Ifjúsági Magazin, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
■ IFJÚMUNKÁS — A bemutatkozások után az első kérdés mindig az volt: hol dolgozol, milyen a kapcsolatotok a szakmunkástanulókkal, hogyan élnek, dolgoznak ifjúmunkásaitok? Az ország minden részéből ideérkezett ifjúmunkások, üzemi KISZ-vezetők nagyszerű lehetőséget kaptak egymás megismerésére. A beszélgetésekből kiderült, hogy sok azonos hétköznapi tennivalónk van, amelyekről eddig nem beszéltünk, csak csináltuk, hiszen a munkánk, életünk hozta magával őket. — A közös gondok bizonyára közösen hasznosítható ötleteket is felszínre hoztak .. . — Jegyzeteimben jó néhány felhasználásra váró ötlet szerepel. Itt hallottam például a munkástanulók beilleszkedésének megkönnyítésére egy egészen egyszerű módszert: meghívni őket az üzemi KISZ-klubba, hogy ismerkedjenek a mozgalmi munkával, jövendő munkahelyükkel. Az Országos Ifjúmunkás Napok csepeli forgatagában készült ez a beszélgetés Csendes Margittal, aki a győri Rábatext képviseletében jött el e szakmai tapasztalatgyűjtő és szórakoztató seregszemlére. Gondolatai a hetedik születésnapját ünneplő ifjúmunkás napok célját és feladatát tükrözik. Alkalmat adni a társadalmi-mozgalmi munkában és a szakmában jól dolgozó ifjúmunkások egy részének a találkozásra, ismerkedésre. A komoly munkáshagyományokat folytató háromnapos program persze csak mozaikszerű ismereteket nyújthatott a látogatóknak az ifjúmunkások tevékenységéről. A legfontosabb színtér az üzem, a munkahely. Az itt végzett szakmunkáról tudósítottak az Alkotó Ifjúság pályázatra és kiállításra küldött egyéni és kollektív versenydarabok. Köztük sok újítás és találmány jelölt pályamunka, amelyek az iparban, a közlekedésben és a szolgáltatásokban könnyítik és teszik biztonságosabbá a munkát. A középfokú oktatási intézmények tanulóinak a szakmai vetélkedők mellett más szakmák színpadán is bizonyítani kellett. A háztartás különböző területein gyakori javításokban , építőmunkában, tapétázásban, festésben, híradástechnikában, vízvezeték-szerelésben — rendezték meg az eltérő ,szakmájú résztvevőknek az Ifjú Ezermesterek vetélkedőjét. A szakmai és mesteri ujjgyakorlatokat a munkavédelmi és politikai vetélkedők döntőin elmetorna egészítette ki. A hasznosan szórakoztató vegyesprogramokkal egy időben az üzemek és a szakmunkásképző intézetek KISZ-titkárai Juhász Árpádnak, a KISZ KB titkárának vitaindítója után tanácskoztak a közös gondokról, a megoldásukra tett kísérletek tapasztalatairól. Beszámoltak a munkássá válás folyamatában betöltött KISZ-szerepről, a szakmunkástanulók képzéséről, a politikai oktatás helyi formáiról. — És mindenről, ami a szakmunkásképzés tipikus gondjának nevezhető — tette hozzá Szegedi József, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-titkára. — Ilyen gondunk a munkaerőcsábítás. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb ugyanis egy kész szakmunkást óránként két forinttal többért elcsalni, mint évek során kiképezni. Szó volt a szakmunkásképzés rendszeréről, a képzés eltérő színvonaláról, a tanárok felkészültségéről és arról a káros társadalmi gondolkodásmódról, hogy: „gyenge képességű vagy fiam, te jó leszel szakmunkásnak.” Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára a vetélkedő megtekintése közben