Igazság, 1945 (1. évfolyam, 2-20. szám)
1945-06-30 / 2. szám
A mniszterelnök beszéde a demokratikus Pragyarország újjáépítéséről Nemrégiben a salgótarjáni bányamunkások küldöttségje felkereste Dalnoki Miklós Béla miniszterelnököt és elmondotta azokat a panaszokat, amik ma országszerte ismertek és amik a salgótarjáni bányamunkásokat legközelebbről érintik. A miniszterelnök Balogh István államtitkár kíséretében vasárnap, Salgótarjánban járt és a helyszínen érdeklődött a bányamunkások sorsa felől. Részt vett a miniszterelnök egy nagygyűlésen is, amelyen többek között a következőket mondotta: A miniszterelnök beszéde • Évekkel ezelőtt a nemzet élén egy rosszemlékű miniszterelnök állt, aki kilencvenöt pontban programot adott az országnak, azonban akitől ezt lemásolta, az csak 25 pontot adott A demokratikus magyar kormány nem sokat szónokol, mert idejét a munka köti le. Az érdeklődés középpontjában ebben a pillanatban és nagyon helyesen, az újjáépítés áll, amelynek első feltétele a szállítás és a közlekedés lehetősége. Az ország felszabadulásakor a vasutak nagyon rossz állapotban maradtak ránk. A hidak, a vágányzat, mindenütt feldúlva, megrongálva. Az épületek romokban hevertek, használható gördülőanyag úgyszólván nem volt. A vasúti munkásság megfeszített erővel dolgozott a vasutak üzemképes állapotba való helyezésével és munkájuk eredményét láthatjuk. A vasúti forgalom megindítása lehetővé tette az élel- miszerszámlások megkezdését is. Különösen a rendkívül nehéz helyzetben levő Budapestnek és a vidéki városoknak élelmiszerrel való ellátását. A vasutat szervesen egészíti ki az autóforgalom. A mai napig 258 személygépkocsi és 443 teherautó van forgalomban. Ezenkívül 61 MATEOSz teherautó is szolgálatot teljesít . A háborús események a postaforgalmat teljesen megbénították. Ma már azonban ott tartunk, hogy a postaforgalom is nagyjából akadály nélkül bonyolítódik le. A kormány általában sokat foglalkozik azzal, hogy megjavítsa a vidéki ipari munkásság ellátását Ma már javulóban van a helyzet, Békés, Csanád, Bihar és Szatmár megye készletei elszállításra várnak, hogy a magyar ipar segítségére legyenek. ■— Belpolitikai életben elsősorban a közigazgatást kell megemlítenem. A különböző közigazgatási szervek létrehozását a pártok intézik. Fontos, hogy a pártok megbízottai kijelölésénél bölcs mértékletességet tanúsítsanak és a szakszerűségnek különös figyelmet fordítsanak. Sok megjegyzésre adott okot a rendőrség eddigi viselkedése. A megjegyzések nem voltak alaptalanok. Sok visszaélés történt a rendőrség részéről, sok túlkapás, de ezeket egy pillanatig sem szabad a demokrácia számlájának terhére írni. A rendőrség tagjai közé olyanok keveredtek, akik sem anyagilag, sem erkölcsileg nem voltak megbízhatók. Ma azonban már ott tartunk, hogy a kormánynak megvan az ereje arra, hogy példaadó módon eljárjon ebben a kérdésben, hogy eljárjon úgy azok ellen, akik a rendőrséget támadták, mint azok ellen, akik a rendőrség kebelén belül hibákat követtek el. Beszélt a miniszterelnök arról is, hogy miként vélekedik a külföld Magyarországról. Megállapította a különböző jelenségekből, hogy a nagyvilág az új demokratikus Magyarország felé nagy rokonszenvvel tekint. Nemsokára megjelennek országunk fővárosában a demokratikus népek külképviselői is, ami által meg lesz a lehetőség arra, hogy határainkon túl lévő magyar testvéreink sorsát megkönnyítsük. Balogh államtitkár beszéde A miniszterelnök után Balogh István államtitkár beszélt, aki az általános helyzetet a következőkben ismertette: Az első kérdés az, — mondta — mi tulajdonképpen a magyar nemzeti kormány hivatása. A kormány legelső feladata az útját tévesztett, elesett nemzetet felsegíteni és rávezetni arra az egyetlen útra, amelyen haladva megőrizheti függetlenségét, kiépítheti demokráciáját és élheti a maga magyar nemzeti életét. Óriási feladat ez, történelmi hivatás. Őszintén meg kell mondanom, január 22-e óta, amióta Moszkvában — én is, mint az egyik delegátus — aláírtuk a fegyverszüneti egyezményt, azóta van reményünk arra, hogy valóban független, demokratikus és szabad országot építhetünk ki magunknak. — Eggyel azonban tisztában kell lennünk. Ez olyan feladat, amelyhez egy párt, semmilyen párt, egyetlen párt sem elég erős és összeroskadna a felelősség súlya alatt Minden pártnak össze kell fognia, mindnek, amely a demokrácia alapján áll. Csak olyan pártokkal állunk szóba, csak olyanokkal kötünk szövetséget, amelyek a magukénak vallják a demokráciát Ha szükség van a pártokra, — mert szükség van — mindenki szeresse pártját, de csak addig, amíg az a párt a becsületes együttműködés jegyében halad. A kormány különböző pártok vezetőiből alakult és vezetését az a Dálnoki Miklós vette át, akit az önök szónoka nemcsak szívből jövő szavakkal, de az igazságot is feltáró módon köszöntött, mert valóban a mostani miniszterelnök volt az egyetlen abban az időben, aki szembe mert szállni a német terrorral és felvette az érintkezést és kiépítette a barátságot a Vörös Hadsereg felé. Bizalom Mi a feltétele annak, hogy a pártok közös együttműködésével valóban előbbre tudjuk vinni az ország ügyét? Két feltétele van. Az egyik, hogy a pártok egymás iránt legyenek bizalommal és ne legyenek féltékenyek egymásra, hanem bizalommal egymás iránt és egymásért, valamint egymás mellett dolgozva vigyék előbbre az ország ügyeit A másik feltétel, bizalom a kormány iránt. A kormány iránti bizalom eddig idegen gondolat volt előttünk. A kormány ma azonban a mienk. A múltban a kormányok mindig ellenkeztek a néppel, sohasem az történt, amit a nép akart, a kormány akaratát ráerőszakolta a népre, terror alatt álltunk, nem voltunk szabadok,, függetlenek. Ma azonban más a helyzet. Akik ma miniszterek vagy államtitkárok, azokat egy évvel ezelőtt internálták, csendőrszuronyok álltak a hátuk mögött, vagy más elnyo, matás alatt éltek. Ma más a helyzet, ma könnyű a kormány iránt bizalommal viseltetni, mert ugyanazok a törekvések töltik el, mint a magyar népet. A magyar munkásság legyen bizalommal a kormány iránt Természetesen álljuk a kritikát ha legtöbbször csak félreértésekről volt is szó. A pártok vezetői között a bizalom teljes mértékben megvan. A két munkáspárt vezetőivel nemcsak bizalmas, de közvetlen baráti légkörben beszéljük meg az időszerű kérdéseket Arról vagyunk ugyanis meggyőződve, hogy csak barátságosan, egymás megértésével, egymás iránti bizalommal lehet a pártokat vezetni és a közérdek szolgálatában tartani. Ha ettől az elvtől eltérnénk, nem érdemelnék meg pártjaink bizalmát, félre kellene állanunk. Azt kérem, hogy ahogyan mi ott Budapesten a pártok élén megértjük egymást, legyen ugyanaz a helyzet a vidéken is. A pártok helyi szervezeteinek vezetői ismerjék meg egymás bajait, s értsék meg egymást A reakció ellen Néha-néha még hallani lehet, hogy különbség van munkás és munkás között Ezt tagadom. Nincs különbség akár kétkezi, akár szellemi munkásról van is szó. Idejét múlta az a jelszó is, hogy a jogokért harcot kell indítani. Nem a jogokért kell harcot indítani, mert az mindenkinek megvan, harcra csak a reakció ellen van szükség. A reakció az egyedüli ellenségünk, ez ellen kell harcot vívnunk. A reakciónak köszönhetjük ezt a szörnyű tragédiát, hogy a magyar nemzet szinte sírjába hullott. A reakció az egyetlen ellenség. Ez ellen kell harcolnunk, nem egymás ellen. Ami erőnk a reakció elleni harc után még marad, azt teljes egészében az ország újjáépítésére kell fordítanunk. Az ország ilyen romokban, amilyenekben most van, sokáig nem maradhat. Sürgősen hozzá kell fognunk az újjáépítő munkához. Nincs különbség. Csak dolgozó és nem dolgozó embereket ismerek, de aki nem dolgozik, az ne is egyék. Hogy ez mennyire így áll, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a bibliának ezt a kitételét Sztálin alkotmánya szószerint átvette. Ebben a vonatkozásban különbséget nem ismerünk. Ma már nem számít az, kinek ki volt az édesapja vagy az édesanyja, hercegi vagy gr'\®i családból származik-e valaki. Ma azt nézzük, ki mit tud és mennyit dolgozik. — Befejezésül még egy gondolatot. Egy-két héttel ezelőtt Pécsett beszédet mondottam egy 30 000 résztvevőt számláló kisgazdagyűlésen. Ott is volt vörös zászló, ott is lengtek a piros-fehér-zöld lobogók, ott is voltak munkások, értelmiségiek és óriási tömegben parasztok. A munkásság a vörös színt választotta érzelmeinek jellegzésére. A zöld a szabad természet, a mező, a rét színe. A parasztság tehát a zöldet, a gazdasági élet színét választhatja, a polgári társadalom, az értelmiség a polgári erény jellemzőjét, a fehér színt. Ha ez a három szín egymás mellett lobog, minden magyar szív hangosabban dobog. Ha a munkásság összefog a parasztsággal és az értelmiséggel, ez az összefogás és együttműködés lesz legbiztosabb záloga a független demokratikus Magyarországnak, amelyért mindannyian dolgozni akarunk és dolgozni is fogunk. 71 lengyel kérdés A lengyel kérdés volt már a háború kezdete óta a Szovjet és Anglia barátságának talán legtöbbet emlegetett próbaköve. Ez volt az a kérdés, amelyben a két nagyhatalom véleménye a legjobban eltért egymástól. Már évek óta folynak tárgyalások és kísérletezések a lengyel kérdés minél tökéletesebb megoldására, éppen ezért nagyon örvendetes dolog, hogy a hosszú tárgyalások most végre eredményeseknek bizonyultak és a lengyel kérdésben teljes megegyezés jött létre a Szovjetunió és az angolszászok között. Az ideiglenes lengyel kormány Moszkvában tartózkodó kiküldötteinek a tárgyalására Moszkvába utaztak Mikolajczik és Stanczyk is, a londoni emigráns lengyel kormány miniszterelnökeés egyik minisztere. A tárgyalások azzal az eredménnyel jártak, hogy az új ideiglenes lengyel kormányban részt vesznek a lublini lengyel kormány tagjai mellett Mikolajczik emigráns miniszterelnök és Vitos, a lengyel parasztpárt vezére is. A lengyel probléma másik részét Okuliczki tábornoknak és 15 társának a bűnpere képezte. Bebizonyosodott, hogy a 16 katonatiszt aknamunkát folytatott a felszabadító orosz hadsereg ellen. Ebben a kérdésben az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy Okuliczki és társai a londoni emigráns lengyel kormány utasítására folytattak oroszellenes tevékenységet. A vádak szerint olyan mértékű földalatti mozgalmat indítottak meg a Szovjetunió ellen, amelyre a szovjet törvények a halált jelölik meg a legmagasabb büntetésnek. Hosszas tárgyalások után olyan ítéletet hoztak, amelyekben tekintetbe vettek többféle enyhítő körülményt, így többek között azt, hogy a műkördésüket londonból irányította az emigráns lengyel kormány és azt, hogy Németország legyőzése után amúgy sem jelentenek komoly veszedelmet a Szovjetre a lengyel összeesküvők. Az angol lapok véleménye szerint nem okozott volna ez a hímper sem akkora félreértést a szövetségesek között, ha az oroszok korábban tájékoztatták volna a közvéleményt a vádlottak terhére rótt cselekményekről. Az egyik angol lap még azt is hozzáteszi, hogy a jövőben nem szabad senkinek sem olyasmit tenni, ami ártana az orosz-lengyel együttműködés ügyének. A londoni emigráns lengyel kormánytól az ideiglenes lengyel kormány kinevezése után a Szovjetunió és az angolszászok megvonták az elismerésüket. Nemzetközi biztonsági szervezet létesült San Franciscóban A san franciscói konferencia véget ért és legnagyobb eredménye az, hogy a jövő háborús viszályok megelőzésére nemzetközi szervezetet létesítettek. A konferencián résztvevő országok megbízottai megegyeztek a nemzetközi biztonsági szervezet alapokmányának a szövegében is. Eszerint ennek a szervezetnek az lesz a feladata, hogy a békét együttes intézkedésekkel fenntartsa, a támadó cselekedeteket meggátolja, a nemzetközi vitás kérdéseket, békésen rendezze és a nemzetek közötti baráti kapcsolatokat a teljes egyenjogúság és önrendelkezés alapján kimélyítse, végül hogy a nemzetközi együttműködést megvalósítsa és hogy az emberi jogokat nyelvre, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül tiszteletben tartsa és tartassa. Az ú új szervezet a következő tényezőkből áll: 1. a közgyűlés, 2. a világbiztonsági tanács, 3. gazdasági és szociális tanács, 4. igazgató és ellenőrző tanács, 5. nemzetközi bíróság, 6. titkárság. A közgyűlés, a kiküldöttek tulajdonképpeni parlamentje évente ülésezik, de rendkívüli közgyűlés is összehívható évente akárhányszor. Az öszszes vitás kérdések a Világbiztonsági Tanács elé kerülnek, így ez a legfontosabb tényezője az Egyesült Nemzeteknek. A tanács 11 tagból áll, köztük az 5 nagyhatalom állandó tagjaiból és még 6 választott tagból. A tanács a legmesszebbmenő hatáskörrel rendelkezik az Egyesült Nemzetek fegyveres erejének és támaszpontjainak a felhasználására. Ha a tanács olyan tárgyban hoz döntést, amelynél fegyveres beavatkozásra kerül sor egyes nemzetek ellen, akkor ehhez a döntéshez az öt nagyhatalom szavazatán kívül még két szavazatra van szükség, egy egyszerűbb vitának az eldöntéséhez azonban egyszerű szavazattöbbsége elegendő, nem akadályozhatja tehát meg egyetlen nagyhatalom sem egy vitás kérdésnek a megbeszélését.A többi tanács és a nemzetközi döntőbíróság feladata az, hogy különböző függő állapotban levő területek közigazgatásával és ellenőrzésével foglalkozzon, a világ gazdasági és szociális kérdéseivel foglalkozzon. Egyetlen tagállam belügyeibe sem avatkozhatnak bele ezek a tanácsok. A titkárság élén a főtitkár áll, akit a közgyűlés választ meg a biztonsági tanács javaslatára. Smuts tábornok az Egyesült Nemzetek értekezletének a záróülésén a következőket mondta: Okmányunk nem tökéletes, de igen kézzelfogható és komoly haladást jelent a háború elleni biztonság mindég korábbi tervével szemben. Ha ez a hulla, arcelvet itt megszövegeztünk, teljesíti a népeknek a békés világ utáni vágyakozását, akkor a világtörténelem legnagyobb okmányai között foglalhatja el a helyét A szervezet előkészítő bizottsága Londonban fog ülésezni. Kiadják a háborús bűnösöket A Szövetséges Ellenőrző Bizottság fogadta a Népbíróság kiküldötteit. Szabó Ferenc dr., a Szálasi-kormány elleni bűnper referense terjesztette elő az igazságügyi hatóságok kérelmét a volt nyilaskormány tagjainak kiadatása ügyében. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a kérelmet eljuttatta Moszkvába, Londonba és Washingtonba, ahonnan most várják a választ. A Szövetségközi Ellenőrző Bizottság hozzájárul Imrédy Béla volt miniszterelnök, Kovarcz Emil volt propagandaügyi miniszter és báró Kemény Gábor volt külügyminiszter kiadatásához. A szövetségesek nemcsak Szálasit, hanem segítőtársait is »nemzetközi bűnösök«-nek jelentették ki, ennek ellenére Imrédy és társai kiadatásához hozzájárul, hogy a magyar népbírák magyarföldön vonhassák felelősségre a magyar történelem e sötét alakjait Beregffy és a többiek kiadatása ügyében késői!) történik intézkedés. 1945 június 3# IGAZSÁG 3