Ifjúsági Magazin, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
KÉRDÉSE CSONTOS TIBOR, KARALYOS JÓZSEF MOLNÁR MÁRTA ÉS SZÍRA PÉTER ÖSSZEÁLLÍTÁSA. //Éniskólám... rr ... PARÁDY KÁROLY építész szerint Jánoshidán, ahol általános iskolába jártam, az „én iskolámban " négy éven keresztül volt egy tantermem, egy padom és egy Ildikó tanító nénim. Itatásként fogadtuk be halk, okos tanításait, intelmeit, s ha jól feleltünk, kitüntetésként megsimogatta a fejünket... s ez többet ért minden ellenőrzőbe beírt dicséretnél. - Ha az „én iskolámat” idézem fel, nekem is először a tanítóim, tanáraim jutnak eszembe, s nem a kedvenc tantermem, padom. Vallom azt, hogy szénapajtában is lehet jó iskolát csinálni, jól tanítani, csak jó tanárok kellenek hozzá - mondja a LAKÓTERV Ybl-díjas főmunkatársa. - Játsszunk el a gondolattal: vannak jó tanárok, akik szeretnének jól tanítani a jövő század „szénapajtájában". Milyenre álmodná meg ezt az épületet? - Ezt nem kell megálmodni, mert azokat az iskolákat, melyeket most megtervezünk s felépítünk, már a jövő század diákjainak is építjük. - Milyenek ezek? - Mindenféleképpen többfunkciós létesítmények, ahol megtalálhatók egy épületen belül: a kiállításra alkalmas tér, a könyvtár, a fonotéka, a nyelvi labor, a klub, a mozi és természetesen a szaktantermek. Ebből a többfunkciós megoldásból fakad, hogy a tanulók állandó mozgásban vannak az ilyen iskolákban, és az is, hogy ezeket az iskolacentrumokat nemcsak oktatásra, hanem más, a személyiségét formáló, alakító rendezvényekre is használják. A cél az, hogy a tanuló az iskolájában, a kötelező tantárgyakon kívül nagyon sok más, hasznos, okos ismeretanyaghoz is jusson, igényéhez, tehetségéhez mérten, ezekben az iskolacentrumokban, amelyek kívülről és belső elrendezésben már most is a jövő századot idézik, emberközpontúbb oktatás folyik. - Azt említette, már most is vannak ilyen iskolacentrumok. Hol? - Például Kecelen, megjegyzem, ez nem egészen új létesítmény, hanem fokozatosan építették, építik újjá. Vagy a mezőhegyesi iskola, amely csodálatos. Mind a két településen felvállalták az épület adta nyilvánosságot is az iskolákban, ami már az említett többfunkciós kialakításból fakad. - Budapesten is tudna ilyen iskolákat említeni? - Pestlőrincen működik egy, vagy említhetném a káposztásmegyeri Babits Gimnáziumot, amelyet én terveztem. - Ezek az iskolacentrumok modernek, izgalmasak, de úgy gondolom, hogy működtetésükhöz több szakember, pedagógus kell, mint az eddigi hagyományos iskolarendszerben. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű iskolákban dolgozó szakemberekre nagyobb munka és feladat hárul, én azt mondanám: összetettebb feladat, de ez nem az építész feladata. Oktatásjóslás ... DR. VAJÓ PÉTER kutató szerint - Szimulációs vizsgálatok eredményeként született az alábbi, ezredfordulós iskolakép, amelynek sokféle elemét igyekszem felvázolni - mondja az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese. - A közoktatás számára a jövőben is létkérdés, hogy az ezredfordulóra milyen mértékben részesedik az állami költségvetésből. Ami a kötelező oktatást illeti: 4-től 19 éves korig tartana. Az integrált óvodai-iskolai tanítás, nevelés 4 és 12 éves kor között zajlana, úgynevezett egytanítós rendszerben, amelyben nem lennének szaktanárok. A két-három éves óvoda után következne a hatéves elemi, majd a hatesztendős középfokú oktatás, plusz tizenkét hónapos felkészítő a felsőoktatási intézményekre. Ebben az alsó-közép-felsőiskolai oktatási rendszerben rugalmas tantervek alapján tanítanának, tanulnának, figyelembe véve az iskolából kikerülőkkel szembeni növekvő követelményeket. Az óvodákban egyébként elterjedtté válik az idegen nyelvek játékos tanulása, a harmadik osztályban megkezdődik a második idegen nyelv tanulása, s a továbbiakban elképzelhető, hogy három nyelven folyik majd a tanítás, a tanulás. Ennek eredményeként az iskolából kikerülő 18-19 évesek két idegen nyelven kell, hogy beszéljenek. Mindemellett kétezerben és utána reneszánszát éli majd a klasszikus nyelvek tanulása is. Az oktatási rendszer sajátosságának ígérkezik majd az úgynevezett nívócsoportok, vagyis a képességek szerint szervezett tanulóközösségek idegen nyelvekből, természettudományokból. Spirális, bizonyos pontokon lineáris tantervek váltják fel a mai koncentrikus tanterveket, melyekben kiemelt szerepet kap a mikroelektronika, a biotechnológia, a vezetési, szervezési ismeret, a szociológia, a pszichológia, a közgazdaságtan, valamint egészségügyi és környezetvédelmi tudnivalók. Humán, reál-, közgazdasági és nyelvi gimnáziumok elkülönítésére is számíthatunk. Megjelenik a közoktatásban a nemzetiségi, etnikai nyelv tanítása, a nemzetiségi kultúra átadása is. A ma 39 százalék