Ifjúsági Magazin, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

„Álmodunk, hogy ne kelljen feléb­rednünk, mert aludni szeretnénk” - írta a nagy tudós, Sigmund Freud. Szunyókálunk is eleget: ha az átlagéletkort hetven esztendő­nek vesszük, abból húsz évet átal­szunk! Az alvás ugyanis olyan élet­tani állapot, amely az étkezéshez vagy a mozgáshoz hasonlóan hoz­zátartozik mindennapjainkhoz. Örökletes magatartás, az agyfunk­ció regenerációja, energiakonzer­válás - mondják az alvásról, mely hosszú idők óta tudományos vizs­gálatok tárgya is. Létezik például az Európai Alváskutató Társaság, amely három éve Szegeden tartotta kongresszusát... Az egészséges ember átlagban napi hét-nyolc órát alszik, s eköz­ben olykor álmodik is. Az álom mibenléte régóta izgatja az embe­reket. Az ókorban úgy gondolták, hogy az álom az isten akaratát köz­li az emberekkel. Mondták ősi éb­renlétnek, királyi útnak a tudatta­lan megismeréséhez. Az álom ba­bonák, mítoszok, jóslatok ihletője, filozófiák és pszichológiai iskolák visszatérő eleme. Álom nélkül mű­vészet sem létezne. Shakespeare hősei sokszor álmodnak, Madách Tragédiája álom a történelemről, Józsefnek alvás közben jelent meg az angyal, hogy közölje: Mária Jé­zussal viselős. Az álomképeink a napi élmé­nyekből táplálkoznak, s bár min­denki álmodik, de nem mindenki emlékszik az álmára. Japán kuta­tók szerint a nők álmai színeseb­bek, mint a férfiaké, s álmukban többet is beszélnek. (Ami lehet, hogy kevésbé előnyös...) Az alvás és az álom fogalmi tar­tozéka a hipnózis, amely sajátosan megváltozott tudati állapot, s amely egyszerre lehet cirkuszi mu­tatvány és gyógyír. A hipnoterá­piát sikerrel alkalmazzák a szülé­szetben, a nőgyógyászatban, a sze­mészetben, a bőrbetegségek keze­lésében. Pavlov részleges álomként írta le a hipnózist, melyben az em­bereken szavakkal égési sebet, egy pohár víz megitatásával részegsé­get lehet előidézni. Furcsaságnak, tudományos szenzációnak tartották az alva ta­nulási kísérleteket is, aztán bebizo­nyították gyakorlati alkalmazható­ságát: nyelvtanulásnál kiegészítő módszerként alkalmazható (mivel csak szavakat lehet megtanítani al­vás közben, nyelvtani törvényeket nem). „Aki a világ minden álmát ösz­­szegyűjteni akarná, kétszer beutaz­hatná a tengereket, szárazfölde­ket ...” - írta Krúdy Gyula, akinek Álmoskönyve sokak bibliája. Se szeri, se száma az álomfejtéseknek, az álmot övező misztikus homály­nak köszönhetően. Egy-egy álom­idézés során sokan keresik a köny­vekben az álmukhoz tartozó meg­fejtést. ÁLOMSOROK C­allózás Exotic­, Nagy Feró­, Első Emelet-, Homonyik Sándor-, Queen-, Sam Brown-, adonna-, Metallica-, Z'Zi Labor-, Telegram-, East-, Locomotiv Gt-, Piramis-, Fonog­ráf-, Edda-szövegekben.) „Innen most a jövőbe a fiatalság álmaiért / Mindent akarok, hej, mindent akarok... és most" „Hánykolódtam álmomban, mert / Egy hete nem látom a barátom" „Álomautó, mely nyílként száguld" „Azt sem tudom megmondani, hogy álom, vagy valóság... Istenem, kérlek ébressz föll" „Mi meg repülünk, ha jó! csinálod / teljesül mindenféle régi álmod" „Az ébredés csak bűvölet / Félelem fenyeget" „Ébresztő haver, harsén a trombitaszó és a dob pereg / Álmoddal­ megint elkéstél, nézd a völgyeket... Álmodj haver"... „Amikor éjjel itt maradsz / Magányról álmodik a remény’ „Álmodj királylány. Az is álom volt, hogy éltél / Nekünk is álom vagy ma már / Ál­modj hát"... „Széthordják huzatos nappalok sok ezer álmom" „Álmodtam egy világot magamnak / itt állok a kapui előtt" „Álmokban ébren élsz / Másoknak adni félsz" „Széttört álmunk lassan újra ébred" „Álomarcú lány, gondolj mindig rám" „Ébredj hogy álmod lehessen!" Mielőtt azonban hinni kezdünk bennük, aludjunk rájuk még egyet...

Next