Ifjúsági Magazin, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
Mostani cikkünkkel új sorozatot indítunk, melynek segítségével bárki elsajátíthatja a szabás-varrás legegyszerűbb műveleteit. Előre bocsátjuk azonban, hogy nem kívánjuk felvenni a versenyt az e tárgyú szaktanfolyamokkal, hisz erre a havonta megjelenő csekély oldalszámon aligha lenne mód. Célunk tehát, hogy minél többen vállalkozzanak apró-cseprő javítani valóinak elvégzésére, sőt, az ügyesebbek önálló ruhadarabok elkészítésére is. S minthogy közös érdekünk, hogy a sorozat minél „testreszabottabb” legyen, kérjük, írjátok meg címünkre (Bp. VI., Dessewffy u. 34.), mit szeretnének látni rovatunkban, illetve milyen saját kivitelezésű modelleket találtok érdemesnek arra, hogy bemutassunk! Az első részben szó lesz az üzletekben kapható változatos textil minőségekről (melyek széles kínálatát látva még a hozzáértő szakember is nehezen igazodik el), miből mennyi anyag szükséges, hogyan kell mértéket venni, valamint szoknyát, ruhát , felhajtani és varrásszéleket eltisztázni. A továbbiakban gyakorlati tanácsokat adunk majd fiúknak, lányoknak a gombfelvarrás, farmer-szűkítés, zoknistoppolás rejtelmeiről és egyéb bonyolultnak tűnő, mégis pofonegyszerű, pár perces munkálatokról. Megismerkedhettek a gépi és kézi öltések fortélyaival, a kész szabásminták használatával és sor kerül néhány egyszerű ruhadarab elkészítésére is. Anyagok: Kiválasztásuknál és felhasználásuknál feltétlenül figyelembe kell venni jellegzetes tulajdonságaikat. Íme néhány példa: 1. A nagyléptékű (1/2 cm-nél nagyobb) csíkos, kockás és bordűrös anyagokat a varrásnál pontosan össze kell illeszteni, sőt érdemes játszani a mintázatok adta lehetőségekkel (pl. hosszcsíkos ruhán keresztcsíkos zseb stb.). 2. A bársony szövetek és hurkolt kelmék rendkívül kényesek, így az előbbieknél a szálirány egyezőségére, az utóbbiaknál pedig a rugalmas varrásra kell ügyelni! 3. A pamut- és lenszöveteket felhasználás előtt be kell avatni, azaz forró vízben áztatni mindaddig, míg a víz ki nem hűl. Vonatkozik ez egy új farmer kis mértékű összezsugorítására is. 4. A selyem típusú, s néhány tiszta pamutanyagot csak teljesen nedves állapotban lehet gyűrődésmentesre kivasalni! 5. Egyes gyapjúszövetek is hajlamosak az összeugrásra, így ezt megelőzendő célszerű gőzöléssel (nedves ruhán át történő vasalással), „beavatni” a szabás előtt. Az őszi-téli textíliák között leggyakoribbak a változatos fantázianevű, műszállal kevert és tiszta gyapjúszövetek. Vastagságuktól, kötésszerkezetüktől, fonalminőségüktől és mintázatuktól függően szoknyát, zakót, nadrágot, kabátot, sőt alkalmi ruhát is varrhattak belőlük. Általában dupla szélesek (— 140 cm), áruk méterenként kb. 150 forinttól 1200 forintig terjed. Fontos szerep jut még az olcsóbb bársonynak, düftinnek és flanellnek is. A tavaszi-nyári időszak közkedvelt anyagai: a természetes szálú pamut- és lenvászon; a lágyesésű fiókon; a tiszta-, mű- és brokátselyem; a madeira; a gyűrt anyag és a különféle hurkolt kelmék, mint pl. a frottír; a pamut- és selyemjerseg. 90 cm és 140 cm szélességű egyaránt megtalálható köztük, s áraik a legszélsőségesebbek. 35 forinttól 1200 forintig is mozognak. Az egészségtelen, izzasztó, sőt kiütéseket okozható tiszta műszálas anyagokkal szemben óriási előnyük, hogy rendkívül kellemes viselési tulajdonságúak ezek a fent említett, kis százalékban kevert, de főképp természetes szálú alapanyagok. Emellett már elhanyagolható szempont a gyűrődességük, hisz ez amúgy is divat! A különféle textilminőségek felismeréséhez egyébként kitűnő segítséget nyújtanak az üzletekben, az anyagtekercsek végein található jelzőcédulák. Legkönnyebben varrhatók az olcsó pamutvásznak, ezért első kísérletezéshez feltétlenül ilyet ajánlunk! Mértékvétel: A pontos mértékvétel az alapja a jó szabásmintának, illetve annak, hogy az elkészítendő darab tényleg olyan legyen, amilyet szeretnétek. A mérést lehetőleg alsóneműben végezzétek el, melyhez még egy derékon megkötött szalag is szükséges. (Fotók) Mellbőség (mb): közvetlenül a hónalj alatt, a lapockákon és a mell legdomborúbb pontjain mérjük körül. Derékbőség (db): a test derékvonalát mérjük körbe; Csípőbőség (csb): a csípő legerősebb részének a körmérete; Elejehossz derékig (eh): a belső vállcsúcstól a mell legkiemelkedőbb részén keresztül a derékvonalig mért hossz; Szoknyahossz (szh): elöl középen a derékvonaltól mérjük a kívánt hosszig; Ruhahossz (rh): az előbbi két méret együtt mérve; Nadrághossz (nh): oldalt, a derékvonaltól a nadrág aljáig mérjük a külső hosszat. Méreteitek ismeretében máris kiszámíthatjátok az anyagszükségletet is: I. szakszonyához 90 cm széles anyagból kétszer kell a kívánt hosszat megvenni, mig 140 cm szélesből elég az egyszeri hossz is, plusz kb. 10 cm a varrásráhagyásokra. 2. nadrághoz, 90 cm széles anyagból kétszer kell a mért hossz, mig 140 cm szélesből csak egyszer, plusz a varrásráhagyásokra 10 cm és rávarrt zsebekhez újabb 20-25 cm. 3. blúzhoz, 90 cm szélesből kétszer kell az elejehosszat (vigyázat, nemcsak derékig) és egyszer az ujjahosszat megvenni; míg 140 cm szélesből elég csak egyszer az elejehossz + 1 x az ujjahossz. Ha nagyon bő Tini varró 50