Új Ifjúsági Szemle, 2004 (2. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 3. szám

I. Bevezetés A gyermekeket - vagyis a 18 év alatti személye­ket - az alkotmányos, emberi jogok éppen úgy megilletik, mint a társadalom felnőtt tagjait. A gyermekek azonban életkorukból adódóan a felnőtteknél kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, kevésbé tudják jogaikat érvényesíte­ni, jogaik sérelme esetén felemelni szavukat. A gyermek ember, akit - mint mindenki mást - minden alkotmányos alapvető jog megillet, de ahhoz, hogy e jogok teljességével képes le­gyen élni, biztosítani kell számára az életko­rának megfelelő minden feltételt. Éppen ezért a gyermekek a család, az állam és a társada­lom részéről fokozott védelemre és gondosko­dásra jogosultak. A gyermeki jogok az állam részéről fokozott védelmet igényelnek, e jogo­kat az államnak nem elegendő pusztán tiszte­letben tartania, hanem aktívan kell cseleked­nie érvényesülésük érdekében. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot jelentős fel­adat terheli a gyermeki jogok érvényesülésé­nek elősegítésével kapcsolatban. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter a Kormány nevében ellátja a Gyermek jogairól szóló, New York­ban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény­ben foglaltak végrehajtásának összehangolá­sával és ellenőrzésével kapcsolatos feladato­kat. E feladat minél hatékonyabb teljesítése céljából 2004 júliusától a minisztérium sajá­tos jogvédelmi típusú funkciókkal rendelkező miniszteri biztosi tisztség létrehozását tervezi, a biztos a minisztert fogja segíteni az Egyez­ménnyel kapcsolatos tevékenységében.­ A miniszteri biztosi intézmény feladatai­nak meghatározása során figyelemmel kell lenni egyrészről a külföldi példákra, vagyis arra, hogy más országokban milyen funkciókat ki­ látnak el a gyermekjogi biztosok, másrészről pedig a hazai gyermekjogvédelmi intézmény­­rendszerre. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be röviden. II. Gyermekjogi ombudsman­­intézmények Európában A gyermeki jogok érvényesüléséért felelős ombudsman-intézmény felállítása, az ilyen intézmények által ellátott funkciók számos országban a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyez­mény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtá­sának fontos részét jelentik. Európában ezeket a hivatalokat a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózata (European Network of Om­budsmen for Children, ENOC) kapcsolja ösz­­sze, amelynek magyar részről tagja az állam­­polgári jogok országgyűlési biztosa is. Az ENOC-ban résztvevő ombudsman-intézmé­­nyek jogi szabályozásának, feladat- és hatás­körének, tevékenységénk áttekintése alapján összegezhető, hogy melyek a gyermekjogi ombudsmanok jellemző funkció, feladatai, il­letve, hogy ezeket milyen konkrét eszközök­kel látják el.2 II.1. A hagyományos ombudsmani feladat: egyedi jogalkalmazói aktusok ellenőrzése Az ombudsman-intézmények klasszikus fel­adata egyrészt a tág értelemben vett közigazga­tás ellenőrzése, az úgynevezett „jó közigazga­tás” biztosítása, másrészt a polgárok számára jogvédelem biztosítása az állam, a közigazga­tás túlhatalmával szemben. Az ombudsman az érintett panasza alapján vagy hivatalból vizsgálja a közigazgatási szervek egyedi jogal­kalmazói aktusait, amennyiben azok a polgárok Somody Bernadette Új intézmény a gyermeki jogok védelmében: a gyermeki jogok biztosa .. . . ifjúsági s­zerz)­le 2004 / ősz

Next