Igaz Szó, 1982. július-december (27. évfolyam, 13-24. szám)
1982-10-15 / 20. szám
Békedal — szépséghibával Az idei év legnagyobb slágereként tartják számon azt a dalt, amellyel a tizenhét éves Nicole megnyert egy nemzetközi dalversenyt. Az Ein Bisschen Frieden (azaz: Egy kis béke) című szám sikerét azzal magyarázták, hogy kifejezi az emberek békevágyát, napjaink háborús légikörében. Nicole, aki egy csapásra sztár lett (egy hét alatt 120 ezer ebéd-, vacsora-, s egyéb meghívást kapott), röviddel sikere után Angliába látogatott, ahol Stinggel, Adam Anttal, Phil Collinsszal is találkozott. Egy interjúban megkérdezték tőle, hogy dala milyen békevágyat fejez ki. Nicole szerint mindöszsze a családi,s szomszédok közti békéről van benne szó, őt személy szerint egyáltalán nem érdekli a politika, nem néz háborús filmeket. Legfőbb gondjának az iskola és a karrierje építgetése által okozott stresszt tartja. A Rockszínház első nemzetközi sikere A mindössze néhány hónapos színtársulat, a Rockszínház máris jelentős nemzetközi trófeával dicsekedhet. Helsinkiben, egy nemzetközi televíziós fesztiválon mutatták be versenydarabjukat, Farkasok címmel. A rockfantázia elnevezésű produkció Várkonyi Mátyás zeneszerző, Éva Reinthaller koreográfus és Kovácsi János rendező munkája, amelyben elsősorban a tánc és a zene dominál. Hogy milyen színvonalon, azt minden bizonnyal kifejezi az, hogy a Farkasok nyerte meg a fesztivál fődíját. Ezenkívül a legjobb női- és férfialakítás is a Rockszínház társulatának két tagjához, Prókay Annamáriához és Szolnoki Tiborhoz fűződik. S hogy a díjak felsorolása teljes legyen, Éva Reinthaller a legjobb koreográfusnak kijáró elismerést kapta. A magyar nézőknek sem kell sokáig várni, hogy megtekinthessék a többszörös díjnyertes rockfantáziát. Csak a dalon múlt Már szokássá vált az utóbbi öt évben, hogy a nyári koncertszezonban egy-egy többé-kevésbé neves külföldi együttes fellépésének lehetünk tanúi a Kisstadionban. Az idei terv első próbálkozása a szenzáció erejével hatott; a jelenlegi világsztár-zenekart, a Police-t kívánták meghívni. A tárgyalások azonban kútba estek, csakúgy, mint a kommersz szórakoztató zenét játszó Csinghis Khan esetében. (Ez utóbbi nem okozott különösebb fájdalmat.) Maradt egy mentőötlet, újra elhívni a már bevált Kraftwerket. A sors szeszélye azonban itt is közbe szólt, néhány héttel az utazás előtt balesetet szenvedett az Erőmű egyik muzsikusa. Ezek után végül is a hajdan nagyon is csillogó nevű Uriah Heep állt a dobogóra. Az előtörténet ismeretében csoda lett volna, ha itt is minden az előre kiszámított módon történik. Csodák azonban ritkán történnek, így a meghirdetett koncert első napján elmaradt a zenebona. Igaz, nem az eső miatt, hanem mert nem érkezett meg a zenekar kamionja. A groteszk előtörténet után nem csoda, hogy a fellépés alatt „megkísértett” egy nem kevésbé hajmeresztő ötlet. Ken Hensley egykori valóban világhírű zenekarának romjait látva eszembe jutottak azok a lágymányosi bulik, ahol a hajdani Ferm együttes Karácsony Jánossal, Gerdesits Ferenccel olyan, akkoriban friss Uriah Heep-dalokat játszott, mint például a Look at Yourself, vagy a Sweet Freedom. S nem roszszabbul , mint azok a dollárért játszó angol zenészek, akiknek a gitáros Mick Box kivételével, ő az egyetlen eredeti taga, nincs sokkal több közük a világhírű zenekarhoz. Talán már ki is található pimasz ötletem, forintért is Uriah Heep 40