ifjúsági Magazin, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
magazinfi In ÓCEÁN A nagy kérdőjel még ott van a kemény rockot játszó Óceán együttes neve mellett, de a popszakma már megkülönböztetett figyelemmel kíséri szerepléseiket. Négyen vannak: Schumeth István (basszus, ének), Windisch László (szólógitár, ének), Sárosi József (szólógitár) és Szabó Tamás (dob). Két éve játszanak ebben a felállásban. 1978-ban az SBB-vel közös koncerten debütáltak a Budai Ifjúsági Parkban. A hatvanas évek hangulatát, zenei világát, frisseségét idéző koncertjeik új szint hozhatnak popzenei életünkbe. Május elején a Korál előzenekaraként ők nyitják a Budai Ifjúsági Parkot. Négy dalukra érdemes odafigyelni: ,,Nem leszek áruló”, „Járd a magad útját”, „Engedd el magad” és „Fáj, hogy elmentél”. Olimpia és ötpróba Május 25-én Tatán olimpiai napot rendez a KISZ KB és az Expressz Utazási Iroda olimpiai bajnokok és művészek részvételével. Itt dől majd el — mégpedig a többség kérésének megfelelően sorsolással —, hogy a négypróbát teljesített fiatalok közül ki lesz az a 200, aki Moszkvában ingyen megtekintheti az olimpiai játékokat. Az Expressz egyébként 3300 fiatalt visz a játékok színhelyére, az „aranyjelvényesek*’ annyiban lesznek kivételezett helyzetben, hogy a Komszomol speciális programot szervez a számukra és végig Moszkvában maradnak. A sikeresnek bizonyult tömegsportmozgalom egyébként az olimpiát követően is folytatódik, Aranyjelvényesek ötpróbája címmel kapcsolódva az Edzett ifjúságért mozgalomhoz. Akik az ötpróbából négyen eredményesek lesznek, különböző sportfelszereléseket nyerhetnek. A szintidők néhány próbában megváltoznak, ezt az Expressz-irodákban kapható módszertani felkészítő füzet is tartalmazza. Menetrend: augusztus 10: úszás a Balatonban, szeptember 7: vízi túra a Szentendrei sziget körül, szeptember 21: kerékpártúra öt különböző színhelyen. 56 CSALÁSOK LEXIKONA Nincs új a nap alatt! Küszködünk azokkal a viszszás jelenségekkel, melyek életünkben sokszor okoznak bosszúságot, anyagi károkat és amelyeket sem a szocialista társadalom igazságot követelő szemlélete, sem a fennálló rendelkezések teljesen kiirtani nem tudtak. Pedig már 1720-ban a németországi Coburgban megjelent egy érdekes könyv, mely a „Csalások lexikona” címet kapta. Szerzője Georg Hönn, aki az akkor mind tűrhetetlenebbé váló csalások ellen emelt szót, és foglalkozásonként felsorolta azokat a visszaéléseket, melyek a lakosságot nyugtalanították. Hönn az előszóban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a csalókat a könyv leleplezései ,,pirulásra késztessék” és visszariasszák bűnös tevékenységük folytatásától, a lakosság pedig tanulja meg, hogyan védekezzék a csalók ellen. Milyen naiv ember volt Henn c íme néhány szemelvény a lexikonból: Az írók akkor csalnak, ha munkáik címe fellengzős, többet ígér, mint amit tartalmaz, vagy ha mások gondolatait, munkáit plagizálják, illetve ha szaporítják a szöveget, hogy nagyobb összeget kapjanak a kiadóktól. . . A kereskedők csalásai között a hamis mérés, a vámcsalás, a minőséggel való megtévesztés szerepel, és az áruk elrejtése, hogy így magasabb áron értékesíthessék ezeket. A pincérek címszó alatt megemlíti a könyv, hogy gyakori csalásuk a megrendelt borból való ivás, vízzel pótolnak vagy magasabb árakat számítanak ételért-italért, mint amenynyi járna. Az italoknak hamis mércével való kimérése, a megrendelt helyett olcsóbb bor kiszolgálása vagy a jó barátok által fogyasztott ételek és italok árának megfizettetése a többi vendéggel. Tea- éskávémérők csalásai között szerepel az egyszer már kifőzött tea megszólítása és bekeverése a többi közé vagy idegen anyagok (levelek) a teába és a kávéba (borsó, bab) vegyítése, vagy igen régi kávé bekeverése a frissbe stb. Külön is megrója azokat, akik ezeken a helyeken züllött nőszemélyeket alkalmaznak, hogy ezzel a férfi vendégeket ideszoktassák . . . A hamisítások, csalások ellen hazánkban is mindig éles harc folyt. Minden város igyekezett lakosságát megóvni — több-kevesebb sikerrel. E tekintetben érdekes emlékünk a Zsigmond király idejéből származó „Budaváros jogkönyve”, mely évszázadokig érvényben volt és a többi magyar város rendészeti intézkedéseinek is alapja let . Rudnay János POP-ARCHÍVUM A Corvina együttes alakulásakor készült a felvétel, 1970 elején. Balról jobbra: Makai Zsolt (orgona), Szigeti Ferenc (gitár), Fonyódi Péter (dob), Soltész Rezső (basszusgitár) és Soltész Gábor (fuvola). FESTMÉNYEK Nemrég került a hazai hanglemezboltokba az eredetileg indiai megrendelésre készült indigólemez, az „ Disco-party”. Borítóját dserpai Zoltán tervezte. A fiatal, 28 éves grafikus nevét mind gyakrabban látni a lemezborítókon, kiállítások meghívóin. Hogy kerültél kapcsolatba a Hanglemezgyártó Vállalattal? — Amikor 1975-ben az Iparművészeti Főiskolán végeztem, néhány munkámat dossziéba raktam és bekopogtattam dr. Nádor Péterhez. Hümmögött egy keveset és adott öt kislemezt, hogy készítsek hozzá tervet, úgymond próbaképpen. A munkák tetszettek, BORÍTÓK és azóta rendszeresen készítek komoly- és könnyűzenei lemezekhez borítókat. — Mik a következő tervek? — Kész Benkő Dániel Balassi-lemeze, s nemsokára megjelenik Bergendyék „ólomkatona ” című rockoperája, melyek lemezborítóját szintén én készítettem. — Decemberben a XI. kerületi művészek tárlatán találkozhattak az érdeklődők festményeiddel. Majd a Stúdióban rendeztél sikeres kiállítást. Legközelebb hol láthatók képeid? — Dolgozom. A Dunaújvárosi és a Mohácsi festészeti kiállításon veszek részt képeimmel. — Melyik munkához vonzódsz jobban? — Egyformán érdekel a festészet, a reklámgrafika és a lemezborító készítése. — A lemezborítókhoz viszszatérve, hogyan fogsz hozzá egy-egy borítólap tervezéséhez? — Komolyzenei lemezeknél mindig meghallgatom elett, sőt munka közben is a felvételt. Sajnos, a könynyűzeneinél az idő sürget. Szinte egyszerre kell készíteni a zenei felvételeket és a borítólapot. Ilyenkor az előadó és a zenestílus segíti a munkámat. Győri Anna