Ikarus, 1966 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1966-10-19 / 21. szám
1966. OKTÓBER 19. (Folytatás a 6. oldalról.) napirendre — a pártbizottság és a küldöttek megválasztására — is legyen elég idő, illetve türelem. Mielőtt azonban a pártbizottság nevében bejelentette lemondását, a következő szavakkal fordult a pártértekezlethez: • — Sokan dicsérték, köszönték azt a munkát, amelyet a pártbizottság végzett. Engedjék meg, hogy ezt a dicséretet áthárítsam gyárunk valamennyi kommunistájára. Az ő érdemük mindaz, amit tettünk vagy tehettünk. Segítségük ■nélkül, nem indulhattunk volna el és nem haladhattunk volna az úton. Amikor funkcióba kerültünk, sok mindent nem tudtunk. Azután tanultunk ... Tanultunk az elvtársaktól, kommunistáktól, mindenkitől, akitől tanulni tudtunk, és dolgoztunk. Ezért csak nekünk van köszönni valónk... azért, hogy feladatunkat — amit négy évvel ezelőtt kaptunk — végre tudtuk hajtani. Kérem, hogy a megválasztott pártbizottságnak nyújtsák az elvtársak azt a segítséget, amelyet nekünk nyújtottak. A választás eredménye A pártértekezlet titkos szavazással 33 tagú pártbizottságot választott, ezenkívül 52 szavazati és két tanácskozási jogú küldöttet az október 20- án összeülő kerületi pártértekezletre. Az Ikarus-gyári pártbizottság tagjai: Berzsenyi Istvánná, Bukovszky Ferenc, Darvas Dániel, Garami Géza, Gerencsér István, Gleisz Tiborné, Hegedűs Gábor, Hírth Ferenc, Jávér József, Koponyás József, Kisbéri János, Kiss Jenő, Kovács Istvánné, Kubik József, Kulina Ferenc, Kusnyár István, Matusek István, dr. Molnár György, Molnár Lajos (szb), Molnár Lajos (busz II.) Németh József, Paczona Ottó, Pozsonyi Sándorné, Regős Ferencné, Kiss Jenő, Szabó Ferencné, Szentirmai Kornél, Ternyák László, Végh Sándor, Viola Ferenc, Wester Jánosné, Zima Rezső, Zsohár Sándor. S A pártbizottság megtartotta első ülését Az újjáválasztott pártbizottság azonnal, a pártértekezlet utolsó szünetében, megtartotta első ülését, hogy megválassza a párt-végrehajtóbizottság titkárát, tagjait, továbbá a fegyelmi bizottság elnökét és tagjait. A végrehajtó bizottság titkárává ismét Szentirmai Kornél elvtársat választották. A vb tagjai: Németh József, dr. Molnár György, Hírth Ferenc, Wester Jánosné, Kulina Ferenc és Hegedűs Gábor. A fegyelmi bizottság elnöke Zsohár Sándor, tagjai Fenyővári Károlyné, Viola Ferenc, Vörös János és dr. Drégely Tibor. Miután a pártbizottsági választás eredményét az elnök bejelentette a pártértekezlet részvevőinek, és a vb-titkár köszönetet mondott mindazoknak az elvtársaknak, akik a tanácskozás rendezéséhez áldozatos segítséget nyújtottak, a pártértekezlet az Internacionálé eléneklésével véget ért. AZ EGYSÉGES CSELEKVÉS JEGYESEN Vezetőségválasztó taggyűlés Fehérvárott A pártdemokrácia erősítését határoztak el a gyáregység kommunistái Felelősségérzet, nagy aktivitás jellemezte a fehérvári gyáregység kommunistáinak összevont taggyűlését. Ezen választották meg a párt-csúcsvezetőség titkárát, illetve a vezetőség tagjait. A tanácskozás közel tíz órán át tartott. A beszámolót követő vitában körülbelü húszan szólaltak fel, s jól kiegészítették a beszámolót. . Az összevont taggyűlés részvevőit Sándor János elvtárs üdvözölte, külön említve Kalmár Dezső elvtársat, a Fejér megyei Pártbizottság tagját, a városi Pártbizottság első titkárát, Gubics István elvtársat, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Szentirmai Kornél elvtársat, az Ikarus-gyári pártbizottság titkárát. A vezetőségválasztó taggyűlés elnökévé Szabó István elvtársat, (a gyáregység főtechnológusát) választották a részvevők, az elnökségbe pedig Kalmár Dezső, Gubics István, Szentirmai Kornél, Kantas Endre (szb-titkár), Zsédely József (KISZ-titkár), Bécsi László (gyáregységi igazgató) elvtársakat, továbbá mind a négy alapszervezetnek egyegy képviselőjét: Khaut Mária, Nagy Ferencné, Váczi Béla és Pintér Imre elvtársakat. A csúcsvezetőség beszámolója ismertette az elmúlt évek gazdasági és politikai eredményeit. Rámutatott, hogy évről évre nőttek a gyáregység dolgozóira háruló feladatok, de a kommunisták vezetésével sikerült ezeket mindig teljesíteni. A termelés tényleges emelkedésének 90,3 százalékát a termelékenység növelésével érte el a gyáregység, miközben — az előző időszakhoz viszonyítva — javult a gyártmányok minősége, ugyanakkor a műszaki dolgozók kollektívája tizenegy új járműtípust dolgozott ki. Jelentősen szőtt a gyáregység exportja: az idei export az 1964. évinek három és félszerese. A fehérvári dolgozók sikerrel teljesítették az idei év eddigi feladatait, és eleget tettek kongresszusi felajánlásuknak is. Sőt megtoldották a felajánlást azzal, hogy a kongresszusi versenyben három kenyérszállító kocsit is készítenek. Nagy súlyt kapott a beszámolóban a fogyatékosságok bírálata. Ezzel kapcsolatban a hozzászólók egy része viszont a beszámoló hibájául rótta fel, hogy nem adott kellő útmutatást a hibák leküzdéséhez, s akadtak olyanok is, akik a beszámolót kissé borúlátónak ítélték, pedig — mondották — megvan a lehetőség mind a gazdasági, mind a politikai feladatok további növeléséhez, az eredmények túlszárnyalásához. A kommunistáknak erre kell mozgósítaniok, az akadályok leküzdésében példát mutatniok. A felszólalók arra is rámutattak, hogy a pártrendezvényeket többször munkaidőben tartották a gyáregységben, így a csúcsvezetőség is általában munkaidőben ülésezett, s ezen feltétlenül változtatni kell. Elhangzott az is, hogy — a beszámoló megállapításával ellentétben — nem nőtt a gyáregységben a párton belüli demokrácia sem. — Évente többször kell összevont taggyűlést tartani, mert a csúcsvezetőség nem hozhat határozatokat, csak javaslatokat terjeszthet a párttagság elé határozat céljából. Ez a gyakorlat elmaradt, így szűk testület kezében maradt a vezetés és határozathozatal joga. A vezetőségválasztó taggyűlés egyik legfőbb tanulsága éppen abban rejlik, hogy a termelés pártirányítására gyáregységi szinten csak az összevont taggyűlés, a párttagság egésze képes. Berencsi Miklós, Pallag Gyula, Balázs Tamás és mások kifejtették, hogy a csúcsvezetőség munkája csak akkor lehet igazán eredményes, ha az alapszervezetekre, valamennyi kommunista munkájára támaszkodik. A csúcsvezetőség végrehajtó szerv. A pártalapszervezetek munkájának irányítása egyébként nem a csúcsvezetőséghez tartozik — mondotta felszólalásában Kalmár Dezső elvtárs —, hanem a városi pártbizottsághoz. Ez a funkció főként abban nyilvánul meg, hogy a csúcsvezetőség titkára egyúttal a városi Pártbizottság kihelyezett, függetlenített pártmunkása. A választás eredményeképpen a titkári posztra Langó István elvtárs került,aki eddig a személyzeti osztály vezetője volt. Az összevont taggyűlés rajta kívül a csúcsvezetőségbe választotta Kaiser Tibor, Kiss Pál, Mihályi István, Pallag Gyula elvtársakat (valamenynyien egy-egy alapszervezetet képviselnek a vezetőségben), továbbá a tömegszervezetek részéről Berencsi Miklós elvtársat, valamint Bécsi László elvtársat, a gyáregység igazgatóját, aki eddig csak meghívottként vett részt a csúcsvezetőség ülésein. Sok szó esett a taggyűlésen Sándor János elvtárs, a csúcsvezetőség eddigi titkárának érdemeiről is. A jelölőbizottság javaslata után többen kifejtették álláspontjukat, amely szerint „az előfordult hibákat az is elősegítette, hogy nem voltunk eléggé őszinték, nem adtuk meg munkájához a kellő segítséget". Ez is a taggyűlés egyik nagyon fontos tanulsága. Langó István, az új párttitkár 1930-ban, Pécelen született. Fiatal korában gépkocsiszerelői szakmát szerzett, majd 1948-ban — tizennyolc éves korában — önként jelentkezett a néphadseregbe. Nyolc évig teljesített katonai szolgálatot, közben kitüntették Árvízvédelmi Emlékéremmel, később Szolgálati Érdeméremmel. Leszerelése után a TEFU-hoz került gépkocsiszerelőnek. 1963-ban megszerezte a gépésztechnikusi oklevelet. 1951 óta párttag. Azóta mindig pártvezetőségi tisztséget töltött be. 1958-ban a városi KISZ-bizottság munkatársa, majd titkára lett. Az aranykoszorús KISZ-jelvény és a KISZ Érdemérem tulajdonosa. 1963 óta dolgozik a fehérvári gyáregységben. A személyzeti osztály élén végzett jó munkája közismert, beosztottai példaképüknek tekintették. A csúcsvezetőségnek eddig is tagja volt, az oktatási felelős teendőit látta el igen eredményesen. Í\^"S/SS//SSSS//SSSSSS///SSSSS/SSSSSff//SS//SSS/SSy/SSS/SSSSS/S/SSSSSSSSSSS/'/'SfSfSSSS//Sj ruári sorsolásra október 31-ig lehet betétkönyveket váltani. Gépkocsit nyerhet a művelődési házban November 18-án délután 4 órakor az Országos Takarékpénztár az Ikarus Művelődési Házban sorsolja a gépkocsinyereménybetétkönyveket. Szívesen látják a sorsolásnál az Ikarus dolgozóit. A helyszínen mindenki ellenőrizheti saját betétkönyvének sikerét. Az Országos Takarékpénztár ugyanakkor felhívja a dolgozók figyelmét, hogy a fele Újítási ankét Újítási ankétot tartanak november 10-én délután 14.30 órakor az Ikarus Művelődési Házban. Az újítási mozgalomról Hirmann Antal főmérnök számol be. Ezután hozzászólások és viták következnek, majd pedig kiosztják a kiváló újító okleveleket és jelvényeket. IKARUS A CSÖVESMŰHELY DOLGOZÓI KÉRDEZIK: Lehet-e kétféle elbírálás? ■ Miért nem intézkednek azonnal? A csövesműhely dolgozói megkérték szerkesztőségünket, hogy kérjünk tájékoztatást arról, miért esik kétféle elbírálás alá a műhely; miként lehetséges, hogy a műhely fele 24 hónapra, a másik fele 18 hónapra kap munkaruhát. A szakszervezeti bizottság munkavédelmi felelőse és a munkásellátási csoport vezetője tájékoztatott bennünket erről a kérdésről. Eszerint évekkel ezelőtt a csövesműhely minden dolgozója 24 hónapra kapta a munkaruhát. A vállalat igyekezett csökkenteni a kihordási időket és ezzel kedvezni a dolgozóknak. Néhány évvel ezelőtt ezért úgy határozott az üzemi tanács, hogy akiknek a ruhájuk erősen szennyeződik, 18 hónapra kapják a munkaruhát. Ebben a kedvezményben azokat részesítik, akik a csövesműhelyben hajlítógépeken dolgoztak. A műhely több dolgozóját azonban sértette ez az intézkedés, mert úgy gondolták, hogy lényeges különbségnincs a munkájuk között és mindegyikük ruhája hamar piszkolódik. Panasszal fordultak a szakszervezeti bizottsághoz. A szakszervezeti bizottság munkavédelmi felelőse és a munkásellátási csoport vezetője jogosnak tartotta kérésüket, és az üzemi tanács 1965-ben módosította is az előírásokat. Eszerint a csövesműhely minden dolgozójának 18 hónapra adják a munkaruhát. Ez a tény önmagában még nem nyugtatja meg a műhely dolgozóit. Azok ugyanis, akik^ már a módosítás előtt vették^ ki a ruhát a raktárból, csak ^ ■a 24. hónap kihordási idő el^ telte után kaphatnak újat,^ igaz, hogy azt már 18. havi ^ kihordásra. Nem értik a dol-L 'gozók, miért nem lehet azon% mal életbeléptetni a 18 hónafmapos határidőt. Kérdésünkre a munkaügyi miniszter munka-, védő- és egyenruha juttatás rendsze- § réről szóló 17/1958./II. 21. szá^ mú végrehajtási utasításá vá v^ laszol. A munkaügyi minisz-^ ter ugyanis a 28. §. 3. bekez-fődésében a következőket írja: S •„Olyan esetekben, amikor a S •kiadandó munkaköri jegyzék § ■más munkaruhát ír elő, mint ^ •amit a dolgozó a rendelet hatálybalépése előtt kapott, az i. új munkaköri jegyzék alapján •járó munkaruhát nem szabad S kiadni, amíg a korábban adott munkaruha kihordási ^ ideje le nem telt.” A vállalat gyakorlata - ed-1,dig is megegyezett ezzel a rendelkezéssel. Eszerint a ki- adott ruhák kihordási idejét mindig a vételezéskor határrozzák meg, és ez az idő változatlan marad. Ha időközben az üzemi tanács módosítja a kihordási időt, az csak a következő cserénél léphet életbe. Így van ez akkor is, ha a módosítás kedvező, vagy ha kedvezőtlen a dolgozókra. A végátvevő meósoknak azelőtt 18 hónapra adták a munkaruhát, de mivel megállapították, hogy a ruhájuk nem nagyon szennyeződik, a kihordási időt felemelték 24 hónapra. A már kivett munkaruhák kihordási idejét azonban természetesen ez nem hosszabbította meg. 7 Mit keresnek a nők a férfi mosdóban? ■ A vízből kevés van, különösen a meleg vízből. ■ Mégis nap mint nap csak úgy engedik, hadd folyjon. J A szerelőüzemek PVC-vel dolgozó asszonyai, lányai a napjában többször mennek föl a 8-as férfi mosdóba* , kinyitják a csapokat és várják, míg az összes langyos ■ és kevésbé meleg víz kifolyik. Amikor már 80 fokos víz folyik, alátartanak egy vödröt és teleengedik. Aligha lehet kiszámítani, mennyi vizet engednek el , és ez mennyibe kerül. Az biztos, hogy mindig kevés volt a fürdőzők számára a meleg víz és az is biztos, hogy ez a munkamódszer nem a legjobb.. . Mert munkáról van szó. A nők nem öncélúan járnak a férfimosdóba. Nem tehetnek arról, hogy a PVC■ huzalok ridegek és csak jó meleg vízben áztatva válnak képlékennyé, könnyen szerelhetővé. Hibás azonban akad, mégpedig annak személyében, aki nem segített az asszonyokon, és azon, hogy a nők ne ácsorogjanak a a mosdó előterében, amikor éppen fürdik bent valaki. ■ Orbán István üzemvezető elmondta, hogy kértek ■ olyan vízmelegítőt, amely egy tartályba helyezve állandóan magas hőmérsékleten tartja a vizet. Kérésüket , azonban eddig nem teljesítették. Egy bekapcsolt rezsón , ugyan áll egy edény, amelyben víz melegszik, de en■ nek az űrtartalma kicsi. Nem oldja meg a kérdést. Az ■ üzem vezetői is nagyon örülnének, ha ezen a problémán segítenének, mert most nemcsak a vizet pazarolják, hanem a munkaerőt is, a vízre várakozó nők a munkaerejét. ■ más SSSffiE a társadalmi munkáért Szeptember 21-i számunkban megírtuk, hogy Mauer Oszkár, - a színesfémraktár dolgozója a VIII. atlétikai Európa-bajnokságon versenybíró volt. Azóta Bonn Ottó, a VIII. atlétikai Európa-bajnokság szervező bizottságának főtitkára, levelet írt vállalatunk vezetőségéhez: „A magyar sportélet legnagyobb eseménye 1966-ban a Népstadionban megrendezett VIII. atlétikai Európa-bajnokság. A harminc ország részvételével lebonyolított verseny nagy feladat elé állította a szervező bizottságot, amely elsősorban azért tudott maradéktalanul helytállni, és a külföldi szakértők szerint is kitűnő versenyt rendezni, mert munkájához nagy segítséget kapott az állami és a társadalmi szervektől és a sportszerető társadalmi aktívák százaitól. ,Aszervező bizottság propaganda bizottsága mellett létrehozott társadalmi bizottság tagja volt Mayer Oszkár is, az önök dolgozója, aki önzetlen, áldozatkész munkájával hozzájárult e sportesemény hazai és nemzetközi sikeréhez. A szervező bizottság nevében ezért önöknek is kifejezem hálámat és kérem, hogy továbbítsák őszinte köszönetünket dolgozójuknak, aki szabad idejében példamutató lelkesedéssel végezte el a reáfoízott feladatokat, és tekintélyes részt vállalt az Európabajnokság propaganda munkájában.” A szervező bizottság köszönő levelének megérkezése után, a vállalat igazgatója, Hirth Ferenc, a következőket írta Mayer Oszkárnak: „örömmel értesültem eredményes társadalmi munkájáról, és a magam részéről is elismerésemet fejezem ki a gyári kollektívánk jó hírnevét is növelő tevékenységéért.” 129 személyes női öltöző szekrény, csak kiutalásra Ismert probléma a vállalat létszámhelyzete. A munkaerőgazdálkodás állandóan venne fel új dolgozókat, azonban alig van jelentkező. Mégis, ha női dolgozó jön munkafelvételre, súlyos gond elé állítja a vállalatot: nem tudnak öltözőt biztosítani. Nem is egy alkalommal kénytelenek voltak ezért elküldeni a munkára jelentkezőt. Az elmúlt évben a szakszervezeti bizottság egyik ülésén a gondnokság vezetője, Török István megígérte, hogy ideiglenes megoldásként átrendezik az öltözőket, és több helyet szorítanak a nőknek. Az intézkedés elhúzódott. Elsősorban azért, mert az ipari tanulóknak létesítettek ugyan új öltözőt 120 szekrénnyel, de szeptemberig nem tudták, hogy mennyi lesz a tanulók létszáma. Miután aztán itt maradt hely, lehetővé vált, hogy a segédüzem földszintjén levő férfiöltözőt kiürítsék, és az ipari tanulók öltözőjébe átköltöztessenek felnőtteket. Ezzel egy időben a segédüzem második és harmadik emeletén levő öltözőket is szakosították, azaz lehetőség szerint úgy csoportosították át az embereket, hogy a második emeleten a forgácsoló- és a szerszámüzem, a harmadik emeleten a sajtolóüzem dolgozói öltözzenek. Ezzel az intézkedéssel lehetővé vált, hogy a földszinten 129 nőnek biztosítsanak helyet. Hét mosdó és kilenc zuhany áll rendelkezésükre. A gondnokság és a tmk dolgozói ízlésesen újították fel az öltözőt, walkiddal festették ki, és új szekrényt állítottak be. Nehezítette az átköltöztetést és átrendezést az, hogy néhányan a régi szekrények tulajdonosai közül nem értették meg az intézkedés jelentőségét, és nem akartak kiköltözni. Az új női öltözőben nagy gonddal végzik a szekrények elosztását. Bevezetik azt a rendszert (a többi öltözőben is), hogy csakis a gondnokság kiutalása alapján foglalható el egy-egy szekrény. Szükséges ez azért, mert ma is számtalan olyan dolgozó van, aki nem is egy helyet tart fenn magának, ezért a valóban jogosultak nem juthatnak szekrényhez. Az új női öltöző szekrényeinek elosztásáról a gazdasági vezetők, a nőtanács aktivistái és a gondnokság közösen döntenek. A tröszt telefonszámai megváltoztak Az Autó- és Traktoripari Tröszt XIV. kerületi, Népstadion út 61. számú irodaépületében megváltoztak a telefonszámok. Október 1-től kezdve már csak új számokon hívhatók a következő irodák: műszaki igazgató 297—823, termelési főosztály, profiliroda 298—053, műszaki főosztály 297—891, műszaki főosztályvezető 298—484, beruházási osztály 297—400, nemzetközi együttműködési főosztály 297—828, gazdasági igazgató 297—408, kooperációs osztály 496—166, beruházási igazgató, főosztályvezető 298—095, közgazdasági osztály 297—448, kereskedelmi osztály 298—592, anyagosztály 298—596, kereskedelmi főosztályvezető 496—151, pénzügyi osztály 297—429, közgazdasági főosztályvezető, pénzügyi osztályvezető 298— 812.