Igaz Szó, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-18 / 3. szám

4 Rp. ! Törött lábra? — Otamb­a! U­jj­sérülés? — Amputálás ! Csuklás? — Extrémaormosás ! Terhesség? — Tiltott műtét! 1946 tavaszán új lakó költözött Döm­söd községbe. Lakást bérelt, más­nap aranybetűs táblát tett ki az ajta­jára: Dr Müttner József orvos, Rendel 995-ig. A helység lakói kezdetben bizonytala­nul, később mind nagyobb tömegben keresték fel, mert az új orvos bemu­tatkozása kitűnően sikerült. Négy magzatelhajtást végzett egymásután, fogat húzott, operált, betegeket ke­zelt ... A bizalom teljes volt. NYILAS SZÉLHÁMOS KARRIERJE Müllner József még a harmincas évek elejéin kezdte működését Buda­pesten, Baross­ utca 11. szám alatt, Zlitzky Imre bakteorológus laborató­riumában, mint asszisztens. Nagyra­vágyó természetű vett, aki minden h­árom­ karriert szeretett volna befutni. Iskolái azonban nem voltak. A labo­ratóriumban szerzett némi gyakorlati tudást. Egyetemet nem végzett. Diplomát nem szerzett. Érvényesülése érdekében természete­sen igénybevette az akkor szárnyait bontogató nyilaskeresztes pártot. Nyilas párttag volt, egészen a felsza­badulásig. Mint Szálasi hűséges követője, 1944 október 15-én találkozott először a „szerencsével“. A zsidók deportálása javában folyt, Müitier ekkor már a nyerspárt megbízottjaként szedte össze a zsidó orvosok felszerelését és műszereiket különleges tervei voltak. A felszerelé­sük nagy részét elrejtette. Felszabadu­lás után néhány hónapra vidékre ment, 1945 elején jelent meg újra Bu­dapesten. BONYODALMAK EGY DIPLOMA KÖRÜL A szélhámos Müllner a felszabadu­lás után alkalmasnak vélte az akkori zűrzavaros állapotot orvosi karrier­jének megalapozására. Megjelent a Pázmány Péter Tudományegyetem rektori hivatalánál és bejelentette, hogy az ostrom ide­jén elveszett az orvosi diplouiája. Helyette adjanak egy másikat. Szem­rebbenés nélkül mondta, hogy 1929 ter,# / fifiíság tóSSSSÉ B -­­ SZOVEXPORTFIU1 roMÁNIÁ’ okt. 27-én avatták az egyetemen dok­torrá. A rektori hivatal előkereste az 1929/30. évfolyamú orvosdoktori ok­levélkönyvet, itt derült ki az első tur­pisság. Október 27-e vasárnapra esett, amikor tudvalevőleg nem avatnak doktorokat. Ellenben az oklevél­­könyvben szerepelt október 26-án egy avatás és november 9-én. Mindkettőt csodálatos képen Müllner Józsefnek hívták. KI A VALÓDI? A­Z egyik Mütlner József 1905 má­jus 18-án született Kassán. 1929 ok­tóber 26-án, tanulmányai elvégzése után orvossá avatták az egyetemen. Ma is él és fogorvosi rendelője van a Zsigmond király­ út 9. alatt. A másik 1902 március elsején szü­letett Pincehelyen és 1929 november 9-én avatták doktorrá. Ma körorvos Polgárdiban. Nos, a harmadik Müllner, a nyilas szélhámos ismerte mindkét névroko­nát. Arra számított, hogy a háború folyamán valamelyik elpusztult, így jelent meg az egyetemen, mint diplo­máját elvesztett orvos. Csak egy kissé elszámította magát, összekeverd a két orvos adatait, természetes, hogy nem adták ki neki a diplomát. A szélhámos tudta, hogy Budapes­ten hamarosan leleplezik Értesült arról, hogy Adony községnek nincsen orvosa. Először ott ütötte fel a ta­nyáját. Az összelopott és rabolt or­vosi felszerelésből remek rendelőt ren­dezett be magának. Mindent vállalt és mindent igen eredeti módon .,gyógyított“. Kanalas Gyula adomyi tanúsnak pél­dául levágta fiz ujját, mert egy karco­lásból furunkulus képződőt. Takács József eltörte a lábát, arra ólomvizes borogatást rendelt. Mayer Júlia Ujját leoperálta, mert késsel megvágta magát és lobosodott. Pintér Gedeonnak tüske ment a körme alá, erre levágta a körmét. Mogyoróssy István csukzott, Müllner gyomo­rmosást alkalmazott. De bűncselekményeket is elkövetett. Terhes nőkön magzatelhajtást végzett H. Ernő­né, B Istvánná, B. Gyuláné, Sz. Gézáné csak a budapesti gyors or­vosi beavatkozásnak köszönhették az életüket A szélhámost egyik sem lep­lezte le. A községi elöljáróság több alkalom­mal kérte Müllnert, hogy mutassa meg diplomáját. A szélhámos lába alatt forró lett a talaj Meg kellett ugrania. Dömsöd községben ütötte fel a ta­nyáját, ahol folytatta megkezdett «praxisát». Külön érdekessége a szélhámos ál­orvos történetének, hogy két gyer­meke, Erich és Hildegard, művev vé­gén megbetegedtek A szélhámos, aki kellő tudás és felkészültség hiányában lelkiismeretfurdalás nélkül vágott és­­gyógyított» másokat, a saját gyerme­keit nem merte kezelni. Hosszas tusa­kodás után felküldte őket egy buda­pesti orvoshoz, de a későb­bi avatkozás nem segített. Mindkét gyermeke meg­halt. Se Müllner József e sorok megjelené­sekor még orvos Dömsödön Gyógy­szereket rendel laikus létére, operál, fogat húz. Reméljük, hogy az illetékes­ek ezek­­után sürgősen őrizetbe veszik, mielőtt tudatlanságból és lelkiismeretlen szél­hámosságból kioltja néhány ember életét. Garamvölgyi Artúr LELEPLEZZÜK „DR. MÜLLNER JÓZSEF DÖMSÖDIÁLORVOST Egy nyilas karriervadász életregénye a lipott­orvosi műszerektől az önállósításig . Azonnal tegyék ártalmatlanná a kuruzsló csodadoktort, akinek garázdálkodása emberéleteket veszélyeztet IGAZ SZÓ FURCSA KALANDOK, MEGLEPŐ FORDULATOK a fogasistélpár (SS mázsa tapnjára lenni ís/l7 próbáltak a MeseLlátási JMUnissstérium reakeiós iSnatvisclai a baráti scor/ss nép rilm hangi illatat Sntitmi Az Első Magyar Fogaskerékgyár 500 dolgozója részére 400 mázsa bur­gonyát igényelt a Közellátási Minisz­tériumtól még Bárányos miniszter úr idejében. Hosszú huzavona után végre elin­dulhattak a szállítási engedéllyel Nyíregyházára, ahol újabb jóváha­gyást kellett kérni a burgonya­vásár­lásra.­­ Nyíregyházán a Közellátási Minisz­térium megbízottja megtagadta a jó­váhagyást és az üzem megbizottaitól minden indokolás nélkül elvette a Bárányos miniszter ál­tal aláírt engedélyt Az üzem bevásárlói visszajöttek Pestre. Időközben a Közellátási Mi­nisztériumban Bárányos miniszter he­lyét Bross János vette át. *• A Fogaskerékgyár küldöttsége fel­kereste az új minisztert. A miniszter első előszobájában egy órát, a máso­dikban kettőt, a harmadikban három órát várakoztatták őket. Szerencsére több előszobája nincs a miniszter úr­nak, így végre határozott fellépésük eredményeképpen újból megkapták a szállítási engedélyt. Az engedéllyel leutaztak Nyirma­­dára, megvásárolták és bevagoníroz­­ták a burgonyát. A Közellátási Mi­nisztérium nyirmadai megbízottja, Orbán úr a következő szavakkal bú­csúzott el a gyár éselembeszerzőtől: — Maguk olyan kemény emberek­nek gondolják magukat, hogy ezzel a burgonyával eljutnak Pestig? A kérdés jelentőségét csak Nyír­egyházán értették meg. Nyíregyházán ugyanis az ottani közellátási meg­bízott megállíttatta a vágóitokat. És a gyárnak szállítandó burgonyát lefoglaltatta. Kiderült, hogy Orbán úr táviratban értesítette nyíregyházi kollégáját, bi­zonyos Juhász arat, hogy a Fogas­­kerékgyár szállítólevelével négyszáz mázsa burgonyát indítottak útnak a munkások részére. A nyíregyházi mezőgazdák szövet­kezetének a szeszgyártásra felhasznál­ható burgonyából kellett volna az oroszok részére burgonyát szállítani. Juhász úr, a szövetkezet megbízottja ennek a kötelezettségének nem tett eleget. Amikor megtudta, hogy 400 mázsa, munkások részére pevagoní­­rozott burgonya közeledik, megértve a távirat célját, azonnal elrohant egy orosz tiszthez. Jelentette, hogy megérkezett a burgonya, foglalja le. A tiszt azonban, miután nem látta tisztán a burgonya eredetét, nem volt hajlandó azt lefoglalni, Juhász úr azonban nem adta fel a reményt. Tovább próbálkozott, m­íg végre sikerült az orosz parancsnok­ság egyik tisztjét annyira félrevezet­nie, hogy az lefoglaltatja a vagono­kat. Az üzem bevásárlói azonnal távira­­t­toztak a gyárnak, ahonnan újabb küldöttség ment a Közellátási Mi­nisztérium üzemellátási osztályára. Juhász úr a maga módján már le­értesítette az illetékes osztályt, sike­res manőveréről és itt a táviratot lobogtatva „újabb orosz zabrálás"-ra hivatkozva, azzal utasították el a Fogaskerékgyár küldötteit, hogy „kár a fáradságért, kizárt dolog, hogy az oroszoktól vissza lehesen igényelni a burgonyát Tisztán látható volt, hogy a Köz­­ellátásügyi Minisztérium reakciós tisztviselői mesterkedésükkel propagandát akartak csinálni a baráti szovjet nép ellen. A gyár megbízottai azonban nem hittek nekik. Elmentek az Andrássy­­út 75. számú orosz parancsnokságra, ahol Surigin őrnagy, mikor elbeszélé­sükből megismerte a tényállást, azon­nal intézkedett. Rövid idő alatt meg­tudta, hogy a vagonokat közben már a ferencvárosi pályaudvarról Győr felé indította útnak az orosz parancs­nokság. Leá­líltatta a mozgó vonatot , megkérdezte a gyár megbízottait, hogy melyik pályaudvarb­a szál­líttassa vissza a burgonyát. És miután a gyárhoz a józsefvárosi pályaudvar volt a legközelebb, Suri­gin őrnagy a burgonyás vagonokat oda irányíttatta. így jutott el végre a burgonya a termelőtől a Közellátási Minisztérium reakciós tisztviselőinek mesterkedé­sei ellenére az orosz parancsnokságon keresztül a munkásokhoz. Somlyó Zsuzsa A NYILAS DON JUAN ESETE 33 pesti lipótvárosi szépasszonnyal a népbíróságon A nyilas idők sok rémsége után­­ egyre kevésbbé borzalmas, inkább hu­­­­moros fordulatokban bővelkedő ügy­­ került a napokban a népbíróság egyik­­ tanácsa elé. A vádlott kisportolt, főmegjelenés­i , fővárosi magántisztviselő, az V.­ ker. nyilaspárt egyik vezető tagja volt. Husüt­k politikai hatalmát kivételesen nem rablásokra, nem gyilkosságokra használta fel, még üldözötteket sem kísért a Dunapartra, ő csupán régi gátlásait igyekezett levezetni és meg­fordítva a költő szavait, azt próbálta bebizonyítani, hogy annyi nő van Bu­dapesten és az mind az övé. Ezért Árpád­ karszalagosan és feszítő bille­­rivel naponta megjelent a lipótvárosi védett házakban és ott kiszemelte a­­ legcsinosabb üldözött nőket, azokat­­ felszólította, hogy kövessék őt. Az autójával nem a nyilasházba ment, hanem az egyik szállodában lévő la­kására hajtatott és ott — f­őelmélet ide, fajelmélet oda, — bebizonyította, hogy ő nem azon Azzák sorából származik, akik csak egyszer szeretnek. " Harmincöt pesti «zárni««*­­ny sora­kozott fel a népbíróságon, hogy tanú-­­ vallomást tegyen az Árpád-’,ars a­aggal szerelmel zsíro’a nyilas ellen. Har­mincöt pesti lipótvárosi asszony pi­rulva vagy kevésbbé pirulva mondta el esetét a nyilas Bon Juannal. A népbíróság a tanúvallomások után ■ megkérdezte a vádlottat, hogy elis­meri-e bűnösségét. A vádlott végigtekintett a harminc­öt asszonyon és nagy meglepetésre a következőket jelentette ki: — Igen, elismerem, azaz harminc­négy esetben igen, de a harmincötödik esetben ártatlan vagyok. — Hogy érti ezt? — kérdezte a ta­nácselnök. •— Úgy, hogy harmincnégy hölgy e gyet tényleg erőszakos voltam, de — itt rámutatott az egyik higgyre — önagyságánál más volt a helyzet. A nagyságos asszonynál nem én voltam a csábító. Ez esetben engem csábítot­tak el A népbíróság tagjai nehezen tartották vissza mosolyukat és amikor elhang­zott az ítélet, amely szerint a nyilas Don Juant egyévi börtönre ítélték, harmincnégy áldozata megelégedéssel hallgatta az ítéletet, míg a harminc­ötödik asszony megbotránkozva vette tudomásul, hogy ezt a nyilast ilyen enyhén ítélték el. Ha tőle függött volna, már nem­ élne, legalábbis, ha szemmel ölni lehetne. A tárgyalás egyébként zárt ajtók mögött folyt le de hol van 6­ van vas­tagon párnázott a Hó amely macába rejt etyen titkokat, különösen ha har­­mincnégy pesti asszony van jelen, aki végre nagyszerű témát talált, amin egész Bedangst derűsen mutat. Nem tévedésből írtunk harmincné­gyet, mert egy diszkrét asszony volt köztük. A harmincötödik. Ő tudja miért. (—4 —r.) 1947 Január 18 1938-ban: BÉCSBEN A NEMZETI SZOCIALISTA PÁRT MAGYAR TAGOZATÁT ALAPÍTOTTA 1947-ben: BUDAPEST TÖRVÉNYHATÓSÁGA KÖZ­­ÉLELMEZÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE TYUSKAI PAFF BÉLA A főváros törvényhatósága közélel­mezési bizottságának Tyuskai-Papp Béla gyümölcskereskedő az elnöke. Régi szakember, igen nagy «szakér­telemmel» vezeti a bizottságot, soha nem tévesztve szem elől — saját ér­dekeit Tyuskai-Papp úr múltjában sötétü­lik valami. 1938-ban, kevéssel­ a nácik bevonulása után, Bécs­ben egy Tyuskai-Papp nevű pesti vásárcsarnoki gyilmill­ás k­ereskedő megalapította a nemzeti szocia­lista párt m­­gyar tagozatát. Szavahihető tanuk állítása szerint a hitlerista «új Európa» eme lelkes híve azonos a jelenlegi városatyával. Ez azonban már régen volt, nem is itthon történt. Talán el is felejtetténk, ha azóta jóvátette volna «tévedését». Ő azonban konzekvens maradt és­­ ellenállt. Természetesen nem a néme­teknek, vagy a nyilasoknak állt ellen, hanem a józan gondolkodásnak. 1944 október 15 után, amikor már Horthy szerint is «mindenki előtt vi­lágos, hogy a háborút a námet-k el­vesztették», Tyuskai-Papp Béla hosz­­szas távollét ultin megjelent a csepeli vásárcsarnokban. Mégpedig Árpádsá­vos karszalaggal Diadalmasan sétált egykori konkurensei bezárt bódéi előtt és torkaszakadtából üvöltözte: «Most eljött a mi időnk. Többet egy piszkos zsidó sem fog itt üzleteket csinálni.» A csepeli vásárcsarnok kereskedői megbotránkozva figyelték Tyuskai- Papp úr, azaz «testvér» viselkedését. Egy napon azonban eltűnt, a «Vásár­­csarnok környékéről» Árpádsávos karszalagjával együtt. Leteltek­ a nyilas rémuralom nap­jai és a vezető «testvérek» nyugatra mentették bőrüket és rablott értékei­ket. A többiek a különböző inter­­nálótáborokban töltötték jól megérde­melt büntetésüket. Nem így Tyuskai- Papp Béla. Nyugodtan Pesten maradt. Idővel gyümöl­csös «standját» is megnyitotta, sőt még egy máik bódét is szer­­zett magának a régi mellé. Jött az igazolás és mint sok más ügy­ben, a terhelő akták itt is elsüllyed­tek. Tyuskai-Papp Béla, a bécsi «Nem­zeti Szocialista Párt Magyar Tagozatá­nak» alapítója, volt nyilasfoeresztes pártszolgálatos, az igazolás után mint jó demokrata, tisztára mosva állott az ámuló csarnoki kereskedők előtt. Ezek után belépett a kisgazdapártba, ahol egyre nagyobb szerepet kezdett játszani, majd az 1945 októberi vá­lasztásokon — alig egy évvel azután, hogy felvette Szálasi karszalagját —, kisgazda-programmal a főváros tör­­vényhatóságának tagjává választották. A bizottsági tagok megválasztása során a közélelmezési bizottság tagja, majd elnöke lett. Ebben a minőségé­ben aztán csakhamar megkezdte «ál­dásos» működését. Kiszállt a vásár­­csarnokokba, ahol két üzletét tovább­­ra is megtartotta, és konkurenseit — most már valláskü­lönbség nélkül — önhatalmúlag hosszabb-röividebb idő­re kitiltotta a csarnok területéről Ezt teszi mind a mai napig. A csarnoki kereskedők többször alakoztak Touskn'-Papp «testvér», illetve demokratikus »városát»-« ö«ké­­nyeskedései­kben. O«r,reford,'toflen­­sédi indítványt is adtak be ebene. Természetes, hogy nem lehet valaki önmaga felettese és ellenőrző szerve. Hogyan lehet tehát, hogy Tvrs­­ka -Paon Béla rárontva felügye­letet gyakoroljon Torskai-Papn Béla gyilmelcskereskedő felett A tiltakozások és összeférhetetlen­ségi indítványok az igazolás terhelő aktáinak sorsára intettek N­omtala­­nul eltűntek, mielőtt az illetékesek kezébe kerülhettek volna. Fénynek kell derülnie végre Ti­tti­­kai-Pann múltjára és jelenére. A ke­reskedők igazolóbizo­­ságo­nak, ha tárgyalják e tisztes városait’,, ügyét, fig»’címébe alanljuk a fentieket. De fins’e'motit ajánlunk a Független Kisnazd-nári vezető«ánknek is. Jó­­enne ha me«né-fár- enk­,n •deepen, k't hot és m'm­en tisztségre j-löl-iek. Nemeink néhány kere-kedő érdeke, de a főváros­é« 13!*a keresz'ül­­ ma­­d»’az demokrácia érdeke is. 1.­ny­i­las nártalanftók és náriszom­ato*osok­ ne üthessenek, a tőrványhatósági ho­­zottságban. Hint az ilyeneknek más helyen kell

Next