Igaz Szó, 1979. július-december (24. évfolyam, 13-24. szám)
1979-09-15 / 18. szám
HARCBAN gzL amagga Éppen egy hete voltam csoportvezető, amikor megszólalt íróasztalomon — saját tákolmányomon. —, a telefon. Nem tudom, fel lehet-e mérni, mit éreztem akkor: detektív-csoportvezető, külön asztallal és azon két telefonnal, 1945 elején! Gyorsan felkaptam a kagylót és először beszéltem telefonon dr. Tessényi János főcsoportfőnökkel, a régi rendőrség neves tisztviselőjével, így szólt: — Légy szíves, gyere be hozzám. Egyszerűen letegezett, ami csak igen ritkán fordult elő. Megszólítását kitüntetésnek vettem. Átsuhant ugyan a fejemben a tévedés gondolata, de letette a kagylót. Gyorsan magamhoz vettem jegyzetfüzetemet és sietve kiléptem a szobámból. Kopogtam és előbb a titkárához, utána hozzá léptem be. — Gyere, ülj le — mondta és kezet fogott velem. Csak most néztem körül. Együtt ült nála minden bűnügyi vezető, köztük dr. Nemes Sándor detektív-főfelügyelő is. A hangulat komor volt, akár egy gyászszertartáson. Dr. Tescsényi felállt, körülnézett. — Mindenki itt van? — Igen — jelentette az egyik csoportvezető. Ekkor a detektívfőnök állt fel. — Uraim — szólt, s a hangja súlyos bűncselekményt sejttetett. — Egy kegyetlen gyilkosságról akarom önöket tájékoztatni, ami durva megsértése a közbiztonságnak. Két pisztolylövéssel megölték és kirabolták rózsadombi házában dr. Máthé Elemér nyugalmazott egyetemi tanárt. A feleségét összekötözték és bekötött szájjal az éléskamrába zárták. Az orvos megállapította a halál beálltát. Két rendőr a bejáratnál várja a helyszíni bizottságot. A bizottság kijelölésétől függetlenül mindenkitől elvárom, hogy vegyen részt a nyomozásban és tegyen meg mindent a tettesek kézre kerítése érdekében. Az ügy nyomozását Magasiházy csoportvezetője szignálta. — Köszönöm a megjelenésüket — mondta végül és elhagyta a szobát. Felálltunk. Én Nemes mellé sodródtam és arra kértem, engedje meg, hogy részt vehessek a helyszíni szemlén. — Ennek semmi akadálya ... A helyszíni bizottságokban a kijelölt szakembereken kívül minden esetben volt orvos, daktiloszkópus, fegyverszakértő, esetleg bűnügyi laboráns — vagy egyéb szakértő is —, ha a vizsgálat megkívánta. Két dzsippel indultunk el. A helyszínen az egyik rendőr jelentést tett a bizottság vezetőjének, Magasházy csoportvezetőnek arról, hogy a kihívott orvos nem nyúlt semmihez, csak a halál beálltát konstatálta. Először az ujjnyomszakértők láttak munkához, majd a fényképész felvételeket készített a halottról és a körülötte lévő tárgyakról. Magasházy csoportvezető beosztottjai közben megkezdték a konyháiban ülő síró feleség kikérdezését a bűncselekmény lezajlására vonatkozóan. A válaszokat én is feljegyeztem. Két nyomozó a kapu és a kert kerítése körül kutatott lábnyomok után. Találtak is, s azokat a mw