Igaz Szó, 1971. július-december (19. évfolyam, 7-12. szám)
1971-11-01 / 11. szám
szót hiányosan, tévesen, értelemzavaró hibákkal közli azokat, s nemcsak egy-egy betű (bölcsnek — bölcsek) vagy szó marad ki, de idegen, oda nem illő kifejezés kerül be, ami az idézet értelmét részben vagy teljesen módosítja. („Ez az aprós munka kijött ezelőtt darab idővel“ írja Csokonai, s viccnek is beillik, ahogy itt napvilágot lát: „Ez az apró munka kijött ezer darab idővel“ 84. 1.) Filológiai, de népszerűsítő szempontból is megengedhetetlen a téves címközlés, mégis ilyennel is találkozunk: Fazekas Mihálynak a Dorottyáról, Fűsűs Ilona és Jámbor Mária álnévvel írt bírálatát Dorottya leveleinek kereszteli, mely címmel sohasem lelnénk rá Fazekas Mihály művei közt arra, amelyikre utal, de hiába keresné az ember a Dombi Márton Csokonai és a kortársak emlékei Csokonairól (Pest, 1817.) című művét is (18. számú jegyzet), mert Dombi Márton nevű író nem volt. Helyettelétezett Domby Márton, ki 1817-ben Csokonay V. Mihály élete és Némely még eddig ki nem adott munkái címen bocsátotta közzé visszaemlékezéseit, amit Vargha Balázs 1955-ben Domby Márton Csokonai élete és kortársak emlékezései Csokonairól című gyűjteményében újra kiadott, kiegészítve azt, mint a címben jelölte, a kortársak visszaemlékezéseivel. Súlyos hibának vehetjük, hogy a legújabb kutatási eredmények felhasználása mellett olyan verset (Csokonai és Földi közt való beszéd), melyről már rég megállapították, hogy azonos Fazekas Mihály Cs. et F. című költeményével (a szerző által használt 1967-es Csokonai-kiadás nem is tartalmazza), Csokonainak tulajdonít. Hazánkban, Jancsó Elemér két Csokonai-válogatás elé írt bevezetőit kivéve, a nagyközönség számára nem jelent meg számottevő Csokonai-tanulmány. A köztudatban az általa megrajzolt Csokonaikép él. V. Szendrei Júlia kismonográfiája nem változtat rajta, sőt színesebbé, gazdagabbá teszi, még akkor is, ha az általa alkalmazott strukturalista szempont merevsége, ugyanakkor tanulmánya terjedelme sem engedi meg, hogy a Csokonai-életmű rejtelmeinek egy részébe — (a költő társadalmi és irodalmi élményeinek továbbélése, hatása költészetére) — mélyre pillantsunk. Inkább egy készülő nagy tanulmány vázlatának, kérdésfelvetésnek, nem pedig kutatási eredmények végleges összegezésének tekinthetjük kötetét, melynek filológiai hibáit korrigálni, bevezetőjében kitűzött célját következetesen végigvinni, a Csokonai-életmű olyan fokú ismeretében, mint arról tanulmányában a szerző tanúságot tett, nem is lenne már számára nehezen megoldható feladat. MUZSNAY ÁRPÁD SZATMÁRI KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA MAROSVÁSÁRHELYEN A létszámban eléggé felszaporodott marosvásárhelyi művésztelep régi álma cserekiállítások rendezése, s e sorok írója kollegiális töprengésünk megvalósulásának legelején lelkesül. A tavalyi bukaresti bemutatkozás után, valamint az azelőtt és azután is felvetődött cserekiállítás gondolatából (Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Sepsiszentgyörgy stb.) immáron mégiscsak megvalósult (tán Erdős Pál grafikusművészünk agyában született meg) a szatmári és marosvásárhelyi képzőművészek első kiállítás-cseréje, sőt ezentúl 855