Igaz Szó, 1985. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)
1985-08-01 / 8. szám
S mivel a közönségszavazatok segítségével — egy balladát szavaltam — a középdöntőn is túljutottam, elegendő erőt éreztem magamban ahhoz, hogy jelentkezzem a Színművészeti Főiskolára. Elsőre felvettek, s a diploma után több vidéki színházhoz is hívtak, de számomra a MAFILM-társulat szereződésajánlata tűnt a legvonzóbbnak. — Lehetséges, hogy egy színésznőnek nem hiányzik a színház? — A színházi színész és a moziszínész két külön kategória. Mindkettő másféle játékot, másféle életvitelt igényel. Mindez nem jelenti azt, hogy nem fordulok elő színpadom is; legutóbb Verebes István rendezésében mutatta be a MAFILM társulata Brecht: Arturo Ui című drámáját. — Mely szerepeire emlékszik vissza szívesen? — Még másodéves főiskolásként játszottam a címszerepet Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című művében. De hogy frissebbeket is említsek, a legutóbbi veszprémi tévéfesztiválon egy ősbemutatóban és egy versenyfilmben is főszerepet alakíthattam. Előbbi az Esztergályos Károly írta és rendezte Végtelenek, utóbbi a friss diplomás rendezőnő, Deák Krisztina munkája, Goethe: Vonzások és választások című műve. — Katonaszerep nem akad az eddigi repertoárban? — Ha katona nem is voltam, de egyenruhába már bújtam, s fegyverem is volt, méghozzá gengszterként. Szabó István filmjében egy tüdőbeteg asszonyt játszottam, aki szerelmes Redl ezredesbe, és egyenruhába bújik, hogy megszerezze magának a homoszexuális férfit — igaz, ez a rész végül kimaradt. — Az Arturo Ui-ban Székesfehérvárott a javarészt újoncokból álló katonaközönség — mint később kiderült — végig azon kuncogott, hogy hétpróbás banditaként miként bánok a géppisztollyal. Hiába, ők akkoriban tanulták a fegyverforgatás ábécéjét... Betty A hasbeszélő konferanszié középkori vásári kikiáltók hanghordozását felidézve jelenti be a következő produkciót: Mirjam és Betty. A harmadrangú lokál negyedrangú bűvészmutatványokkal bágyasztott közönsége némiképp felélénkül a bejelentés hallatán, éhes férfiszemek lesik (lessük) a pódiummá avanzsált csöpp táncparkettet, ahol a két művésznő (anyakönyvileg természetesen Mária és Erzsébet) villant fel egy keveset tánctudásából és nem keveset egyéb erényeiből. Mirjam maga a titokzatosság, ringó léptei, lassú, elnyújtott mozdulatai az ezeregyéjszaka világát varázsolják a ferencvárosi mulatóba —legalábbis az élénkebb fantáziájú vendégek számára. Betty mindennek szöges ellentéte: csupa ritmus, lüktetés, valósággal felizzik körülötte a levegő. Ráadásul öltözéke már a szám kezdetekor sem emlékeztetett jégkorongkapusokéra, a végén pedig egy ujjamon meg tudtam számlálni a maradékot. A másnapi randevúra viszont — nem mintha az éjszakaihoz hasonlóra számítottam volna — Katona Erzsébet meglepően szolidan öltözve érkezik, a szürke szoknyában és a magasan záródó blúzban még az angolkisasszonyok sem találhattak volna kivetnivalót. Hamarosan kiderül, hogy nemcsak a mozgása, de a beszéde is gyors, csak győztek jegyzetelni... Arról, hogy a gimnáziumban spanyolt tanult, s ezzel párhuzamosan megszerette az afrokubán ritmusokat; hogy igazából tolmács vagy kozmetikus szeretett volna (szeretne) lenni; hogy rossz a véleménye a szakmáról, kevés a jó táncos, magát sem tartja annak; hogy imádja a gyerekeket és az állatokat; hogy a szriptíz ellenzőit prűdnek tartja, szerinte az éjszakában nem kell szégyellni semmit, aki szép, csak mutogassa magát, hogy hibájának tartja a dekoncentráltságot és a türelmetlenséget, erényének a megbízhatóságot, mindkettőnek a szókimondó természetét, hogy ikertestvére, Katalin a BM közlekedésrendészetén titkárnő, ők ketten akár a tűz és a víz; hogy még mindig Medveczky Ilona a példaképe; hogy ami a „Katonatársakat” illeti: Klárit nagyon szereti, az egyik legjobb magyar popénekesnőnek tartja. Ágit csak egyszer vagy kétszer látta, de nagyon tehetségesnek találta ; s hogy igazi Katona családból származik, hiszen nemcsak édesapja Katona, de édesanyja leánykori neve ráadásul Hajdú. Hát egy szuszra ennyit, s már az óráját nézi, táncórára rohan, mert ő is érzi, a meztelen igazság önmagában kevés. KÁRPÁTI TAMÁS Fotó: KRISTA GÁBOR ÉS MTI T. Katona Ági: A színházi színész és a moziszínész két külön kategória Katona Erzsébet prűdnek tartja a sztriptiz ellenzőit 21