Igaz Szó, 1982. január-június (27. évfolyam, 1-12. szám)

1982-05-01 / 9. szám

Simorjay Emese A patinás cukrászda barokk bolt­ívei alatt kíváncsian várom az ajtó nyílását. Vajon ki érkezik a rande­vúra? Néró császár udvarából a há­rom bővérű nővér egyike, a dráma­­irodalom legtisztább nőalakja, Júlia, netán a heppiendig szívszorítóan szomorú sorsú mesehős, Hamupipőke vagy a rágógumizene vájtfülű szak­értője, Jane? Nos, egyik sem jön. Aki berobban, önmagát alakítja, a nyolc­vankettes tavasz divatjának hódolva csizmában, bricsesznadrágban és pu­­fajkában — Simorjay Emesét. És te, Szépek szépe... Ki is tulajdonképpen beszélgető­­partnerem? A várakozás perceiben felsorolt szerepek csak az utóbbi esz­tendő — nem is teljes — termését reprezentálják. Simorjay Emese — e sorok írásakor a Budapesti Gyermek­színház tagja —, hogy csak az emlí­tetteknél maradjunk, egyik fő ré­szese volt a tavaly nyáron bemuta­tott első magyar rockopera, a Sztárcsinálók sikerének. Mint a há­rom nővér egyike ének- és tánctu­dása mellett kitűnő karikírozó ké­pességével is felhívta magára a fi­gyelmet. Anyaszínházában, a szakma által csak „babaszínháznak” becézett Gyermekszínházban eljátszhatta minden ifjú színésznő kimondott, vagy kimondatlan vágyálmát, Shakespeare Rómeó és Júliá-jának női főszerepét. A Rockszínház után meghívás a Radnóti Színpadtól is: Poliakoff dia­dalmenetben masírozó diszkódarab­jának, az És te, szépségemnek az egyik női főszerepe várta. Korban, külsőben testre szabott figura ez a Jane. A százhúsz decibeles bölcső­dalon felcseperedett ,,10-ko’ diszkó” nemzedék prominens képviselője. Vibrál, vihorászik, tökéletes ellen­pontja együgyű, melankóliába már­­togatott vetélytársnőjének, a búval­­bélelt Nicola Daviesnek (Herceg Csilla). Az angol kisváros adójának ünnepelt lemezlovasa, a saját süket szövegétől s monoton gépzenéjétől megcsömörlött Leonard Brazil (Gál­­völgyi János) úgy rángatja a hatod­rangú popsztárokkal Londonba uta­zás lehetőségéért versengő két lányt, mint bábjátékos a marionettfigurá­kat. Jane estéről estére sikert arat, mi­ként néhány utcával odébb a leg­szigorúbb kritikusok, a gyerekek előtt Hamupipőke is. Heltai Jenő Szépek szépe című farsangi komé­diájában a címszerep igazán szép feladat annak a színésznőnek, aki a kicsik nyelvének nem a bugyuta gü­­györészést tekinti. Egyelőre ennyit a szerepekről. És most halljunk valamit Simorjay Emeséről is. Hárman a IV/B-ből „Nem mondhatnám, hogy gyerek­korom óta tudatosan készültem erre 36

Next