ifjúsági Magazin, 1981 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

ÚJ FELVÉTELI RENDSZER lép életbe két év múlva az egyetemeken és főiskolá­kon. Előzetesen néhány in­formáció a legfontosabb változásokról, amelyeknek alapelve, hogy összhangban legyen a középiskolai okta­tásban végrehajtott módosí­tásokkal. Az új felvételi módszer célja, hogy a je­lentkezők általános művelt­ségére is fényt derítsen. 1983-tól a szakközépiskolá­ban és gimnáziumokban végzett tanulók felvételi eredményébe beszámít a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történe­lem tantárgyakból a har­madik és negyedik osztály­ban elért érdemjegy is. A gimnáziumban érettségizet­tek számíthatnak arra, hogy a két utolsó év idegen nyelv, fizika, és egy fakultative ta­nult tárgy jegyét is figye­lembe veszik a felvételi pontszámok összesítésében. A szakközépiskolásoknál az alapvető szakmai tantár­gyak és gyakorlatok ér­demjegyei kapnak szerepet. Hatvan pontot vihetnek te­hát tarsolyukban a közép­­iskolások, hat tárgy két-két év érdemjegyeinek összegét. Maximálisan ugyanennyit szerezhetnek a felvételin is: a két tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgánként 0—15 ponttal értékelik majd az eredményeket. Az új rend­szer a nappali tagozatokra az érettségi évében és a kö­vetkező években mindenki­nek kötelező. Később a fel­vételiző kérheti a neki ked­vező pontszámítást, de az érettségi utáni ötödik esz­tendőtől kezdve csak a fel­vételi eredményt veszik fi­gyelembe. Újdonság lesz — a közép­iskolában érettségizők szak­mai továbbképzése esetén — hogy a két felvételi tárgy közül az egyiket a szóbeli és a felvételi vizsgán is meghatározott középiskolai szakmai tárggyal helyette­síthetik. Sőt, a másik fel­vételi tárgyból is a közép­iskolai tantervek figyelem­­bevételével határozzák meg a felvételi követelményeit. A korábban bevált közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgatárgyak körét a ké­miára is kiterjesztik. Az idén és a jövőre érett­ségizőkre mindez még nem vonatkozik. Ami persze nem jelenti azt, hogy el lehet hanyagolni a nem felvételi tárgyakat.. . r.­ ­ Az ifjúkor szükségszerű konfliktushelyzeteinek egyike tehát az érzelmi függetlenedés a családtól, a kiüsd kapcsolatok keresése. Miből adódhatnak még zavarok? — A serdülőkor mások két nagy feladatköréből. Vállalnia kell a felnőtt társadalmi szerepét, és azo­nosulnia nemi szerepével, a nemi identitás elérése érdekében. 9 Mit értsünk a nemi azonosság fogalmán? — A nemi identitás egyik jelentése, hogy valaki az ellenkező nemű partnerrel való szabályos szexuális együttléte során ki tud elégülni. A másik pedig, hogy a fiú és a lány úgy tud viselkedni, ahogyan a társadalomban ezt mint fiútól és mint lánytól el­várják. Mindkettő kulturális meghatározottságú sze­repkör, és nagy feladatokat ró a serdülőkre.­­ A tapasztalatok szerint az ifjúkor válságaiban meghatározó a szexualitás. Hogyan függ össze a szexuális érés folyamata a személyiség fejlődésével? — A nemi identitás elérése egy fejlődési folyamat végpontja. Szexuális izgalmait a serdülő gyakran fantáziájával vezeti le, függetlenül attól, hogy ona­­nizál-e. Sokszor tapasztalja, hogy olyan dolgok hat­nak rá izgatóan, amelyeket a köztudatban perverzi­tásnak neveznek. Ezek persze átmeneti jelenségek is lehetnek, mégis sok serdülő, mint titkokat zárja magába, aggódik miattuk, fél, hogy nemisége nem lesz normális. Visszavonul a társas élettől vagy bi­zonyítani próbálja önmagának, másoknak, hogy nagy fiú lett vagy nagy lány. Itt látok gondokat, és nem a szexuális éhségben, amely nem elégül ki. De nemcsak belső problémák adódnak a fejlődés során, sok függ a szexualitást megítélő családi légkörtől is. Sőt. A serdülőkor válságait, szexuális gondjait nem lehet történelmi-társadalmi összefüggéseiből kira­gadva megítélni. Az ipari társadalmakban hosszú idő telik el, míg valaki elérheti a felnőtt társadalmi szerepét, és ezen egyetlen család sem tud változtat­ni. Ősi életformában élő népeknél, törzseknél az if­jakat 14—16 éves koruktól felnőttnek tekintik, ugyanakkor a civilizált országokban esetleg huszon­öt éves korig kell tanulni, hogy az ifjú eljusson valamilyen társadalmi posztra.­­ Könyvében külön fejezet szól a primitív népek felnőtté avatási szertartásairól. Milyen tanulságok­kal szolgálhatnak ezek a leírások a mai tinik érzelmi kultúrájának feltérképezéséhez? — Az avatási szertartás egyértelműen megmond­ja az ifjúnak, hogy te mától kezdve felnőtt vagy. A mi társadalmunkban — a fajot kivéve — semmi nincs, ami megmondaná, ki, mikor válik felnőtté. Előfordul, hogy a kamasz felnőttségét szeretné bi­zonyítani elsietett szexuális kalandokkal, néha még galerival, kisebb bűnözésekkel is. Vannak persze társadalomképesebb megoldások is, de hogy van ilyen törekvés, ez tény. A másik tanulság inkább spekulatív. Az avatási szertartások elemzői szerint ezek a nemi azonosulás erősítését szolgálják. Ami azt jelentené, hogy ez a fejlődési kor a primitív né­peknél sem zajlik zavartalanul, mert ha nem így volna, nem­­kellene szertartásokkal megerősíteni a felnőttséget.­­ A kamaszok leggyakoribb jelzőiként emlegetik a türelmetlenséget, a nyugtalanságot, a hangulatin­gadozást, a kapcsolatteremtési gátlást, mint érzelem­­vitáguk káoszának serkentőit. Valóban zűrzavar jel­lemezné a serdülők érzelemvilágát? — Az „érzelmek zűrzavara” kifejezés nem jellem­ző az ifjúkor egészére. De nagyon sok ellentétes ér­zést kell egyeztetnie magában a serdülőnek. A szülő számára ő a gyermek, az iskolának a tanuló, más­kor gyakran felnőttes viselkedést várnak el tőle, holott még elevenek a gyermekkori érzelmek. Meg­próbálja érzelmeit kifejezni családon kívüli szemé­lyek iránt, ám ezek a próbálkozások gyakran csak 6 i!!

Next