Ifjusági Testnevelés, 1913 (3. évfolyam, 39-43. szám)

1913-11-17 / 39. szám

2. oldal. IFJÚSÁGI TESTNEVELÉS 1913.­­ 39. szám A magasugró tréning. Irta : Gáspár Jenő. (Folytatás.) Mikor már érzem azt, h­ogy ez a magasság és a megfelelő mozgás nem esik nehezemre, egy kissé feljebb, például 160 cm.-re teszem és ezt hosszabb, majdnem teljes rohammal ugrom. Mindig vigyáz­nunk kell arra, hogy olyan helyről ugorjunk el, ahon­nan a test éppen a léc felett emelkedik a repü­lési ív legmagasabb pontjára. Úgy 5—6 ugrás után ezt is abbahagyom és aznap többé feléje sem nézek az ug­rásnak. (A gyöngébbek a fent említett magasságokat mérjék mindig képességeikhez.) Egy héten elég kétszer ezt végeznünk. Azon­ban a többi napokat ne töltsük henyéléssel, hanem dolgainkat végezve, sokat sétáljunk a szabadban, friss levegőn. Két-három heti ilyen könnyű munka után lássunk a teljes rohammal való ugráshoz. A ro­ham már tudniillik az, amelyik teljes erővel történik s álljon 4—6 közepesnél hosszabb lépséből. Hogy miért kell a lépéseknek hosszúaknak lenniök, e kér­désre az a felelet, hogy a hosszú lépések sokkal len­­dületteljesebbek és ezáltal mintegy előkészítői a vé­gezendő véglendületnek. Roham közben ne tartsuk a felső törzset mereven, legyen az könnyedén ingó, de ne annyira, hogy egyensúlyából kizökkenjen. Mikor már elég erősnek érezzük magunkat, próbálkozzunk meg nagyobb magassággal és ezt a továbbiakban is mint tréningmagasságot tartsuk meg. Fő az, hogy az atléta tréning közben sohasem ugor­jon eredményre, mert megtörténik az, hogy az egyébként jó kondícióban lévő ifjú aznap nem tud annyit produkálni, amennyire képes volna és ez le­hangolja, elveszti sportnyelven a szívét, nem lesz meg a küzdőképessége, az esetleg pár nappal ké­sőbbi versenyén. Viszont még ha jól, várakozásán felül talál ugrani, nem számítva azt, hogy ezáltal ve­szít energiájából, elbízza magát és az esetleges vere­ség szintén elveszi kedvét, akaratát, mintegy lesújtva érzi magát. Verseny előtt, ha az vasárnap van, ugorjunk hétfőn erősen, szerdán könnyebben, csütörkön fus­sunk egy keveset, pénteken, szombaton pedig pihen­jünk. A debreceni állami főreáliskola „Testgyakorló­ Kör“-e háziversenyt rendezett a következő számokból: Magasugrás. Távolugrás. Súlydobás. Diszkoszdobás és Rúdugrás. A verseny eredményeit a hűvös idő nagyban befolyásolta. Eredmények: Magasugrás: 1. Sajó Vili. o. t. 150 cm. 2. Kellner VII. o. t. 145 cm. 3. Suszták Vili. o. t. 145 cm. — Súlydobás: 1. Kellner VII. o t. 9.40 m. 2. Csapó V. o. t. 8.08 m. 3. Sajó Vili. o. t. 8.00 m. — Távol­ugrás: 1. Csapó V. o. t. 5.29 m. 2. Sajó Vili. o. t. 5.08 m. .3. Suszták Vili. o. t. 5.04 m. — Rúdugrás: 1. Kellner VII. o. t. 2.75 m. 2. Csapó V. o. t. 2.65 m. — Kún VI. o. t. 2.65 m. — Diszkoszdobás: 1. Kellner VII. o. t. 29.40 m. 2. Csa­pó V. o. t. 26.55 m. 3. Suszták Vili. o. t. 23.22 m. — Az 5 számból álló pontver­seny eredménye: 1. Kellner VII. o. t. 21 pont. 2. Csapó V. o. t. 19 pont. 3. Sajó Vili. o. t. 15 pont. 4. Suszták Vili. o. t. 12 pont. Elmaradt verseny. A ,,Diákszövetség“ megbízásá­­­ból a ref. kollégium magára vállalta, hogy megrendezi a székelyudvarhelyi intézetek „inter-college“ athlétikai versenyét. Át akarta alakíttatni pályáját s a munkálatok szépen haladtak is előre, de az időjárás miatt a verseny alighanem csak tavas­szal kerül eldöntésre. A kolozsvári ref. főgimnázium tornakörének athlé­tikai versenye. A református főgimnázium ifjúsága min­den áron vezető szerepet igyekszik betölteni a helybeli középiskolák között. Ez a lelkesedés most annál nagyobb, mivel ez évben a hegemóniát az unitárius collegium vitte el. Ezen csorba kiköszörülése végett rendezte ifjúsági athlétikai versenyét, amelynek szép lefolyását semmi sem zavarta meg. Ami az eredményeket illeti, elég jók. A verseny a gimnázium tágas udvarán tartatott. Részle­tes eredmények a következők: Felvonulás és szabad­­gyakorlatok. 100 méteres síkfutás handicap: 1. Veress Árpád (VII.) 12 mp. 4 méter előny. 2. Ujvárossy Zoltán (vill.) 12“/s mp. 5 méter előny. — Súlydobás: 1. Borcsa Mihály (vili.) 10.42 m. 2. Adler Zsigmond (Vili.) 9.4 m. 3 Adler József 8.72 m. — Magasugrás: 1. Nagy Imre (vili.) és Belle (VII.) 158 cm. 2. Borcsa Mihály 153 cm. 3. Bőd Árpád 148 cm. — Rúdugrás: 1. Bőd Árpád 2 m. 50 cm. 2. Beráth József 2 m. 40 cm. 3. Kis Pál VII. oszt. 2 m. 30 cm. — 200 méteres síkfutás handicap: 1. Balogh József Vili. oszt. 24­­/5 mp. 4 m. előny. 2. Bőd Árpád Vili. oszt. 25 mp. 5 m. előny. 3. Szilvay Sándor VII. oszt. 25"/3 mp 6 m. előny. — Távolugrás: 1. Szilvay Sándor 5.60 m­. 2. Nagy Imre 5.25 m. 3. Újvárosi Z. 5.23 m. — 4-szer 100 méteres stafétafutásban első a VII. osztály csapata: Szilvay, Veress Pál, Bőd Pál. — Ei­léslabda-verseny a VII. és VIII. osztály csapatai között. Győz a ViI-ik osz­tály 4:3, félidő 2:2. Az újvidéki kir. kath. magy. főgimnázium november 1-én és 2-ikán rendezte athlétikai, tennisz- és füleslabda­­versenyét a szomszédos verbászi gimnazisták részvéte­lével. Sajnos, a versenyre benevezett temesvári diákok nem indulhattak, mert a városban beállott skarlát és dif­­téria járvány miatt elszállásolásuk lehetetlen volt, miért is csak a reggel átránduló és este ismét visszautazó ver­bászi gimnazisták vettek részt. A versenynek gyönyörű idő kedvezett az UTE. kies pályáján kis számú, de lel­kes közönség gyűlt össze, hogy tanúja legyen a két inté­zet mérkőzésének. A küzdelemből az újvidéki főgimn. került ki győztesen és az ugrásokon kívül minden ver­senyszámban dominált is. Különösen Oltyán Mihály, aki nemcsak középiskolai, hanem országos viszonylatban is elsőrangú eredményeket ért el és ha tréningformáját ki­dobja, úgy a súlyban egy 13 méteren fölüli erdmén­nyel díszíti a középiskolai rekordlistát, nemkülönben diszkosz­ból 40-en fölüli eredmén­nyel. Talán még kalapács-ered­ménye a legértékesebb; alig egy hónapja, hogy kultiválja ezt a középiskolai tanulóktól elhanyagolt athlétikai ágat, s már­is respectabilis 37.40 méteres eredmén­nyel föl­állítja középiskolai rekordját. Diszkoszban nem sikerült saját középiskolai 39.78 méteres rekordját megjavítani, a súlyrekordot ellenben 12.73 méterre javította.­­ A ten­­niszverseny vasárnap folyt le 2 szabadkai tenniszező részvételével, akik bár régi és rutinírozott játékosok, kénytelenek voltak megelégedni a második hel­lyel, amennyiben az újvidéki gimnázium második játékosa nem vehetett részt a versenyben, ami nagyon meghandi­­kappelte az újvidékieket.­­ A füleslabda-versenyben az újvidéki főgimnázium győzött 2:1 (1:0) arányban és így nem hagyta megtépázni a régi dicsőséget, pedig Ver­­bászt nagyon égette a revanche vágya a 2 év előtti (8:1) vereség miatt és erősen trenírozott a versenyre. Az új­vidékieknek a régi erők kiválása óta ez volt az első mér­kőzésük és na­gyon fejlődőképeseknek mutatkoztak és alapos tréninggel a régi dicsőségüknek megfelelően fog­nak szerepelni. Verbász mindkét félidőben erős, sőt mondhatni egyenrangú ellenfélnek bizonyult. S az ujvi-

Next