Ifjúsági Magazin, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
ikát, miért választottátok mondanivalótok kifejezési formájául a mesét? - Hogy az erőszak, a brutalitás korszakát éljük, ez sajnos igaz. Manapság elkeseredett, értelmetlen harc folyik a világban. Ugyanakkor létezik egy két jelzés, hogy a hatalom birtokosai is rájöttek: nem engedhetjük meg az erőszak győzelmét. Bár ebben a darabban is van „gonosz", de mégsem az győz. A közönség reagálása is azt mutatja, hogy felszabadultan tudnak örülni annak a két órának, amit a mesénk nyújt nekik. Nem akarjuk megváltoztatni ezt a világot, mert tisztában vagyunk azzal, hogy nem tudjuk megváltoztatni, de reméljük, hogy kiderül ebből a darabból: még vannak dolgok, melyekben hiszünk. Ez a hitünk kiérezhető a mesénkből. - Zeneileg miben tér el A padlás az eddigi munkáidtól? - A Popfesztivál idején engem úgy hívtak a Vígszínházba, mint egy rockzenészt. Az volt a feladatom, hogy beat- vagy rockzenét írjak. Jelen esetben egy színdarabhoz írtam olyan zenét, aminek fontos dramaturgiai szerepe van. A Popfesztivált rengeteg kísérlet követte Magyarországon. „A SZÜNETBEN MÁR MINDEN ELDŐLT!" Beszélgetés Presser Gáborral Messzire jutottak a kísérletezők, többek között létrejött a Rockszínház is. Nekünk most valami újat kellett csinálni, többdimenziójú zenét. Karakterszámokat kellett írnom, archaikus, ugyanakkor modern zenét, egyszóval rengeteg olyan feladatot jelentett számomra, amit korábban nem csináltam. Elévülhetetlen szerepe van ebben Marton Lászlónak, a darab rendezőjének. Hihetetlenül tudja, érzi, mikor kell megszólalnia a zenének, miről kell szólnia egy dalnak. - A bemutatóval egy időben megjelent az előadás zenei anyagát tartalmazó nagylemez. A lemezen található dalok nem követik a darabban való elhangzásuk sorrendjét. Egy lemez az lemez, vagyis másfajta követelményeknek kell megfelelnie, mint egy színházi előadásnak. Két hónappal a bemutató előtt kellett elkészítenünk. Jobbnak láttuk a zeneszámokat lemezszerűen sorrendbe rakni. Inkább lemezt akartunk készíteni, mint egy színdarab keresztmetszetét. - A „jól nevelt", polgári Vígszínházban nem sok ilyen tomboló, bravózó sikert élhetett meg szerző... - Bevallom férfiasan, nagyon nagy volt a kockázat! Nekünk egy kis siker is bukásnak számított volna ebben a színházban. Véleményem szerint a közönség elsősorban az előadást, a színészek emberfeletti és fantasztikusan tehetséges teljesítményét díjazza. Ráadásul a színészek úgy énekelnek, hogy énekes legyen a talpán, aki ezt utánuk tudja csinálni! Ezenkívül számtalan olyan dolgot kellett megoldaniuk, ami prózai színházban szokatlan, amit technikailag és színészileg csak a bravúr szóval lehet illetni! Biztos vagyok abban is, hogy a közönség érezheti, hogy az előadás mögött van egy eszme. - Nagyon együtt éltél a produkcióval... - Próbatételt jelentett mindenkinek a produkció megszületése. Amilyen látványos ez a siker, ugyanilyen látványos bukás is lehetett volna. Mi azonban maximalisták voltunk és vagyunk, ami a lemezt vagy az előadást illeti. Bevallom, nem izgultam ennyire a Popfesztivál előtt, mert nem tudtam, hogy milyen egy színházi siker vagy bukás belülről. A Popfesztivál szünetében mi, akik színpadon voltunk, még nem tudtuk, hogy bukunk vagy mennyire megyünk. A padlás szünetében tulajdonképpen már minden eldőlt. Egy premier szünetében ez az érzés olyan, amit soha nem lehet szavakba önteni. MÁRIÁS MÓNI Poszterünkön: Viki és a Flört Vincze Viktória együtteséről egyre-másra érkeznek a jó hírek, külföldi sikerekről hallani. Itthon pedig csend honol körülöttük. Miért ez a fonák helyzet ? - Ahhoz képest, hogy együttesünk már ötéves, és a legutóbbi nagylemezünk 1984-ben jelent meg itthon, valóban nem számítunk az élvonal csapatai közé. De annak idején elég furcsa helyzetbe kerültünk. Révbíró Tamás, a Hanglemezgyártó Vállalat akkori szerkesztője bizalmat szavazott nekünk, így készült el a nagylemezünk, de mire utcára került, már más ült a székében, aki nem látott bennünk fantáziát. Ekkor vettük kézbe ügyeink intézését. - De úgy tudom, egy ideig dr. Erdős Péter irodájához is tartoztatok? - Ez igen szerencsétlen választás volt! Erdős doktor robbantani akart velünk, ezért azt kívánta, hogy közel egy évig ne nyilatkozzunk senkinek, ne szerepeljünk a rádióban és televízióban, hogy a meglepetés erejével hassunk az új nagylemezünkkel. De amikor elé álltunk, hogy készek vagyunk a nagylemez felvételére, azt mondta, legjobb lenne, ha felosztanánk. - 1986 végétől „átigazoltatok" a Zeneműkiadó Vállalathoz. - Knisch Gábor menedzser személyében akkor szerencsésen választottunk. Neki köszönhetjük a tavalyi Midem-sikerünket is. - Öt éve csak hellyel-közzel léptek hazai színpadra. Miből éltek? -Jó kérdés! Csak a külföldön szerzett jövedelmeink jöhetnek számításba. Szerencsére ott foglalkoztatnak bennünket. Az egész a Midem gálaestjén kezdődött. Ott figyelt fel ránk a Toshiba-EMI lemeztársaság, ők adták ki Japánban a kis- és nagylemezünket. Ugyanez a lemeztársaság jelentette meg a görögországi nagylemezünket is. A tavalyi év nagyon jól sikerült. Felléptünk Törökországban a Modern Talkinggal és Kim Wilde-dal. De eljutottunk Amerikába is, múlt év szeptemberében pedig Los Angelesben játszottunk egy gálaesten, majd Las Vegas következett, amit a New York-i televízió is rögzített, majd ezt követően háromszor is sugárzott. - Itthon továbbra is csak a remények...? - Nem! Szerencsére az MTV kereskedelmi irodája megkapta a lemezkiadási jogot, az ő gondozásukban jelenik meg Magyarországon az új nagylemezünk Fire in night (Tüzes éjszaka) címmel. - Ez az angol cím nem hangzik egy kicsit nagyképűen? - Mi rendhagyó módon külföldön kezdtük, így ez az LP is angol nyelven jelenik meg. Ebben az évben még egy nagylemezünk lesz: a Japánban felvett anyagunk kerül piacra a szöuli olimpiával egy időben, Dél-Koreában. Karalyos József 31