Igaz Szó, 1947. július-december (3. évfolyam, 26-52. szám)
1947-07-02 / 26. szám
6 „A Tigris meglátogatja holnap Juli nénit kétszer!../' Ahol egyetlen árulónak sem volt kegyelem A francia partizánok hősi énekbe illő szerepe a felszabadító harcokban Hallo! lei London! Quelques messages personels! Néhány személyes üzenet ! „A tigris meglátogatja Juli nénit kétszeri Zarathustra megelégelte Jean játékait!“ És mé? annyi, éjihez hasonló mondat, amely átszállt a tenge-ren Franciaország felé, ahol a pincék mélyén, hegyekben, lakások rejtett zugaiban emberek várták feszülten a parancsot, mely nekik szól. Az üldözések, német Gestapo- is SS- csapatok, áruink és ügyetlenek nem tudták megritkítani soraikat. Egy kivégzett, egy elfogott ellenálló helyébe tíz, száz másik lépett a hazáért és a Szabadságért. Egy nép hatalmas, soha nem látott földalatti szervezkedése volt ez, amely csak egy szeretet ismert, csak egy vallást, csak egy politikai álláspontot: a németgyűöletet. •" ÉS MEGTÖRTÉNT "partraszállás ... Az ellenállás több ágra oszlott. A „hálózatok“ a városokban és a gyárakban, a koncentrációs és fogolytáborokban a kémkedési feladatokkal voltak megbízva. Az A. S., a titkos hadsereg, főként szabotálással foglalkozott.A „Maquis“, azaz mindazok, akiknek menekülni kellett és akik az erdőkben, a hegyekben, megközelíthetetlen szorosokban, barlangokban gyülekeztek századokba, zászlóaljakba és szembeszálltak a nácikkal. Vezetőik katonai fegyelmet tartottak és katonai kiképzésben részesítették az újoncokat, akiknek a szövetségesek fegyvert és muníciót küldöttek ejtőernyővel és akiket, az ország lakossága élelmezett. 1941 május pépén és június elején azután, a személyes üzenetek száma egyszerre megnövekedett. ■ 1944. június uián pedig megtörtént a várva-várt partraszállás. ■ Sokat írtak már erről és nem is erről akarok most itt beszélni. Csak arról, hogy a támadó seregek tátták akkor már pontosan, hogy milyen erők vannak velük szemben, mert a partizánok átkutatták is lefényképezték az Atlanti Fal minden centiméterét. Az " ejtőernyősök mindenütt megszervezett" csapatokat találtak, akik civilruhában, kaxifuánm a nemzet isíne kaxszalagjai .Várták őrest és segítettek nekik. Arról akarok itt beszélni, hogy egy égész nép fegyvert fogott és Párizs utcáin, akkor, mikor még a szövetséges hadseregek Normandiáben voltak, barnabádok műtétiek a partizán perrancsnokság felhívására. Itt a rendőrség nyitotta meg az általános sztrájkot és a főkapitányság épületében az általános harcot. Nők és férfiak, öregek és gyerekek, az egész négymilliós város, amely annyi forradalmat esésért már végig, hogy ott , már szent hagyományai vannak, nem felejtette el, hogy az ő ősei csinálták a frahcia forradalmat ugyanezekben az utcákban és ugyanezen kövek előtt, hogy ugyanezen ellenség ellen itt csinálták a francia kommünt. Négy napig állt a harc Párizs utcáin. Négy napon át verekedett Párizs lakossága a német hadsereg ellen. Leclere páncélosainak többszáz kilométeren kellett átvágniuk magukat, hogy a negyedik napon Párizsba érjenek. Ekkor már a harc a végére járt. Egy város lakossága, munkásai, polgárai, felszabadították magukat és lemosták falaikról a szégyenfalat, amit gyáva és áruló politikusok négy évvel azelőtt nyomtak rá. bombavetők a német Todt-erődítmé-nyek helyét, hogy az első negyven kilométer úton, amit megtettünk, csak az én csapattestem útvonalán vagy tíz hatalmas betonfedezetet találtunk öszszebombázva, beomolva. Heeres városában a németek aknamezők mögé vonultak vissza. De visszavonulásuk közben összeszedték a környékbeli civileket és vagy tízezer embert, aszszonyt és gyermeket zsúfoltak össze ebben a kis fürdővárosban. Tudták, hogy ezen a módon mi nem tudunk tüzérséggel támadni, mert akkor ártatlan franciák ezreit gyilkoltuk volna le. Ők pedig az aknamezők mögött, betonfedezékeik által védve vártak. Azt remélték, hogy hosszú időre biztonságban vannak. Nekünk Hyéres nagyon fontos volt. Az egyetlen út a hegyek alatt arra vezetett Toulon felé, amelynek mielőbbi bevételétől függött a hadműveletek további sikere. Ebben a nehéz helyzetben jöttek segítségünkre a partizánok. Ők már az évekkel , ezelőtt megkapott parancsok szerint ott dolgoztak, mikor az aknamezőket felállították a németek a partok védelmére. NEM VOLT KEGYELEM Már csak tizenheten voltak életben azok közül, akik annak idején ittt dolgoztak. De ez a tizenhét lejött a hegyekből és éjjel átvezettek minket az aknamezők között hagyott átjáróhelyeken, amelyeket úgy ismertek, mint a tenyerüket. És hajnalban a németeket az a kellemetlen meglepetés érte, hogy betonfedezékeik és blokkházaik bejáratánál északafrikai és idegerdlégionista katonák ébresztették fel őket kézigránáttal, géppisztollyal és ároktisztító késsel. A tizenhét persze velünk tartott. Reggel 1íz órakor Hyéres városában már csak halott németek hevertek az itt szélén, a tizenhét már csak tizenkettő volt, de azonnal kezükbe vették a város irányítását. És dél felé a németek már lógnak. A németek által kiéheztetett lakosság között szétosztották a németektől elvett élelmiszereket. Mi akkor már a városon kiről likvidáltuk a német hátvédeket, a pert mellelő erődítéseket és mögöttünk egy város már fellobogózva ünnepelte a felszabadítást és a normális viszonyok visszatérésétőlünk a legerősebb két partizánszövetség területén vezetett át A savoyai és az ardeche-i partizánoké voltak itt a hegyek és az utak. Mikoralig pár emberből álló oszlopaink 80—100 kilométeres sebességgel száguldottak át a hegyi utakom, amikor embereink pásztázták az erdőket, mindenütt felfegyverzett, begyakorlott, beosztott katonák csatlakoztak hozzánk, akik ismerik a vidék minden zugát, a németek minden menedékét és minden árulót. Mert ez volt a felszabadítás után az első munka. Mindenütt voltak árulók. De a partizánok ismerték azokat, akik hazájukat és a szabadságot elárulták. Ismerték a férfiakat, akik azt hitték, hogy a németek győzhetnek és a világ szerencsétlenségéből a maguk szerencséjét igyekeztek megkovácsolni. Ismerték az asszonyokat, kik pénizvágytól, könynyelnítségtől, erkölcstelenségtől hajtva elfelejtkeztek, hogy ők a letéteményesei a francia jövőnek és résztvevői a francia becsületnek. Nem volt kegyelem az ő részükre. A partizánok hadbírósága azonnal ítélkezett. AZ ELLENÁLLÁS SZELLEME NEM ALUDT KI! Az Ardeche vidék vége és büszkesége, Franciaország második iparvárosa, Lyon. Lyon munkásváros, egyik központja volt a francia ellenállásnak. A felszabadító hadsereg közeledése ott is a lázadás megkezdédésére adta meg a jelszót. De a felszabadító hadsereget az erődítések, amelyeket a város körül állítottak fel, feltartóztatták egy hétre. Ezt a hetet, 2000 lyoni partizán az életével fizette meg. De az utolsók még harcoltak a felrobbantott hidak körül, amikor a felszabadító hadsereg utászai megérkeztek, a lerombolt hidak fölé új hidakat vertek és nemzetiszínű karszalaggal, zászlókkal, a Marseilaise-t énekelve megjelentek a francia seregek. És a haldoklók tndiák, hogy nem hiába haltak meg. A Marseillaise- és az Internacionálé, amit a kocsikon ülő katonák énekeltek, a győzelem és a szabadság dalát zengték a haldoklók fülébe. Egész Franciaország felszabadult, a Vogézeket és Elzászt leszámítva. Hátul az országban az ellenállás, melynek vezeérei most az ország politikai ás gazdasági újjáépítésén fáradoztak, adta a szükséges katonai és rendőri létszámot. Így már a begyakorolt hadsereg minden gondtól mentesen folytathatta a háborút. És először öt év óta nem volt emberhiány a századokban. Mert egy bajtárs helyébe, aki elesett, az ellenállás kettőt adott. Pedig a háborúnak ebben a végső fázisában, Franciaországban, nem volt általános mozgósítás, sőt még részleges sem. Csak önkéntesek voltak katonák, de több önkéntes volt, mint amennyinek kezébe fegyvert adhat-t tank volna. Ma sokat vitatkoznak Franciaországban, hogy vájjon az ellenállás szelleme túlélte-e az ellenállást magát, vagy pedig az ellenállás befejeztével és a napi politika közbejöttével kialudt-e ez a csodálatos láng. Én innen üzenem volt bajtársaimnak: az ellenállás szelleme nem aludt ki, nem alszik ki mindaddig, míg a szabadságot védeni kell vagy lehet. A partizánok működése nagyszerű intőpélda az eljövendő idők esetleges Hitler-jelöltjeinek. Addig, míg Párizs utcáin kis márvány táblácskák alatt minden nap friss virágok vannak, az ellenállás szelleme él még és a partizánok áldozatai nem merültek feledésbe. BALÁZS GYÖRGY „ITT ESETT EL... . Párizs falain, szinte minden lépésnél kis márványtábla áll. ..Itt esett el... 1941 augusztus 2_-án Párizs felszabadításáért“. És még ma is ismeretlem kezek minden nap friss virágot tesznek a márványtábla alatti tölcsérbe, Bretagne és Normandia voltak az első csataterek Franciaországban. Itt láttatta meg a világ először a francia partizánok értékét is. A német vonalak mögött, vonalak, hidak robbantásával, az autós osztagok megtámadásával meglassították a német seregek utánpótlását. Volt olyan motoros hadosztály, mely 11 nap alatt jutott csak ell Párizsból Normandiába és mire odaért, elvesztette hadianyagának és embereinek több mint felét. A megmaradónak már a lábukon sem tudtak állni a fáradtságtól. Ezalatt az idő alatt a „hálózatok“ percről-percre értesítették rádión a szövetségeseket, hogy merre haladnak a megerősítésül kiküldött páncélos hadosztályok. Közben megkezdődött a délfranciaországi partraszállás. Ha is a partizánoké volt a főszerep. Az ő útmutatásaik alapján olyan pontosan tudták a CLUB ESPRESSO V., Szent István-körút 10. T.: 120—308 IGAZ SZÓ" 1947 július A PARTIZAN Július 2-án taggyűlést tart a Partizánszövetség Július hó 2-án, szerdán délután 6 órai kezdettel Szövetségünk székházában taggyűlést tartunk. Tárgysorozat: 1. Nógrádi Sándor, a M. P. B. Sz. elnöke megnyitja az ülést. 2. Görgényi Dániel, a M. P..• Sz. alelnöke beszámol a Szövetség szervezési, kulturális, szociális é és gazdasági munkájáról. 3. Javaslatok — indítványok. Megjelenés a bajtársak részére kötelező. ♦ A lőtéravató verseny díjkiosztása A Partizán Sport Klub céllövő szakosztálya szombaton tartotta a lőtéravató verseny győztesei és helyezettei részére díjkiosztó vacsoráját a Szövetség székházában. Somogyi Imre ezredes bajtárs a céllövőszakosztály elnöke üdvözölte a megjelenteket és a versenyzőket. Rámutatott a sok nehézségre, amelyet eddig le kellett küzdeni. Megköszönte azoknak az élvonalbeli versenyzőknek értékes munkáját, akik a szakosztály megalakulása óta lelkes igyekezettel segítettek leküzdeni ezeket a nehézségeket. Buzdító szavakat intézett a versenyzőkhöz a további munkára. Ezután felkérte Görgényi Dániel ezredes bajtársát a díjak kiosztására. A győztesek és helyezettek szép plaketteket látptak, a csapatversenyben győztes Partizán Sport Klub csapata értékes serleget, míg a második helyezést elért Szegedi Rendőr Egyesület csapata szép selyemzászlót kapott. A díjkiosztást követően a Szövetség vacsorán látta vendégül a versenyzőket. Görgényi bajtárs mondott köszöntőt. Megelégedéssel állapította meg, hogy a céllövősportiban a múltból megmaradtak a ki- valóak és eltűntek a kiváltságosak. Sok szerencsét kívánt a szakosztálynak a további munkához. Vacsora után még sokáig lelkes hangulatban maradt együtt a társaság. A Partizánbarátok Szövetségének hírei A Partizánbarátok Szövetsége július 13-ra Ócsára kirándulást tervez. Kérjük a bajtársakat, hogy minél nagyobb számban vegyenek ezen részt. Indulás a Szövetség székháza elöl (Vilma királynő út 35/a.) reggel 8 órakor. A Partizánbarátok Szövetségének elnöksége háromtagú küldöttséggel képviselteti magát 1947. július 6-án Pécsett, az alakuló közgyűlésen. A Partizánbarátok Szövetsége az Osztrák Antifasiszta Liga írásbeli Vasárnapi túra. Vasárnap, július 6-án autótúrát indítunk ócsababátpusztai birtokunkra. A bajtársak a birtokon lévő tóban fürödhetnek is. Találkozó a Szövetség székházában reggel 8 órakor. Költség kb. 3 forint. ♦ Felhívás: ócsababátpusztai birtokunkra az ott üdülő bajtársaink részére keresünk bajtársaink nőhozzátartozói közül olyan jólfőző személyt, aki 3 hónapra 25—30 ember részére a főzést vállalja. Jelentkezés szövetségünk gazdasági osztályán azonnal. ♦ RIVAS PONGÓ HItSI HALÁLA Utolsó töltényig harcolva hősi halált halt a spanyol fasiszták elleni harcban Rivas Pongó, a spanyol partizánharcok egyik legjobb vezetője, Rivas Pongó, aki a Spanyol Kommunista Párt egyik vezetője, La Colos távirati meghívását elfogadta és az elnökség öttagú delegációval képviselteti magát 1947. július 6-áig Bécsben tartandó osztrák antifasiszta nagygyűlésen. A Partizánbarátok Szövetségének titkársága értesíti a gazdasági, kulturális és szervezési bizottság tagjat, hogy a szokásos heti megbeszélésünket szerdán d. u. 5 órakor megtartjuk. Az elnökségi ülés azonban szerdán elmarad és helyette pénteken délután 7 órakort lesz megtartva. Júna tartományban irányította a partizánháborút. A spanyol csendőrség hosszú ideje üldözte már eredménytelenül. Most aztán árulás folytán beikerítették a házat, ahol tartózkodott. Megadásra szólították fel, de ő utolsó golyójáig védekezett. Több fasiszta tisztet agyonlőtt, végül maga is golyóitól találva hősi halált halt. Rivas Pongó példája csak újabb harcra buzdítja a spanyol nép fiait, az elnyomók ellen. A MNDSz. játékokat ajándékoz a jugoszláv hősi halott partizánok árváinak. A MNDSz. küldöttsége jugoszláviai útja során Rajk Lászlóné, a MNDSz. főtitkára a jugoszláv partizánárváknak játékot ígért. A játékokat több ládában már útnak is indították a jugoszláv partizánhősök árvái számára. EPIJL A MAIlGIT-HÍD (Szlovák rodza)