Ikarus, 1962 (6. évfolyam, 44-45. szám)
1962-11-01 / 44. szám
4 Visszaélt a dolgozók bizalmával Miért váltották le Pauer János művezetőt? Pauer János október 15-én fegyelmi határozat alapján írásbeli megrovást kapott. A fegyelmi határozatot vizsgálat előzte meg, amelyen világossá vált, hogy Pauer János vezetői beosztásával visszaélve, megengedhetetlen magatartást tanúsított. Az autóbusz I. főosztályhoz tartozó segédmunkásoknak, körülbelül nyolcvan dolgozónak volt szeptember 1-ig művezetője. Vállalatunknál 1847 óta dolgozik. Az utóbbi években beosztottjaitól ismételten kisebb-nagyobb összegeket kért kölcsön. A pénzt határidőre nem adta vissza és annak egy részét leváltása után térítette meg. Még így is maradt 750 forint adóssága. Tettét súlyosbítja, hogy mint vezető előnyben részesítette azokat, akiktől kölcsönt kapott, így például Fehér Istvánnét. Súlyos megítélés alá esik az is, hogy a tőle függő helyzetben levő szakszervezeti bizalmiaknál összegyűlt tagdíjakból is kölcsön vett, és a vissza nem fizetés miatt zavart okozott azok elszámolásában. Visszaélt a jutalmak elosztásával is így például Tátrai Elemérnek a folyó évben két esetben 200—200 forint jutalmat adott azzal, hogy ebből az összegből 100 forintot neki tartozott Tátrai átadni. Az egyik 100 forintot Győr Gizellának juttatta, a másik 100 forintot feltehetően saját céljaira fordította. Több ízben előfordult, hogy ittasan jelent meg az üzemben, eltűrte, hogy beosztottjai szeszt hozzanak be az üzem területére és azok fogyasztásában maga is részt vett. Pauer János cselekedetei különösen sértik a munkafegyelmet és ugyanakkor öszszeegyeztethetetlen a szocialista erkölccsel is. Nem tűrhető, hogy bármelyik gazdasági vezetőnk is visszaéljen beosztásával, kölcsönöket kérjen és egyeseket előnyben részesítsen, ugyanakkor lejárassa a vezetők tekintélyét. A fegyelmi büntetés kiszabásánál enyhítő tényezőnek vették, hogy Pauer János 15 év alatt vállalatunknál értékes szakmai munkát is végzett. Továbbá tekintettel arra, hogy vezetői beosztásából már a fegyelmi határozat előtt népgazdasági érdekből leváltották, ezért tettével arányos az írásbeli fegyelmi megrovás. Pauer János belátta hibáit. Ügye tanulság arra, hogy a dolgozók bizalmával csak ideig-óráig lehet visszaélni és a felelősségrevonás nem marad el. „ AHOL A MADÁR SEM JÁR“ Látogatóban a bőr és textilraktárban Túlzás lenne azt mondani, hogy a textil- és gumiraktár ott van „ahol a madár se jár”. De tény, hogy üzemünknek majdnem a túlsó végén és az is, hogy elég ritkán fogadnak látogatókat itt a dolgozók. Pedig érdemes gyakrabban erre járni, különösen az üzemi újság munkatársainak, mert van itt gond, megoldásra váró probléma elég. öt dolgozó, öt raktárt vezet. Bármennyire is fonákul hangzik így ez a mondat, az igazság mégis ez. Balogh bácsi vezetésével öt dolgozónk látja el ezekben a raktárakban a feladatokat. A bőr- és textilraktár — ahova ellátogattunk — egy helyen van. Ezenkívül külön gumi, külön igelű raktárral rendelkeznek. Pesten, az Eötvös utcában kapott helyet a gumiabroncsraktár, a hozzátartozó tömlőkkel, a Hernád utcában pedig a laticelanyagokat tárolják. Ami pedig a panaszt illeti — nem a dolgozók mondták el, mi észleltük. Bizonyságul had idézzük a külső képet: Szeretnénk, ha a szó legteljesebb értelmében fogadnák olvasóink azt a megállapításunkat, hogy a bőr- és textilraktár elkerített irodahelyiségében az íróasztalon vastagon és az asztal egész felületét elfoglalva, talán megszámolhatatlan mennyiségű anyagutalvány közepette dolgozik Balogh Jenő elvtárs, raktárvezető, özv. Pluhár Miksáné elvtársnő segítségével. Érdeklődésünkre elmondták, hogy sokat kell számolniok. Hát bizony elkelne itt egy számológép is, de elsősorban arra van szükség, hogy a nemrégiben elhelyezett Kolompár elvtársnő helyére mentői hamarább egy számolni jól tudó anyagkiadót kapjanak. Talán csak ebben összegezhető alapvetően Balogh elvtársék kérelme. De tapasztalataink szerint ettől többre is szükségük volna. Mindenek előtt arra, hogy vezetőik gyakrabban keressék fel őket. (turbók) Pluhár Istvánná anyagot ad ki IKARUS Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár dolgozóinak lapja Felelős szerkesztő: Turbék János Szerkesztőség: Budapest XVI., Margit u. 2. Telefon: 298—440. 251, 116 mellék Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat . Felelős kiadó: Csollány Ferenc Budapest VTH., Blaha Lujza tér . Telefon: 343—100. 142—220 Megjelenik minden csütörtökön Terjesztik az Ikarus Karosszéria és Járműgyár sajtófelelősei Előfizetési díj negyedévenként 3.60 forint Szikra Lapnyomda Tűzoltó Dózsa—Ikarus I. 3:2 (1:1) Barátságos mérkőzés. Mátyásföld. Tartalékos Ikarus csapata megérdemelt vereséget szenvedett a Tűzoltó csapatától. Ikarus II.—Tűzoltó II. 4:0 (2:0) Barátságos mérkőzés. Mátyásföld. A tartalékcsapat jó játékkal győzte le a Dózsa tartalékcsapatát. IKARUS Még nem tudjuk kik költözhetnek a régi edzőműhelybe A szerszámjavítók tették szóvá: — Amióta az edzőműhelyt elköltöztették, helyisége üresen áll, ígéretet kaptunk arra, hogy mi foglalhatjuk el ezt a műhelyt. Mind ez ideig nem kaptunk erre engedélyt, pedig igényünk, úgy gondoljuk, jogos. Érdeklődtünk az üresen álló edzőműhely sorsáról, s a műszaki fejlesztési osztály a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket Az edzőműhelyre több igény mutatkozik. Bár igaz, hogy a felterjesztést — amelynek alapján a műszaki főosztály vezetője és a főmérnök elvtárs döntenek, ki költözzék a régi edzőbe — most készítjük, a műhelyt azonban ettől függetlenül még nem tudjuk rendelkezésre bocsátani, mert az átépítési munkálatokhoz nem rendelkezünk építőmunkásokkal. Ezért a műszaki fejlesztési osztály kéri dolgozóink türelmét Kifestik a szerkesztési osztályok termeit is Szerkesztési osztályokon egyre többször és egyre türelmetlenebbül lehet hallani, hogy osztályaik nagyon piszkosak és zsúfoltak. A falakon ujjnyi vastag a por. A második emeleti folyosók is rendezetlenek. A karbantartási osztály nevében Nagy Ferenc elvtárs azt válaszolta: a szerkesztési osztályok és folyosó festésének munkáit 1963. első negyedévében folyamatosan elvégzik. — ötös csőtollat és kemény ceruzát csak ritkán lehet kapni és ez akadályozza a munkát — panaszolták a szerkesztési osztály dolgozói. Horváth József elvtárs raktárfőnök megvizsgálta a panasz jogosságát. „Amennyiben a főosztály ötös csőtollat igényel és rendel az anyaggazdálkodáson, úgy azt Berzsenyi elvtársnő záros határidőn belül behozatja. Magyar gyártmányú kemény ceruza jelenleg is van raktáron. Külföldi ceruzát azonban csak korlátolt mennyiségben kapunk és kizárólag csak olyan osztályokra adunk belőle, ahol okvetlenül szükséges a munka elvégzéséhez.” Váltakozó „szerencsével" szerepeltek asztaliteniszezőink Ifjúsági asztaliteniszezőink október 6-án szép sikert értek el a IV. kerület (Újpest) asztalitenisz-bajnokságán. A fiú egyéniben Player a harmadik helyet szerezte meg, míg a párosban a Baranyai—Player-pár a második helyen végzett. Az ifjúsági csapatversenyben az ifi I. a Budapestbajnokság II. osztályában eddigi három győzelmet aratott egy vereség mellett, az ifi II-nek a Budapest-bajnokság III. osztályában két győzelme és egy veresége van. A felnőtt I. csapat a Budapest-bajnokság I. osztályában kevés sikerrel rajtolt. Három vereség után a múlt héten sikerült először győzni. A mérkőzés a Medicor-Röntgen csapata elleni 11:7 arányban végződött. Az Ikarus győzelmeit a Márkus—Vincze-páros. Vincze (4), Márkus, Nádasi, Balla (2—2) szerezték. A férfi II. csapat az összevont XIV—XVI. kerületi bajnokságban 16:2 győzelemmel kezdett. 1962. NOVEMBER 1. ÉRDEKLŐDÉS Nem tagadhatjuk meg a segítséget Nem tartoznak üzemünkhöz, de úgy gondoljuk egyetértenek olvasóink velünk abban, hogy ha szerkesztőségünkhöz fordultak kérésükkel, nem tagadhatjuk meg azt a segítséget, melyet olvasóink közvéleménye biztosít problémájuk megoldásához. Váczi Imre vasbetonszerelő és Bene Zoltán szakszervezeti bizalmi és még sokan mások a 22. Építőipari Vállalat dolgozói közül panaszkodnak a konyhára. — Állandóan, de a hét nagy részében főtt marhahúst kapttunk, ugyanakkor a levesét sohse látjuk. Azt sem tudjuk miért kell égetett olajjal főzött ételeket fogyasztanunk, amikor az Ikarus konyhája — tudomásunk szerint — 8 forint 30 fillérből állítja elő az ebédet, melyből személyenként ők 3,30 Ft-ot fizetnek. Ezúton kérjük az illetékeseket, vizsgálják meg a 22-es Építőipari Vállalat dolgozóinak panaszát, mert úgy véljük, nem lehet közömbös senki a fentiekben elmondott észrevételekkel szemben. A második műszak és a férfiak... Bekötött ujjú asszonyka áll az orvosi előtt, mivel ismerősöm volt, megkérdeztem tőle: — Mi történt a kezével? — Fát vágtam az este, az ujjam majdnem rá ment — válaszol az asszony fanyar mosollyal. — Szóval fát vágott — mondottam — és a férje mit csinált? — érdeklődtem arra gondolva, talán nem jött haza még a munkából, vagy esetleg elutazott éppen, s ezért kellett feleségének ezt a férfimunkát vállalni. Itt álljunk meg egy pillanatra és vizsgáljuk meg e bevezető kis történet után, vajon hogyan is viszonylanak mondhatjuk általában — különös tisztelet a kivételnek — a férfiak az otthoni második műszakhoz. Hát bizony nem mindenhol egyformán. Egy elmaradt gyarmati országban élő népnél például — figyelte meg egy ott járt kutató —, a férfiak semmiféle munkában nem vesznek részt. Minden munkát az asszonyok végeznek, ideértve az élelem megszerzését is. Amikor a kutató megemlítette előttük, hogy az ő hazájában, Európában a férfiak is dolgoznak. — Ez viccnek is rossz — mondogatták mély meggyőződéssel az ott élő férfiak. Az ugyan lehet, hogy ez egy rossz vicc ottan, de ez nálunk komoly dolog. A szocializmust építő országokban a férfiak, nők egyformán dolgoznak, mert csak így válthatják valóra álmaikat, biztosíthatják a mind magasabb életszínvonalat, a különböző robotgépeket, a készételeket, a jégszekrényeket és sok mást, amelyek előbb-utóbb megszüntetik az asszonyok ma még második műszakját. Mert nincs messze az idő, amikor a technika segítségével szinte teljesen megszüntethető az asszonyok második műszakja is. De addig ... A családok életébe nehéz belelátni. Sok asszony jó nagy kötényt köt maga elé, jelképesen, hogy eltakarja az idegenek előtt, hogy mi történik a családban. Csak az lát, szódjon, ami szép, ami emeli a család tekintélyét. Sajnos, akadnak azonban olyan családok is, ahol a férj nem segít a háztartási munkában, viszont a tékozlásban előljár. Igaz, napjainkban már — ahogy növekedik a műveltség , úgy egyre inkább megszűnnek e jelenségek. Ehhez még elég sok idő kell. Szerencsére nem ez az általános, inkább talán éppen az ellenkezője. Sok helyen a nagymama is segít, de ahol nincs nagymama és a fiatalasszony még iskolába jár, a férj vásárol be, süt, főz és vasal. Nem azért teszi ezt, mintha papucs fért volna, hanem mert tudja, hogy ezzel tartozik a családnak. Ismerünk a gyárból egy fiatal dolgozót — ha elmondanánk név szerint ki az, el sem hinnék —, aki büszke arra, hogy a mosógéppel olyan szépen és egy-kettőre ki mos mindent, hogy csoda és ezt a munkát másra nem is bízná. Más férfi azt mondja viszont — mosást nem, de minden mást él vállalatok a háztartásban. Én vasalom ki magamnak a holmijaimat, gombot varrok, fát vágok, szóval mindent „férfi” munkát elvégzek. Hogy mi is az a férfi munka, egy kiegyensúlyozott szép házaséletben ez a kérdés nem is szokott felmerülni. Egymás örömére mindent megtesznek G. J. Életet ment az, aki vért ad! November 8-án kezdődik a véradás üzemünkben Egyszerű emberek, akik egész napjukat a munkapad mellett töltik, most egy pillanatra felfigyelnek munkájukról. — A Vöröskereszt által hirdetett véradók gyűlése a fülkeüzem nagy műhelyében lesz megtartva — mondja az üzemvezető, s aztán férfiak, nők egyaránt percek alatt körülveszik az előadó Rosta doktor üzemorvos elvtársat és az Ikarus vöröskereszt szervezetének vezetőjét, Vörös elvtársnőt. — Megkérem a megjelent dolgozókat — kezdte el Rosta doktor elvtárs beszédét —, hogy a Vöröskereszt november 8-án itt az orvosi szobában tartandó véradási akciójában való részvételre minél nagyobb számban jelentkezzenek. Emberek vagyunk — folytatta Rosta elvtárs —, velünk is, s másokkal is mindennap történik és történhet baleset. Nemcsak az üzemekben, hanem mindenhol, ahol az élet folyik, az otthonunkban, de az utcán is. Ilyenkor élet-halál kérdése az, hogy van-e elegendő vér a beteg megmentésére. Ehhez kérem ismételten a dolgozók segítségét és meg vagyunk győződve, hogy a dolgozóink ezt a kérelmet teljesítik. A véradás úgy történik, hogy a jelentkezőket a vérellátó központból ide a helyszínre érkező mintegy huszonöt orvosa, laboránsa, asszisztense itt az ikarusi orvosi rendelőben teljesen kivizsgálja, mert vért csak attól veszünk és vehetünk, aki teljesen egészséges, véradásra alkalmas. Akiket az orvosi vizsgálat során betegnek találunk, azoktól vért nem veszünk, hanem orvosi kezelést nyújtunk a felépüléshez. Véradás után a véradókat megvendégeljük egy jó adag kirántott hússal, egy üveg sör elfogyasztása után pedig már hamarosan pótolják a véradók az elvett vért. Rosta doktor beszéde után a dolgozók szép számmal feliratkoztak Vörös elvtársnőnél a jelentkező ívre. A véradás sikere érdekében nagy munka folyik az Ikarus másik orvosi rendelőjében is, ahol Weisz doktor elvtárs irányítja a véradók szervezését . A tegnapi véradó röpgyűlésen — nyilatkozott Weisz elvtárs — a kárpitos-üzemben a várakozáson felül sikerült a véradók szervezése. Vannak itt műhelyrészek, ahol egy pár gyengébb, beteges dolgozó kivételével a műhely összes dolgozója jelentkezett véradásra. — Holnap tovább folytatjuk felvilágosító munkánkat — folytatja tovább Weisz elvtárs — mindaddig, amíg az Ikarusgyár valamennyi dolgozójához el nem jut kérésünk. Ha így történik, biztosan teljesítjük azt a tervet, amit a vérellátó központ elvár az Ikarus dolgozóitól. Gattyán József