Ifjúsági Magazin, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
60 lése után ítéljék a szavakat gyakorinak vagy ritkának. Az előfordulások száma természetesen stílusmeghatározó is lehet, foglalkozik is vele a nyelvtudomány (lásd: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára). Petőfi Sándor 1224-szer írta le verseiben a szív főnevet, Füst Milán már csak 115-ször, Karinthy Frigyes 63-szor. Az ő verseiket olvasva nem sokalljuk vagy keveseljük egy alkotás részei. Ti is mindig csak hitelesen írjátok le? K. KATALIN (Pécs) A négyszer négysoros remek. Van még abból a fajtából? Várom újabb leveledet! SZ. HAJNAL (Kecel) Úgy emlékszem, már válaszoltam - igaz, nem levélben. Arra a jövőben sem vállalkozom. Ha tudsz, keress föl. R. ÉVA (Bp. 1112) Jelentkezz minél hamarabb! I LOVE TAROM (Satu Mare) D. ARTÚR (Szatmárnémeti) Várom a műveket. P. JUDIT (Balassagyarmat) Nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon. Legalábbis e rovatban. STRAWBERRY FIELDS FOREVER (Miskolc) Jók. Általában. Lehetnének jobbak? Konkrétan! T. SZILVIA (Békéscsaba) Természetesen küldheted. Miért ne?! M. GÁBOR (Sárospatak) Mélyebbről, őszintébben! LINDA (Bácsalmás) Akikre hivatkoztál, könnyen biztatnak - én nem tehetem felelőtlenül, következmények nélkül, ezért nem is teszem. F. ANDREA (Becse) úgy is, mint a „tévhitek királynője". Verseid biztató kezdeteknél nem sokkal többek, a közlésnek csak ez az akadálya - nem az országhatár! V. ANDREA (Nyíregyháza) A „jó" és a „közölhető" két, egymástól jól elkülönülő-elkülöníthető csoport. Ezek jók. Küldj még - küldj mást! K. TIBOR (Újfehértó) Mindkét leveledet megkaptam: sajnálom, nem biztatlak, nem biztathatlak. S. SZILVIA (Miskolc) Valóban sokat fejlődtél, különösen a Tavaszban bizonyítható. A. GABRIELLA (Vecsés), EGY KIS REMÉNYT (Csobai), M. KRISZTINA (Bp. 1021), M. MATILD (Sopron), N. ÉVA (Bp. 1041), P. KLÁRA (Bp. 1204), SZ. SÁNDOR (Aszód), SZ. TÍMEA (Pácél), V. IRÉN (Polgár) és ZS. RÓBERT (Diósjenő) szívesen látott vendégek, természetesen kézirataikkal együtt, valamelyik fogadónapomon. A HINTALÓ JÚNIUSI SARKANYTYÚZÓI: ÁLOMVILÁG (Salgótarján), CS. TÍMEA (Zemplénagárd), H. ANIKÓ (Szeged), K. ANDREA és BARÁTNŐJE (Bp. 1144), L. MIHÁLY (Nagymaros), R. JÓZSEF (Tata), S. MENTA (Szentendre), SZ. ZSUZSA (Miskolc) és T. ANDREA (Jászberény) KÖVES ISTVÁN Az irodalmi szerkesztő fogadónapja legközelebb szeptember 3-án, kedden 16 órától lesz a szerkesztőségben. Addig is jó vakációt és kellemes nyaralást kívánunk! KATONA GÁBOR Készülődő kismester. Tetteit, érzelmeit, szavait egyaránt patikamérlegre teszi. Rendezett, többgenerációs család védelmében nevelkedett Pécsett, sőt napjainkban ritka szerencséje volt, dédanyja mellett kamaszodhatott. Míg szülei szigorúan nevelték, nagyszülei kényeztették, addig a már-már misztikussá nevelt dédmama irodalmi indítást, mesélőkedvet adott az érzékeny fiúnak. A gimnáziumot befejezve főiskolai tanulmányokat kezd, irodalom-esztétika szakos hallgató. Ott ismeri föl, hogy az óvó családból kilépve gátlásos, visszahúzódó fiatalemberré vált. Ez most az erőgyűjtés ideje is számára. Az eddig ösztönösen művelt irogatást tudatos felkészülés váltja föl, a költészetben fölfedezi a felelősségteljes önmegvalósítás lehetőségét. Verseiben önmagát keresi, önmagát fogalmazza meg, szükségképpen válik szűkszavúvá, majd ritkán megszólalóvá. Ám amit így kiad a kezéből, azt a tökéletesség igényével csiszolgatja véglegessé. Keleti rézművesek kalapácsának szorgos koppanását hallom „műhelyében", és kámzsás szerzetesek türelmét fedezem föl tekintetében. Pedig még mindig igen fiatal, kismesternek is csak készülődő. K. I. FEDEZET NÉLKÜLI Luxus minden öndicséret, dínom-dánomos pillanat. Az egyensúly csalhatatlan: öröm és kín kötelező részed. Magadon persze változtathatsz, hogy torzként érezd e rendet... De minek? Sose állítsd a végességed - Elég azt elszenvedned. TÜKÖRTÁNC Átitatódik egünk mély kozmosz éji vizével. Van, álomba ki fül - engem áram emel. Foszlik az elnyűtt kék... Lázas, nyílt seb az alkony: vérzik, elönt, ránkalvad. Mélyre merítkezem, alszom. LÉTLELET Élek. S a lélek bennem úgy erősödik mint gyümölcsben csontmag. Félek, hogy lényegem mégsem ez öröklétnek láncszemében, de héjamban, húsomban van. DCo CO ‚ O › _ Z Hl O « b t£› LU IC ‚ NEHEZÜL A KÉK Lázas nap után testmeleg alkony. Fűben heverek, fény lepi arcom. Fellegek úsznak, nehezül a kék; ágyam, bimbós - vacsoráznék. Szellemtanya már paplanom alja; nagyanyó szava zár - „Tente" - magamra. ELŐ" SZAVAZCSOK