ifjúsági Magazin, 1981 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
ÚJ FELVÉTELI RENDSZER lép életbe két év múlva az egyetemeken és főiskolákon. Előzetesen néhány információ a legfontosabb változásokról, amelyeknek alapelve, hogy összhangban legyen a középiskolai oktatásban végrehajtott módosításokkal. Az új felvételi módszer célja, hogy a jelentkezők általános műveltségére is fényt derítsen. 1983-tól a szakközépiskolában és gimnáziumokban végzett tanulók felvételi eredményébe beszámít a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem tantárgyakból a harmadik és negyedik osztályban elért érdemjegy is. A gimnáziumban érettségizettek számíthatnak arra, hogy a két utolsó év idegen nyelv, fizika, és egy fakultative tanult tárgy jegyét is figyelembe veszik a felvételi pontszámok összesítésében. A szakközépiskolásoknál az alapvető szakmai tantárgyak és gyakorlatok érdemjegyei kapnak szerepet. Hatvan pontot vihetnek tehát tarsolyukban a középiskolások, hat tárgy két-két év érdemjegyeinek összegét. Maximálisan ugyanennyit szerezhetnek a felvételin is: a két tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgánként 0—15 ponttal értékelik majd az eredményeket. Az új rendszer a nappali tagozatokra az érettségi évében és a következő években mindenkinek kötelező. Később a felvételiző kérheti a neki kedvező pontszámítást, de az érettségi utáni ötödik esztendőtől kezdve csak a felvételi eredményt veszik figyelembe. Újdonság lesz — a középiskolában érettségizők szakmai továbbképzése esetén — hogy a két felvételi tárgy közül az egyiket a szóbeli és a felvételi vizsgán is meghatározott középiskolai szakmai tárggyal helyettesíthetik. Sőt, a másik felvételi tárgyból is a középiskolai tantervek figyelembevételével határozzák meg a felvételi követelményeit. A korábban bevált közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgatárgyak körét a kémiára is kiterjesztik. Az idén és a jövőre érettségizőkre mindez még nem vonatkozik. Ami persze nem jelenti azt, hogy el lehet hanyagolni a nem felvételi tárgyakat.. . r. Az ifjúkor szükségszerű konfliktushelyzeteinek egyike tehát az érzelmi függetlenedés a családtól, a kiüsd kapcsolatok keresése. Miből adódhatnak még zavarok? — A serdülőkor mások két nagy feladatköréből. Vállalnia kell a felnőtt társadalmi szerepét, és azonosulnia nemi szerepével, a nemi identitás elérése érdekében. 9 Mit értsünk a nemi azonosság fogalmán? — A nemi identitás egyik jelentése, hogy valaki az ellenkező nemű partnerrel való szabályos szexuális együttléte során ki tud elégülni. A másik pedig, hogy a fiú és a lány úgy tud viselkedni, ahogyan a társadalomban ezt mint fiútól és mint lánytól elvárják. Mindkettő kulturális meghatározottságú szerepkör, és nagy feladatokat ró a serdülőkre. A tapasztalatok szerint az ifjúkor válságaiban meghatározó a szexualitás. Hogyan függ össze a szexuális érés folyamata a személyiség fejlődésével? — A nemi identitás elérése egy fejlődési folyamat végpontja. Szexuális izgalmait a serdülő gyakran fantáziájával vezeti le, függetlenül attól, hogy onanizál-e. Sokszor tapasztalja, hogy olyan dolgok hatnak rá izgatóan, amelyeket a köztudatban perverzitásnak neveznek. Ezek persze átmeneti jelenségek is lehetnek, mégis sok serdülő, mint titkokat zárja magába, aggódik miattuk, fél, hogy nemisége nem lesz normális. Visszavonul a társas élettől vagy bizonyítani próbálja önmagának, másoknak, hogy nagy fiú lett vagy nagy lány. Itt látok gondokat, és nem a szexuális éhségben, amely nem elégül ki. De nemcsak belső problémák adódnak a fejlődés során, sok függ a szexualitást megítélő családi légkörtől is. Sőt. A serdülőkor válságait, szexuális gondjait nem lehet történelmi-társadalmi összefüggéseiből kiragadva megítélni. Az ipari társadalmakban hosszú idő telik el, míg valaki elérheti a felnőtt társadalmi szerepét, és ezen egyetlen család sem tud változtatni. Ősi életformában élő népeknél, törzseknél az ifjakat 14—16 éves koruktól felnőttnek tekintik, ugyanakkor a civilizált országokban esetleg huszonöt éves korig kell tanulni, hogy az ifjú eljusson valamilyen társadalmi posztra. Könyvében külön fejezet szól a primitív népek felnőtté avatási szertartásairól. Milyen tanulságokkal szolgálhatnak ezek a leírások a mai tinik érzelmi kultúrájának feltérképezéséhez? — Az avatási szertartás egyértelműen megmondja az ifjúnak, hogy te mától kezdve felnőtt vagy. A mi társadalmunkban — a fajot kivéve — semmi nincs, ami megmondaná, ki, mikor válik felnőtté. Előfordul, hogy a kamasz felnőttségét szeretné bizonyítani elsietett szexuális kalandokkal, néha még galerival, kisebb bűnözésekkel is. Vannak persze társadalomképesebb megoldások is, de hogy van ilyen törekvés, ez tény. A másik tanulság inkább spekulatív. Az avatási szertartások elemzői szerint ezek a nemi azonosulás erősítését szolgálják. Ami azt jelentené, hogy ez a fejlődési kor a primitív népeknél sem zajlik zavartalanul, mert ha nem így volna, nemkellene szertartásokkal megerősíteni a felnőttséget. A kamaszok leggyakoribb jelzőiként emlegetik a türelmetlenséget, a nyugtalanságot, a hangulatingadozást, a kapcsolatteremtési gátlást, mint érzelemvitáguk káoszának serkentőit. Valóban zűrzavar jellemezné a serdülők érzelemvilágát? — Az „érzelmek zűrzavara” kifejezés nem jellemző az ifjúkor egészére. De nagyon sok ellentétes érzést kell egyeztetnie magában a serdülőnek. A szülő számára ő a gyermek, az iskolának a tanuló, máskor gyakran felnőttes viselkedést várnak el tőle, holott még elevenek a gyermekkori érzelmek. Megpróbálja érzelmeit kifejezni családon kívüli személyek iránt, ám ezek a próbálkozások gyakran csak 6 i!!