Új Ifjúsági Szemle, 2008 (6. évfolyam, 1-3. szám)
2008 / 2-3. szám
9 Interjú Ferge Zsuzsával a gyermekszegénységről, Forrás: http://www.amarodrom.hu/archivum/ 10 Például László Tamás országgyűlési képviselő igen szkeptikusan fogalmazott: „Mi tehát a legtöbb, amit adhatunk a gyermekeinknek? Ha látják, tudják, érzik, hogy a szüleik szeretik egymást. Ezt kell elősegítenünk az oktatásban, a gazdasági életben, az adózási rendszerben, a településfejlesztésben, a munka világában, minden téren, hogy a gyermek közös öröm és ne létbizonytalanság és különösen ne sújtó teher legyen. És majd nyugodtan nézek a szemébehatodik, legkisebb unokájának Emmának 2032-ben, ha még élek akkor. ” (Forrás: Országgyűlés honlapja.] 11 Ráadásul - óvatos előreszámítások szerint is - a 18 év alattiak száma szintén 2000 és 2030 között csaknem 510 ezerrel csökken, miközben a legalsó decilisek szülési hajlandósága kevésbé csökken, mint a felsőbb társadalmi rétegekben élőké. 12 Harrach Péter, volt szociális és családügyi miniszter egyenesen úgy fogalmaz interjúiban, hogy soha nem volt ekkor szükség arra, hogy valaki (polgári kormányzat) segítsen „megmenteni” a lecsúszó középosztályt. 13 A Biztos Kezdet a Sure Start - eredetileg a gyarmatokról bevándorló és más, migráns, többnyire színes bőrű gyermekek és családok beilleszkedését és felzárkózását célzó - angol program magyarországi adaptációjaként 2003-ban kezdődött öl, a szakminisztérium által szerényen támogatott modellkísérleti program keretében: Vásárosnaményban és környékén, Csurgón és társult településein, valamint Ózdon, Győrben és Budapest, Józsefvárosban. 2006-ban 52 ilyen program került befogadásra, amelyek kvázi „önkéntes” alapon működtek, mivel központi anyagi források hiányában csak szakértői támogatásra volt lehetőség. A működő programok monitorozása az elért eredmények mellett rámutatott a rendelkezésre álló források szűkösségére, valamint a továbbfejlesztés főbb irányaira. (Forrás: a program honlapja.) 14 Hivatkozza: „Ne a szegénységben legyünk egyenlők!” - interjú Endrei Katalin jogásszal, (Magyar Hírlap, 2008. március 28.). 15 A gyermekszegénységi ráták mindazonáltal komoly eltéréseket (3-15 %) mutatnak még a szoci álz ifjúság élethelyzete ális transzferek nagyjából hasonló szintje esetén is. Úgy tűnik, hogy a kormányzati politikában keresendő az OECD-országokban tapasztalható eltérések oka, mégpedig nem egyszerűen a kiadások általános szintjében, hanem inkább abban, hogy a források elosztásakor a gyermekes családokat menynyire részesítik előnyben, illetve, hogy a kormányzat adó- és jövedelempolitikája mennyire képes hatékony összjátékban működni a családok helyzetét meghatározó piaci és a társadalmi tényezőkkel. Mivel jelentős tartalékok vannak, több ország a kiadások lényeges megemelése nélkül is 10% alá tudná szorítani a gyermekszegénységet. A jelentés utal rá, hogy a gyermekekhez nem csak a kifejezett gyermek- és családtámogatások, hanem más költségvetési források is eljutnak. Ilyenek a jövedelemadó-kedvezmények és az adóhitelek, amelyek révén egyes kormányok segíteni próbálják az alacsony jövedelmű családokat. 16 A kormányzati intézkedések átlagosan 40%-kal csökkenthetik azt a gyermekszegénységet, amelyet egyébként a piaci tényezők okoznának. Magyarország esetében a támogatások több mint 60%-kal redukálják a munkaerőpiacon egyébként megjelenő gyermekszegénységi arányt (23%), a legalacsonyabb gyermekszegénységi rátát felmutató országok kormányai ugyanakkor 80%-kal vagy még többel csökkentik a piaci tényezők által kiváltott szegénységet. A legmagasabb szegénységi rátával rendelkező fejlett országok a „piaci szegénységet” mindössze 10-15%-kal csökkentik. (Forrás: OECD/ UNICEE) 17 Idézet forrása: www.demos.hu. 18 Farkas Péter szociológus még ennél is határozottabban fogalmaz: „A gyermekszegénység nem kezelhető a családok gondjainak megoldása nélkül. Bár a sok probléma sok pénzt igényel, mégsem ezt említjük először. Az óvodáktól az egyetemig kötelező jelleggel be kell vezetni a családi életre nevelés programját. A képernyőkről száműzni kell az erőszakot. Lehetővé kell tenni a főállású anyaság intézményét és a családi adózást. Az édesanyáknak biztosítani kell a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. Számos szociális bérlakás és fecskeház építése szükséges a fiatal családok számára, elősegítve a lakásmobilitást. 2008 / gyár-ősz új ifjúsági szervie