Ifjúsági Magazin, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
Egy másik panaszunk: a tévé Egymillió fontos hangjegy műsorában még nem jutottunk önálló 15 perchez . . . — A hangszereléseinket ért kritikákat azért megszívleltük. Igyekszünk a jövőben más, szélesebb skálájú hangszereket bevonni, anélkül persze, hogy muzsikánk populáris jellege elveszne, hiszen a közönség azért szeret bennünket. Valahogyan úgy érzem, hogy nálunk minden együttes újítani akar, minden évben valami mással feldúsítani hangkészletét, nos, ez elől mi sem térhetünk ki. — Nem mi találtuk ki a rock and roll stílust, csupán őrizzük hagyományait. Mi nem arra törekszünk, hogy technikai bravúrokkal igázzuk le a közönséget, nekünk az az érzés jó, hogyha nézőink boldogan, jókedvűen, egy kellemes este emlékével térnek haza. Akkor mi is úgy utazunk hazafelé . . . Találkoztam Dévényi Tiborral is, aki a Csak fiataloknak! műsorából egy stúdióval arrébb költözött, a Táskarádió Poptáska rovatához. — Úgy érzem, hogy ebben a rovatban inkább olyan munkásságot fejthetek ki, ami közelebb áll a műsorvezetői, színpadi tevékenységemhez. Kis riportokat készíthetek, telefoninterjúkat, oldottabb humorral. Még egy másik, tévébeli műsor állandó szereplője is lettem : a Tízentúliak Társaságában csinálom a diszkót. Ez azért érdekes, mert a rockmuzsika legalsó korosztályának kell műsort adnom. Azok számára, akik majd később diszkókba járnak, lemezeket vesznek, tehát nagyon fontos, hogy milyen ízlésük lesz, kik lesznek a kedvenceik ... Ami a hazai LP-frontot illeti, két összeállítás is napvilágot látott. Az egyik a beat-korszak hajnalát idézi, az Omega 1969—71 között írt szerzeményeit, a másik Gábor S. Pál, a dallamgazdag slágerszerző 1974—78 közötti sikereit tartalmazza. Két zenei világ, mégis összegzése egy kicsit a hazai, sokrétű könnyűzenei életnek. Különféle diszkóságok A diszkózenék gyorsabb sikerei felé irányozta lépteit két olyan világhírű, de magáról régóta nem hallató együttes, mint az Osmonds és a Sparks. Az Osmonds családi zenekara jó ritmusú világslágereket gyártott, a Sparks inkább progresszív muzsikájával SIPOS PÉTER 36 DÉVÉNYI TIBOR tűnt ki. Mostanában olvastam arról, hogy a Sparks együttes is Giorgo Moroder szárnyai alá került, és a furcsa külsejű testvérpár zenekara belépett Giorgio, Donna Summer, a Three Degrees zenei világába. Az Osmonds új gazdája nem más, mint napjaink sikeres diszkódoktora. Maurice Gibb, a Bee Gees trió szerző-beltagja Hallottam első új felvételét, nagyon jó! A diszkók világába tartozik a következő információnk is. Amanda Lear énekesnőről, ügyes propagandafogással, elterjesztették, hogy előéletében férfi volt. Nos, e kacsára élénken rácáfolt a tény: Amanda Lear egészséges gyermeknek adott életet. Ha férfi lett volna — egy legenda tartja magát erről —, Nobel-díjat kapott volna ezért. . . így be kell érnie egy ügyesnek vélt propaganda szétfoszlásával és az anyai örömök nem lebecsülendő érzéseivel. Halál punk-módra Születés, halál — a két véglet. Meghalt Sid Vicious, a hírhedt punk zenekar, a Sex Pistols egykori baszszusgitárosa, akit Amerikában gyilkossággal vádoltak barátnője megölése miatt és amikor óvadék ellenében szabadlábra helyezték, az első nap örömeit olyan adag kábítószerrel ünnepelte meg, amelyből nem volt ébredés... Itt vetődik fel a kérdés: valóban olyan veszélyes, sőt életveszélyes nyugaton a rock-szakma, hogy áldozatai egész sorát rabolja el a halál? Nemrégiben Keith Moont, a Who együttes dobosát érte így a halál, de sorolhatnánk a Doorst, a Rolling Stones-t ért tragédiákat, Brian Epstein impresszárió, Janis Joplin és Jimi Hendrix hasonló végzetét. Talán túlságosan is hamar jött a világhír, mindent elértek már, csak a megszépítő kábulat maradt? Vegyünk valami vidámabb témát. Az angol slágerlistán olvashattuk az első helyen Ian Dury nevét, az Üss meg a karmesteri pálcáddal című száma alatt. Ezt a magyarosan Ilyen Gyurinak ejtendő fiatalembert éppen a mindent elsöprő életakarása tartotta a felszínen, vitte az élvonalba. Egy autóbuszkalauz fia, aki egy szerencsétlenségnél elvesztette a fél lábát, de nem adta fel énekesi ambícióit. Pedig még a külseje is riasztó, afféle Quasimodo, igaz, a Notre Dame helyett csak a londoni Big Ben toronyőre lehetett volna. Jean Michel Jarre viszont igen jóképű fickó. Új nagylemeze, a Napéjegyenlőség, ismét bizonyítéka varázslatos billentyűs játékának. És jó hír: ez az album rövidesen kapható lesz, persze pult alól. . . Nálunk is. Sok más egyéb újdonsággal, mint a Styx együttes új albuma, a Baccara nagylemez és más nyalánkságokkal együtt. . . Végül, de nem utolsósorban, három hír három volt Beatles-fiúról. Paul McCartney saját stúdiót építtetett magának kommunikációs központjában, amely a híres Abbey Road-i stúdió konkurrenciája is lehet. Csak Mahavisnu guru a megmondhatója, hogy kifizetődik-e egy ilyen vállalkozás. George Harrison egy Forma I. kocsiról írt dalt, Gyorsabban címmel és aláfestésként egy Grand Prix startjának motorzúgása hallható. Azért a 45-ös lemezfordulatnál ne játsszuk gyorsabban a felvételt. . . Ringó Starr betévedt egy diszkóba, ahol D. J. azonnal felismerte és régi Beatles-lemezeket tett fel. Ringó leintette: — Én ma táncolni jöttem ide! A Beatlest hallgatni kell! — (Tegyük hozzá: meghatottan ...) IAN DURY JEAN MICHEL JARRE