az új minőségű értékek befogadására, támogatására. . Férfiakat szépít Halmay Gabriella kozmetikus vendégei kizárólag férfiak. És hogy ma még mennyire ritka a férfikozmetikusi szakma, bizonyítja, hogy mindössze Budapesten szépítik az erősebb nemet. — Milyenek a vendégeid? — A tizenévesektől kezdve a hatvanasokig minden korosztály képviselve van. A viselkedésük azonban teljesen más, mint a nőké. Többnyire gátlásosak, szemérmesek, hallgatagok. És rendkívül engedelmesek. Ebben a székben nincs nyafogás, nincs pletyka, nincs hiszti. — Szerinted a férfiak miért járnak kozmetikai szalonba? — Természetesen hiúságból. Sok kamasz az édesanyja kíséretében jön, egy ötvenéves vendégemet pedig a lányai küldték ránctalanító kezelésre. Nem találok semmi nevetségeset abban, hogy egy fiatal férfi szeretne megszabadulni a pattanásaitól, ha vékonyabbra igazíttatja a szemöldökét, ha partnernőjéhez hasonlóan ápolt arcbőrt kíván. — Sok férfit viszont a szégyen tart vissza . . . — Ennek külső okai is vannak. Például nincs elegendő reklámunk. Azonkívül helyünk sincs. A mi fodrászüzletünk kozmetikai részlegében egyedül dolgozom, a kezelőszékre gyakran hatan-nyolcan várnak. A fővárosban mindössze három helyen található férfikozmetikai szalon. — Fiatal, csinos nő vagy. Hogyan viselkednek veled szemben a vendégek? — A többség csendes, tisztelettudó. Akad persze szemtelen is, de le lehet szerelni őket. — A munkádból hiányzik szakmád legszebb része, az arc sminkelése. — Csak hiányzott. Tavaly indultam az országos kozmetikai bajnokságon, és az egyéni összetett versenyben első helyezést értem el. Azóta is heti két-három alkalommal járok edzésre, és a legközelebbi versenyre is jelentkezem. De ez nem jelenti a hétköznapi munkám elhanyagolását. rluJU-UaCJ CjítfcuKj', Loránd Veszprémben Másfél esztendeje diplomázott. Az elmúlt évadban eljátszott két főszerepet, egyet a Veszprémi Petőfi Színházban — ahová szerződött —, a másikat vendégként, Debrecenben. A televízió Jókai-regényből forgatott „Mire megvénülünk” című sorozatában is epizódról epizódra népszerűbb lett a kalandos életű, romantikus sorsú Áronffy Loránd életrekeltője, Sárvári Győző. — A szakmabeliek között is népszerű lettél? — A televízióban akkor jártam utoljára, amikor a „Mire megvénülünk” utószinkronizálásán dolgoztunk. A filmgyárba pedig még soha nem hívtak. Egész nyáron pihentem, hagytak rá időt. Nem bánnám, ha többet hívnának Pestre is dolgozni. — Talán messze esik Budapest Veszprémtől? — Csak 120 kilométer. — Szerinted a közönség mikor kezdett felfedezni? — A Jókai-sorozat harmadik epizódja után. Kezdtek jönni a levelek, főleg lányoktól. Igyekszem is válaszolni, de igaz, hogy nyáron megnőtt a restanciám és kifogytam a fényképekből is, pedig a „Mire megvénülünk” bemutatása óta már kétszer is voltam fényképésznél. Amikor még tartott a sorozat vetítése, sokan megszólítottak az utcán, hogy áruljam már el, mi lesz Loránd sorsa. — A népszerűség hulláma most magasra emelt, nem félsz a csendesebb napoktól? Attól, hogy elfelejt a közönség? — Mindent túl kell élni. A zajos sikert és a csendet is. Az ember élete úgyis tele van mélypontokkal. — Nem vágysz pesti színházhoz? — Jól érzem magam Veszprémben. És nekem nincs olyan messze a fővárostól. Most új szerepet is kaptam, Karinthy Ferenc: Házszentelő című darabjában. — Alakod, mozgásod arról árulkodik, hogy valamikor sportoltál. — Kézilabdáztam, atletizáltam, úsztam és az ökölvívással is megpróbálkoztam. Filmszerepben Csapó Gábor, a 170-szeres vízilabda-válogatott otthonosan mozog az élet más területein is. A jogi doktori cím megszerzése után most főszerepet vállalt. Részint önmagát alakítja, egy sportoló férjet a Ki beszél itt szerelemről című filmben. — Miként esett rád a választás? — Tavaly próbafelvételt készítettek velem egy másik filmhez, s ez hozta az újabb lehetőséget. Megmondom őszintén, a magasságomra figyeltek fel a filmesek: 198 centi vagyok. — Könnyen beilleszkedtél az új „csapatba”? — Szerencsére Bacsó Péter azon rendezők közé tartozik, akik nem szabják meg a színész minden mozdulatát, így hát magam is alkotó módon vehettem részt egy-egy jelenet megkomponálásában. A válási jelenetet ketten hoztuk össze a partneremmel, Tarján Györgyivel. Még meg is könnyeztük, úgy átéltük a szituációt. — Ezek szerint simán ment .. . — No, azért nem teljesen. Az uszodai felvételeknél nagyon elmerevedtem. Ugyanis az uszoda nekem 9 éves korom óta valami nagyon fontosat jelent, most pedig éjjeli felvételnél, teljes kivilágításban idegennek éreztem magam. A beszédemmel sem voltak elégedettek, azt mondták, hogy hadarok. — Úgy hallottam, újabb szerep vár. — A Sipos Tamás forgatókönyvéből készülő tv-játék két fiú svihákságairól szól. Az egyiket játszom. Üdítő lesz számomra, jó kikapcsolódás az olimpia előtt. — Megnézed a fűmet? — Persze, szeretek moziba járni. Csak a székeket nem rám méretezték . . . 13 Dohányzásról Az Orvosok a dohányzásról című könyv nemrég jelent mega Medicina Könyvkiadó gondozásában. Szerkesztője dr. Pákozdi Lajos, a Dohányzást Ellenzők Társaságának elnöke, a Kékestetői Állami Gyógyintézet főigazgató-főorvoshelyettese. " Mennyire ártalmas a dohányzás a fiatal szervezetre? — A dohányzás veszélyessége a cigarettában levő egészségkárosító anyagok szervezetre gyakorolt hatásában rejlik. „Ami a rozsda a vasnak, az a cigaretta a szervezetnek”. A dohányzás jobban gyengíti a fejlődésben levő szervezetet, mint a felnőttét. Minél korábban kezdenek dohányozni a fiatalok — a a nikotin, a szénmonoxid, a kátrány és ingeranyagok révén —, annál hamarabb találkoznak a következményekkel: a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenésével, a légzőszervi, szív- és érrendszeri, valamint emésztőrendszeri megbetegedéssel, rákveszéllyel is. Egyre gyakoribb a fiatalkorú légzési rokkant, a szívinfarktusos beteg. — Sokan dohányoznak hazánkban a fiatalok közül? — Sajnos, igen. Nem akar okulni az ifjúság az elődök korából. A 11—15 év közötti általános iskolások 13, a középiskolások 27, a szakközépiskolások 44 százaléka dohányzik. — Milyen módszerek segítik az iskolásokat abban, hogy ne kezdjék el a cigarettázást, illetve leszokjanak róla? — Nem teljesen tisztázott, hogy ki, mikor és miért válik dohányossá. A fiatalok dohányzásában a felnőtté válás kifejezésmódját, a játék örömét, a feszültség okozta kikapcsolódás lehetőségét látjuk, amelyet a felnőttek példája motivál. Hogyan lehetne elkerülni a dohányzás elkezdését, illetve leszokni arról? Receptet nem tudok adni. Úgy vélem, erős akarat kérdése. Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazta az 1980-as egészségügyi világnap jelmondatát: „Dohányzás vagy egészség. Tiéd a választás”. 1