Igaz Szó, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-18 / 3. szám
4 Rp. ! Törött lábra? — Otamba! Ujjsérülés? — Amputálás ! Csuklás? — Extrémaormosás ! Terhesség? — Tiltott műtét! 1946 tavaszán új lakó költözött Dömsöd községbe. Lakást bérelt, másnap aranybetűs táblát tett ki az ajtajára: Dr Müttner József orvos, Rendel 995-ig. A helység lakói kezdetben bizonytalanul, később mind nagyobb tömegben keresték fel, mert az új orvos bemutatkozása kitűnően sikerült. Négy magzatelhajtást végzett egymásután, fogat húzott, operált, betegeket kezelt ... A bizalom teljes volt. NYILAS SZÉLHÁMOS KARRIERJE Müllner József még a harmincas évek elejéin kezdte működését Budapesten, Baross utca 11. szám alatt, Zlitzky Imre bakteorológus laboratóriumában, mint asszisztens. Nagyravágyó természetű vett, aki minden három karriert szeretett volna befutni. Iskolái azonban nem voltak. A laboratóriumban szerzett némi gyakorlati tudást. Egyetemet nem végzett. Diplomát nem szerzett. Érvényesülése érdekében természetesen igénybevette az akkor szárnyait bontogató nyilaskeresztes pártot. Nyilas párttag volt, egészen a felszabadulásig. Mint Szálasi hűséges követője, 1944 október 15-én találkozott először a „szerencsével“. A zsidók deportálása javában folyt, Müitier ekkor már a nyerspárt megbízottjaként szedte össze a zsidó orvosok felszerelését és műszereiket különleges tervei voltak. A felszerelésük nagy részét elrejtette. Felszabadulás után néhány hónapra vidékre ment, 1945 elején jelent meg újra Budapesten. BONYODALMAK EGY DIPLOMA KÖRÜL A szélhámos Müllner a felszabadulás után alkalmasnak vélte az akkori zűrzavaros állapotot orvosi karrierjének megalapozására. Megjelent a Pázmány Péter Tudományegyetem rektori hivatalánál és bejelentette, hogy az ostrom idején elveszett az orvosi diplouiája. Helyette adjanak egy másikat. Szemrebbenés nélkül mondta, hogy 1929 ter,# / fifiíság tóSSSSÉ B - SZOVEXPORTFIU1 roMÁNIÁ’ okt. 27-én avatták az egyetemen doktorrá. A rektori hivatal előkereste az 1929/30. évfolyamú orvosdoktori oklevélkönyvet, itt derült ki az első turpisság. Október 27-e vasárnapra esett, amikor tudvalevőleg nem avatnak doktorokat. Ellenben az oklevélkönyvben szerepelt október 26-án egy avatás és november 9-én. Mindkettőt csodálatos képen Müllner Józsefnek hívták. KI A VALÓDI? AZ egyik Mütlner József 1905 május 18-án született Kassán. 1929 október 26-án, tanulmányai elvégzése után orvossá avatták az egyetemen. Ma is él és fogorvosi rendelője van a Zsigmond király út 9. alatt. A másik 1902 március elsején született Pincehelyen és 1929 november 9-én avatták doktorrá. Ma körorvos Polgárdiban. Nos, a harmadik Müllner, a nyilas szélhámos ismerte mindkét névrokonát. Arra számított, hogy a háború folyamán valamelyik elpusztult, így jelent meg az egyetemen, mint diplomáját elvesztett orvos. Csak egy kissé elszámította magát, összekeverd a két orvos adatait, természetes, hogy nem adták ki neki a diplomát. A szélhámos tudta, hogy Budapesten hamarosan leleplezik Értesült arról, hogy Adony községnek nincsen orvosa. Először ott ütötte fel a tanyáját. Az összelopott és rabolt orvosi felszerelésből remek rendelőt rendezett be magának. Mindent vállalt és mindent igen eredeti módon .,gyógyított“. Kanalas Gyula adomyi tanúsnak például levágta fiz ujját, mert egy karcolásból furunkulus képződőt. Takács József eltörte a lábát, arra ólomvizes borogatást rendelt. Mayer Júlia Ujját leoperálta, mert késsel megvágta magát és lobosodott. Pintér Gedeonnak tüske ment a körme alá, erre levágta a körmét. Mogyoróssy István csukzott, Müllner gyomormosást alkalmazott. De bűncselekményeket is elkövetett. Terhes nőkön magzatelhajtást végzett H. Ernőné, B Istvánná, B. Gyuláné, Sz. Gézáné csak a budapesti gyors orvosi beavatkozásnak köszönhették az életüket A szélhámost egyik sem leplezte le. A községi elöljáróság több alkalommal kérte Müllnert, hogy mutassa meg diplomáját. A szélhámos lába alatt forró lett a talaj Meg kellett ugrania. Dömsöd községben ütötte fel a tanyáját, ahol folytatta megkezdett «praxisát». Külön érdekessége a szélhámos álorvos történetének, hogy két gyermeke, Erich és Hildegard, művev végén megbetegedtek A szélhámos, aki kellő tudás és felkészültség hiányában lelkiismeretfurdalás nélkül vágott ésgyógyított» másokat, a saját gyermekeit nem merte kezelni. Hosszas tusakodás után felküldte őket egy budapesti orvoshoz, de a későbbi avatkozás nem segített. Mindkét gyermeke meghalt. Se Müllner József e sorok megjelenésekor még orvos Dömsödön Gyógyszereket rendel laikus létére, operál, fogat húz. Reméljük, hogy az illetékesek ezekután sürgősen őrizetbe veszik, mielőtt tudatlanságból és lelkiismeretlen szélhámosságból kioltja néhány ember életét. Garamvölgyi Artúr LELEPLEZZÜK „DR. MÜLLNER JÓZSEF DÖMSÖDIÁLORVOST Egy nyilas karriervadász életregénye a lipottorvosi műszerektől az önállósításig . Azonnal tegyék ártalmatlanná a kuruzsló csodadoktort, akinek garázdálkodása emberéleteket veszélyeztet IGAZ SZÓ FURCSA KALANDOK, MEGLEPŐ FORDULATOK a fogasistélpár (SS mázsa tapnjára lenni ís/l7 próbáltak a MeseLlátási JMUnissstérium reakeiós iSnatvisclai a baráti scor/ss nép rilm hangi illatat Sntitmi Az Első Magyar Fogaskerékgyár 500 dolgozója részére 400 mázsa burgonyát igényelt a Közellátási Minisztériumtól még Bárányos miniszter úr idejében. Hosszú huzavona után végre elindulhattak a szállítási engedéllyel Nyíregyházára, ahol újabb jóváhagyást kellett kérni a burgonyavásárlásra. Nyíregyházán a Közellátási Minisztérium megbízottja megtagadta a jóváhagyást és az üzem megbizottaitól minden indokolás nélkül elvette a Bárányos miniszter által aláírt engedélyt Az üzem bevásárlói visszajöttek Pestre. Időközben a Közellátási Minisztériumban Bárányos miniszter helyét Bross János vette át. *• A Fogaskerékgyár küldöttsége felkereste az új minisztert. A miniszter első előszobájában egy órát, a másodikban kettőt, a harmadikban három órát várakoztatták őket. Szerencsére több előszobája nincs a miniszter úrnak, így végre határozott fellépésük eredményeképpen újból megkapták a szállítási engedélyt. Az engedéllyel leutaztak Nyirmadára, megvásárolták és bevagonírozták a burgonyát. A Közellátási Minisztérium nyirmadai megbízottja, Orbán úr a következő szavakkal búcsúzott el a gyár éselembeszerzőtől: — Maguk olyan kemény embereknek gondolják magukat, hogy ezzel a burgonyával eljutnak Pestig? A kérdés jelentőségét csak Nyíregyházán értették meg. Nyíregyházán ugyanis az ottani közellátási megbízott megállíttatta a vágóitokat. És a gyárnak szállítandó burgonyát lefoglaltatta. Kiderült, hogy Orbán úr táviratban értesítette nyíregyházi kollégáját, bizonyos Juhász arat, hogy a Fogaskerékgyár szállítólevelével négyszáz mázsa burgonyát indítottak útnak a munkások részére. A nyíregyházi mezőgazdák szövetkezetének a szeszgyártásra felhasználható burgonyából kellett volna az oroszok részére burgonyát szállítani. Juhász úr, a szövetkezet megbízottja ennek a kötelezettségének nem tett eleget. Amikor megtudta, hogy 400 mázsa, munkások részére pevagonírozott burgonya közeledik, megértve a távirat célját, azonnal elrohant egy orosz tiszthez. Jelentette, hogy megérkezett a burgonya, foglalja le. A tiszt azonban, miután nem látta tisztán a burgonya eredetét, nem volt hajlandó azt lefoglalni, Juhász úr azonban nem adta fel a reményt. Tovább próbálkozott, míg végre sikerült az orosz parancsnokság egyik tisztjét annyira félrevezetnie, hogy az lefoglaltatja a vagonokat. Az üzem bevásárlói azonnal távirattoztak a gyárnak, ahonnan újabb küldöttség ment a Közellátási Minisztérium üzemellátási osztályára. Juhász úr a maga módján már leértesítette az illetékes osztályt, sikeres manőveréről és itt a táviratot lobogtatva „újabb orosz zabrálás"-ra hivatkozva, azzal utasították el a Fogaskerékgyár küldötteit, hogy „kár a fáradságért, kizárt dolog, hogy az oroszoktól vissza lehesen igényelni a burgonyát Tisztán látható volt, hogy a Közellátásügyi Minisztérium reakciós tisztviselői mesterkedésükkel propagandát akartak csinálni a baráti szovjet nép ellen. A gyár megbízottai azonban nem hittek nekik. Elmentek az Andrássyút 75. számú orosz parancsnokságra, ahol Surigin őrnagy, mikor elbeszélésükből megismerte a tényállást, azonnal intézkedett. Rövid idő alatt megtudta, hogy a vagonokat közben már a ferencvárosi pályaudvarról Győr felé indította útnak az orosz parancsnokság. Leálíltatta a mozgó vonatot , megkérdezte a gyár megbízottait, hogy melyik pályaudvarba szállíttassa vissza a burgonyát. És miután a gyárhoz a józsefvárosi pályaudvar volt a legközelebb, Surigin őrnagy a burgonyás vagonokat oda irányíttatta. így jutott el végre a burgonya a termelőtől a Közellátási Minisztérium reakciós tisztviselőinek mesterkedései ellenére az orosz parancsnokságon keresztül a munkásokhoz. Somlyó Zsuzsa A NYILAS DON JUAN ESETE 33 pesti lipótvárosi szépasszonnyal a népbíróságon A nyilas idők sok rémsége után egyre kevésbbé borzalmas, inkább humoros fordulatokban bővelkedő ügy került a napokban a népbíróság egyik tanácsa elé. A vádlott kisportolt, főmegjelenési , fővárosi magántisztviselő, az V. ker. nyilaspárt egyik vezető tagja volt. Husütk politikai hatalmát kivételesen nem rablásokra, nem gyilkosságokra használta fel, még üldözötteket sem kísért a Dunapartra, ő csupán régi gátlásait igyekezett levezetni és megfordítva a költő szavait, azt próbálta bebizonyítani, hogy annyi nő van Budapesten és az mind az övé. Ezért Árpád karszalagosan és feszítő billerivel naponta megjelent a lipótvárosi védett házakban és ott kiszemelte a legcsinosabb üldözött nőket, azokat felszólította, hogy kövessék őt. Az autójával nem a nyilasházba ment, hanem az egyik szállodában lévő lakására hajtatott és ott — főelmélet ide, fajelmélet oda, — bebizonyította, hogy ő nem azon Azzák sorából származik, akik csak egyszer szeretnek. " Harmincöt pesti «zárni««*ny sorakozott fel a népbíróságon, hogy tanú- vallomást tegyen az Árpád-’,ars aaggal szerelmel zsíro’a nyilas ellen. Harmincöt pesti lipótvárosi asszony pirulva vagy kevésbbé pirulva mondta el esetét a nyilas Bon Juannal. A népbíróság a tanúvallomások után ■ megkérdezte a vádlottat, hogy elismeri-e bűnösségét. A vádlott végigtekintett a harmincöt asszonyon és nagy meglepetésre a következőket jelentette ki: — Igen, elismerem, azaz harmincnégy esetben igen, de a harmincötödik esetben ártatlan vagyok. — Hogy érti ezt? — kérdezte a tanácselnök. •— Úgy, hogy harmincnégy hölgy e gyet tényleg erőszakos voltam, de — itt rámutatott az egyik higgyre — önagyságánál más volt a helyzet. A nagyságos asszonynál nem én voltam a csábító. Ez esetben engem csábítottak el A népbíróság tagjai nehezen tartották vissza mosolyukat és amikor elhangzott az ítélet, amely szerint a nyilas Don Juant egyévi börtönre ítélték, harmincnégy áldozata megelégedéssel hallgatta az ítéletet, míg a harmincötödik asszony megbotránkozva vette tudomásul, hogy ezt a nyilast ilyen enyhén ítélték el. Ha tőle függött volna, már nem élne, legalábbis, ha szemmel ölni lehetne. A tárgyalás egyébként zárt ajtók mögött folyt le de hol van 6 van vastagon párnázott a Hó amely macába rejt etyen titkokat, különösen ha harmincnégy pesti asszony van jelen, aki végre nagyszerű témát talált, amin egész Bedangst derűsen mutat. Nem tévedésből írtunk harmincnégyet, mert egy diszkrét asszony volt köztük. A harmincötödik. Ő tudja miért. (—4 —r.) 1947 Január 18 1938-ban: BÉCSBEN A NEMZETI SZOCIALISTA PÁRT MAGYAR TAGOZATÁT ALAPÍTOTTA 1947-ben: BUDAPEST TÖRVÉNYHATÓSÁGA KÖZÉLELMEZÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE TYUSKAI PAFF BÉLA A főváros törvényhatósága közélelmezési bizottságának Tyuskai-Papp Béla gyümölcskereskedő az elnöke. Régi szakember, igen nagy «szakértelemmel» vezeti a bizottságot, soha nem tévesztve szem elől — saját érdekeit Tyuskai-Papp úr múltjában sötétülik valami. 1938-ban, kevéssel a nácik bevonulása után, Bécsben egy Tyuskai-Papp nevű pesti vásárcsarnoki gyilmillás kereskedő megalapította a nemzeti szocialista párt mgyar tagozatát. Szavahihető tanuk állítása szerint a hitlerista «új Európa» eme lelkes híve azonos a jelenlegi városatyával. Ez azonban már régen volt, nem is itthon történt. Talán el is felejtetténk, ha azóta jóvátette volna «tévedését». Ő azonban konzekvens maradt és ellenállt. Természetesen nem a németeknek, vagy a nyilasoknak állt ellen, hanem a józan gondolkodásnak. 1944 október 15 után, amikor már Horthy szerint is «mindenki előtt világos, hogy a háborút a námet-k elvesztették», Tyuskai-Papp Béla hoszszas távollét ultin megjelent a csepeli vásárcsarnokban. Mégpedig Árpádsávos karszalaggal Diadalmasan sétált egykori konkurensei bezárt bódéi előtt és torkaszakadtából üvöltözte: «Most eljött a mi időnk. Többet egy piszkos zsidó sem fog itt üzleteket csinálni.» A csepeli vásárcsarnok kereskedői megbotránkozva figyelték Tyuskai- Papp úr, azaz «testvér» viselkedését. Egy napon azonban eltűnt, a «Vásárcsarnok környékéről» Árpádsávos karszalagjával együtt. Leteltek a nyilas rémuralom napjai és a vezető «testvérek» nyugatra mentették bőrüket és rablott értékeiket. A többiek a különböző internálótáborokban töltötték jól megérdemelt büntetésüket. Nem így Tyuskai- Papp Béla. Nyugodtan Pesten maradt. Idővel gyümölcsös «standját» is megnyitotta, sőt még egy máik bódét is szerzett magának a régi mellé. Jött az igazolás és mint sok más ügyben, a terhelő akták itt is elsüllyedtek. Tyuskai-Papp Béla, a bécsi «Nemzeti Szocialista Párt Magyar Tagozatának» alapítója, volt nyilasfoeresztes pártszolgálatos, az igazolás után mint jó demokrata, tisztára mosva állott az ámuló csarnoki kereskedők előtt. Ezek után belépett a kisgazdapártba, ahol egyre nagyobb szerepet kezdett játszani, majd az 1945 októberi választásokon — alig egy évvel azután, hogy felvette Szálasi karszalagját —, kisgazda-programmal a főváros törvényhatóságának tagjává választották. A bizottsági tagok megválasztása során a közélelmezési bizottság tagja, majd elnöke lett. Ebben a minőségében aztán csakhamar megkezdte «áldásos» működését. Kiszállt a vásárcsarnokokba, ahol két üzletét továbbra is megtartotta, és konkurenseit — most már valláskülönbség nélkül — önhatalmúlag hosszabb-röividebb időre kitiltotta a csarnok területéről Ezt teszi mind a mai napig. A csarnoki kereskedők többször alakoztak Touskn'-Papp «testvér», illetve demokratikus »városát»-« ö«kényeskedéseikben. O«r,reford,'toflensédi indítványt is adtak be ebene. Természetes, hogy nem lehet valaki önmaga felettese és ellenőrző szerve. Hogyan lehet tehát, hogy Tvrska -Paon Béla rárontva felügyeletet gyakoroljon Torskai-Papn Béla gyilmelcskereskedő felett A tiltakozások és összeférhetetlenségi indítványok az igazolás terhelő aktáinak sorsára intettek Nomtalanul eltűntek, mielőtt az illetékesek kezébe kerülhettek volna. Fénynek kell derülnie végre Tittikai-Pann múltjára és jelenére. A kereskedők igazolóbizoságonak, ha tárgyalják e tisztes városait’,, ügyét, fig»’címébe alanljuk a fentieket. De fins’e'motit ajánlunk a Független Kisnazd-nári vezető«ánknek is. Jóenne ha me«né-fár- enk,n •deepen, k't hot és m'men tisztségre j-löl-iek. Nemeink néhány kere-kedő érdeke, de a fővárosé« 13!*a keresz'ül mad»’az demokrácia érdeke is. 1.nyilas nártalanftók és náriszomato*osok ne üthessenek, a tőrványhatósági hozottságban. Hint az ilyeneknek más helyen kell