Ikarus, 1967 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-08-09 / 16. szám

1967. AUGUSZTUS 9. IKARUS 5 A munkaverseny hírei Legjobb: a préslakatos üzem Annak idején beszámoltunk arról, hogy a fehérvári gyár­egység szakszervezeti bizottsá­ga — egyetértésben a gyáregy­ség párt- és gazdasági szervei­vel — új irányelveket fogadott el a versenymozgalom formái­ra, eredményeinek értékelésé­re és jutalmazására. Ismertet­tük az irányelveket, melyekből kitűnt: a jövőben is pontozási rendszer lesz az alapja a ver­­senymozgalom értékelésének, de figyelembe veszik az üze­mek, osztályok sajátosságait. Külön értékelik a termelőüze­mek és külön a műszaki osz­tályok és segédüzemek közötti versenyt. Közöltük azt is. hogy a gyáregységben az idén 50 ezer forint fordítható a mun­kaverseny helyezettednek ju­talmazására: és az új irányel­veket első ízben az első félév befejezése után alkalmazzák. Augusztus 2-án ülést tartott a versenymozgalom eredmé­nyeit értékelő bizottság a gyáregységben, és az új irány­elvek alapján értékelte a má­sodik negyedév versenymoz­galmát. A bizottság a követke­ző helyezéseket állapította meg: az első helyezett a prés­­lakatos üzem 111,1 ponttal. A további sorrend: karosszéria­­üzem 80,0 ponttal, asztalos­kárpitos-festő 59,7, forgácsoló­­hő-galván 47, egyedi-fülke 23,9 és a motoros üzem 35 ponttal. A gyáregységvezetés és a szakszervezeti bizottság az el­ső helyezett üzemet 5 ezer, a másodikat 3 ezer, a harmadi­kat pedig 1500 forint pénzjuta­lomban részesítette. Francia autóbuszgyárban i (3. rész) A SAVIEM-gyárban az ülé­seket ugyanúgy konvejorsoron gyártják, mint nálunk. Tizen­két fajta ülést készítenek. Az üléscsöveket elektrosztatikus pisztollyal fújják le, kemen­cében égetik. Eredménye: a csövek mintha krómozva len­nének. Annyira jó a festék­anyaguk, hogy a fényezett csö­veken tompa hegesztővel lehet dolgozni anélkül, hogy a fes­ték megrongálódna. Az ülésekhez a rugózatot la­ticellel együtt rendelik meg. így is szállítják. A laticelben benne van a hullámrugó, és van kerete. Az elkészített mű­bőrt csak ráhúzzák erre. alul rákapcsolják. Nem készítenek fakeretet, és nincs náluk ru­­gószegezés. A kárpitosüzemben Rögzítsék a kollektív szerződésben: Teremtsenek egészségesebb munkakörülményeket l A Művelődési Ház bemutatja Július 12-i lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy az Állami Déryné Színház be­mutatta Békés József fiatal író Hetedik kocsi című drá­máját. Az író esztendőkkel ez­előtt itt dolgozott a gyárban, a dráma témájának alapgon­dolata is gyárunkból való. Reményünket fejeztük ki, hogy a drámát vállalatunk dolgozói is láthatják, még­pedig az Ikarus művelődési házban. A művelődési házban ka­pott információk szerint még ebben az esztendőben mó­dunk lesz rá, hogy láthassuk. A művelődési ház szerződést kötött az Állami Déryné Színházzal a darab bemuta­tására. Ennek értelmében no­vember 18-án, vállalatunk dolgozóinak kívánságára, ré­szesei lehetünk ennek az ér­dekesnek ígérkező színházi estének. ban a koszorú golyósorban van,, a koszorú egyenes, és az ve­zeti az ajtót, abban csúszik az: ajtóvezető. Pontos, nem lö­työg. A SAVIEM-, de a Ber­­liet-cégnél is nagy gondot je­lent a megfelelő mennyiségű anyag biztosítása. Hozzánk ha­sonlóan statisztikai becsléssel állapítják meg előire a szük­séges anyagmennyiséget Spe­ciális anyagokért ugyanúgy ro­hangálnak, mint mi. Előnyö­sebb helyzetben vannak azon­ban, mert a szállítók készsége­sebbek. A Berliet-nél elmon­dották, hogy a programozást elektronikus számológéppel tudják végezni, ez a gép az anyagot kigyűjti, összesíti. Az anya,grendel esnél azonban a gyártás előtt egy évvel és ti­zenkét nappal tudni kell, hogy mi szükséges a járműhöz. Ezt éppúgy nem lehet biztosan tud­ni náluk, mint itt. Ha egy ren­delő jön, és azt mondja, hogy neki kocsi kell öt vagy hat hó­nap múlva, akikor ezt a kíván-* ságot ök is teljesítik. A SAVIEM-cég a Berliet-vel egy cipőben jár: a piac meg­tartása érdekében különleges autóbuszokat kell gyártaniuk 10—15—20-as nagyságrendben. A gyár azonban nem ilyen munkára van berendezve. El­mondták, hogy helyük nincs, terjeszkedni nem tudnak. Je­lenleg a piac igényeit olasz karosszériával elégítik ki. Az olaszokkal készíttetett karosz­­szériák azonban méregdrágák, és ezért velünk szeretnének kooperálni. A Renault-gyárban Mivel a SAVIEM is a Re­nault-konszernhez tartozik, és a MOGÜRT importál Renault­­s zemél y gépkocsikat, ezért ezt a gépkocsigyárat is megnéz­hettük. Az ottani műszakiak azt j mondták, ha figyelmesen akar­juk végignézni a szerelőszala­­got, akkor arra másfél nap j kell. Valóban, csak a szerelő- j szalag végén tekinthettük meg. Egyébként nem láttunk mást, i mint amit filmen, híradóban j már többször bemutattak. Arról meggyőződtünk, hogy j náluk olyan alkatrészeket ; használnak, amelyek a célnak legalkalmasabbak. Könnyű a ! helyzetük, mert onnan vásá­rolnak, ahonnan akarnak. A berendezések és szerelvények a világ legkülönbözőbb részei­ről vannak. (Így például a szélvédő, a páramentesítő francia, a telepfűtés nyugatné­met, a villogólámpa angol, de a villogó adója már nyugatné­met.) MÁTYÁSFÖLD TÖRTÉNETE Pejacsovich grófnő - Üdülőhely A repülőgyár költözik (Befejező rész) Uj fejezet kezdődött Má­tyásföld történetében, amikor Bravatinszky mérnök mintegy 38 holdnyi területet megvásá­rolt Pejacsovich Márkné gróf­nőtől, és parcelláztatni kez­dett; mintegy 200 parcellát bo­csátott áruba. Cinkota község vezetői az új telepen történő építkezéseket otyan feltételek­hez kötötték, amellyel biztosí­tani akarták a település villa­szerű jellegét. A feltételeket betartották, s az új telep hama­rosan benépesült, és Pepacso­­vich-telep néven vált ismere­tessé. Ezt a területet a Kereszt­úri út választja el Ö-Mátyás­­földtől. Mátyásföld gyors fejlődése szükségessé tette, hogy 1927- ben iskola épüljön Új-Mátyás­­földön. A Baross Gábor út 30. szám alatt épült is egy két tantermes iskola, amely 6 osz­tállyal s mintegy 80 tanulóval indult. Rákosi szántó Ezzel egy időben, a húszas évek végén, egy hosszantartó huzavona kezdődött azért, hogy Mátyásföld önálló köz­ség legyen. Ezt a tervet azon­ban gátolta egy kis helyi cso­port elgondolása és az akkori belügyminisztérium által is tá­mogatott terv, hogy Cinkota Mátyásföld, Sashalom és Rá­kosszentmihály rendezett ta­nácsú várossá egyesüljön. Ennek a mozgalomnak je­lentős szócsöve volt az 1921- ben megindult „Rákosi szántó” című hetilap, amely rendsze­resen foglalkozott mind Má­tyásföld, mind pedig a környe­ző falvak életével. A szerkesz­tőség Mátyásföldön volt, a nyomda Cinkotán. E lap köré csoportosultak azok a helyi értelmiségiek, akik a várossá alakulás hívei voltak. A terv azonban meghiúsult, mert az új-mátyásföldi vezetők ki­mondták, hogy ők pedig nem akarnak elszakadni Cinkotá­­tól. Mátyásföldet üdülőhellyé nyilvánították. Korszerűsítet­ték a klubházat és a strandot. A strand és a teniszklub kör­nyékére koncentrálták az ösz­­szes üdülési és szórakozási le­hetőségeket. Az üdülőházban kapott helyet a kaszinó, a ven­déglő, és itt székeltek a kü­lönböző sportegyesületek. Meg­alakult az üdülőhelyi bizott­ság, amely prospektust készí­tett, és azt szétküldtük az or­szág minden részébe, mondván, hogy nyaraljanak Mátyásfölőn. Ettől várták Mátyásföld anya­gi fellendülését. Elképzelésük­ben nem is csalatkoztak, mert jöttek is a nyaralók, a pénz­emberek, a vagyonosok. Nagy társasági összejövetelek vol­tak, természetesen zártkörűek. UHri testvérek 1933-ban önálló közigazga­tással rendelkező község lett Mátyásföld. Ekkor már volt gimnáziuma is, amely Corvin Mátyás nevet vette fel. A gim­názium nem tett különbséget helybeli vagy távolban lakók között, a jelentkezőket felvet­ték, az 1936/37-es tanévben ta­nulóknak alig csak a 20 száza­léka volt mátyásföldi. A II. világháború nagy vál­tozást hozott a község életébe. A repülőtér katonai felügyelet alá került, s a mellette levő gépgyárat átvette a honvédség. Hadi termelésre álltak át. Ek­kor telepedett meg Mátyásföl­dön gyárunk előde, az Ikarus. E gyár-őse az Uhri testvérek Angol park mögött levő üzeme volt. Ott rozoga, régi barakk­épületekben gépkocsik javítá­sával és autókarosszéria készí­tésével foglalkoztak. A kis lakatosiműhelynek hamarosan 200 munkása volt. 1937-től a háborús konjunktúra kezdeté­től főleg a katonaság részére dolgoztak. Többek között Ford­­alvázakra tehergépkocsikat építettek. (1935 óta már a Hun­gária út 207. szám alatt volt az üzemük.) 1942-ben már repü­lőgépgyártó részleggel is bő­vült az üzem Csepelen. Az állandó katonai megren­delések gyors ütemet adtak a gyár fejlődésének: 1942-ben már 800 munkást foglalkoztat­tak az Uhri testvérek. 1944- ben — a nagy bombázások után — Csepelről átköltöztet­ték a repülőgépgyárat Mátyás­földre. Májusban már itt ter­melt a németeknek. Amikor közeledett a front, a németek elrendelték az üzem leszerelé­sét és a gépi berendezéseknek Németországba történő szállí­tását. A munkások ekkor szabo­tázsakciókat szerveztek, és sok nyersanyagot mentettek meg. 1944 Szilvesztere A felszabadító szovjet had­sereg csapatai 1944. december 31-én vonultak be Mátyásföld­re Csömör és Rákosszentmi­hály irányából. Az Ikarus­­gyámál levő csekély ellenállás leküzdése után a HÉV vona­láig jutottak előre. Január 1- én Mátyásföld teljesen fel­szabadult. A község határában levő urasági földeket felosztották a szegényparasztok között; a Nemzeti Bizottság mozgósítot­ta a telep dolgozóit az újjáépí­tésre, s rövidesen meg is in­dult az élet. Megindult a vil­lany- és vízszolgáltatás, meg­kezdték működésüket az isko­lák. A munkásság nagyarányú beáramlása következtében megszűnt Mátyásföld arisztok­ratikus jellege. Az Ikarust 1948-ban államo­sították. 1950. január 1-től Mátyás­földet Nagy-Budapest terüle­téhez kapcsolták mint a XVI. kerület egyik egységét. j Kiváló dolgozók Skernyók Józsefné 1959 óta dolgozik a fülkeUzemben. Vil­­lanyhegesztő szakmunkás. Munkáját lelkiismeretesen végzi. Szorgalmas. Magatar­tása példamutató. Dolgozótár­sai szeretik, gazdasági vezetői megbecsülik. Okleveles kiváló dolgozó. Tóth József, a fülkeüzem lakatosa. Sokoldalú szakem­ber. Mindenféle munkát rá lehet bízni. Igyekszik, hogy a legjobb tudása szerint oldja meg a feladatokat. Magatar­tása. munkafegyelme példa­mutató. Okleveles kiváló dol­gozó. Kádár József, az I-es sze­relőüzem villanyszerelője. 1953 óta dolgozik vállalatunk­nál. Szorgalmas és többszőr bebizonyította, hogy képzett az elektromos szakmában. Brigádtag. Fegyelmezett és példás magatartású. Okleve­les kiváló dolgozó. Cserni István, a Il-es sze­relőüzem művezetője. 1952 óta dolgozik a vállalatnál. Elvé­gezte a technikumot, s nagy tapasztalattal irányítja a hoz­zá beosztott dolgozókat. Jó szervező. Erről a tulajdonsá­gáról tett tanúságot a 404-es hűtőgépkocsik gyártásakor. Okleveles kiváló dolgozó. összesen tizeniketten dolgoz­nak. A SAVIEM-cégnél az önhor­dó autóbuszoknak a készítési ideje ülósgyártással együtt 1980 óra. (Normál városi kivi­telű autóbusznál.) Az ülésgyártásban még egy érdekességet láttunk: rézfor­­rasztást is alkalmaznak, nem­csak védőgázas hegesztést. Feltűnt, hogy a karosszériák szárnyas ajtajainak csukló­­pántjaiba műanyag csapszege­ket tesznek. A zsanér ková­csolt vagy temperaöntött. A benne levő műanyag csapsze­­get nem kell zsírozni. Anyagellátás Érdekes a harmonikaajtók vezetése. A golyóscsapágyak­ebbe a megoldandó feladat­körbe. A folyamatban levő építések, bővítések, átépítések, újabb technológiák és gépeik bevezetése ígéri e törekvés si­kerét. A rendelkezésre bocsátandó tisztálkodási eszközök, védő­­ételek és italok, bőrvédő ke­nőcsök munkakörönkénti sza­batos meghatározása és felso­rolása módot ad minden jogos igény kielégítésére, egyszer­smind a meg nem alapozott kívánságok és reklamációk in­dokolt elutasítására. Az épülő új nagyméretű öl­töző-fürdő használatba véte­lén kívül szerződésileg gon­doskodni kell a már meglevő fürdők, mosdók, melegedők, öltözők, ivókútak, vízvezeté­kek, árnyékszékek korszerű­sítéséről, szaporításáról, rend­szeres tisztításáról. Ugyan­akkor a dolgozóknak is köte­lezniük kell magukat arra, hogy ezeket a létesítményeket megfelelően használják és ál­landóan tisztán tartják. Öltö­zőszekrényeiket gondosan ki­takarítják. Mindezen körül­mények kellő ellenőrzéséről a rendszeres* mehatározott idő­közökben 1 tartandó biztonsági szemlék is gondoskodni tar­toznak. dr. Fodor Pál üzemi fm'*'«« kaképességű dolgozókat eze­ken a helyeken kell foglalkoz­tatni, viszont ide más, mint orvosilag csökkent munkaké­pességűnek nyilvánított dol­gozó ne kerülhessen. Ügy tudjuk, hogy az 1968. évi egészségügyi és munkavé­delmi feladatokat, ezek esz­közigényeit a korábbi komp lex tervek mintájára el kell készíteni. Ez a feladat éven­ként megújul és alkalmazko­dik a fejlesztés révén bővülő lehetőségekhez. Intézkedések Helyeseljük azt az előírást, hogy a szerződésben részle­tezni kell a munkakörülmé­nyek tervszerű javítására, a legtöbb balesetet és megbete­gedést okozó veszélyforrások megszüntetésére szoioáló in­tézkedéseket. Többek--között a zsúfolt munkahelyeit felszá­molása, a zaj csökkentése, a rakodás, tárolás, anyagmozga­tás korszerűsítése tartozik Minden körülményt alapo­san számbavéve megállapít­ható, hogy munkásvédelmi és egészségügyi szempontból az Ikarus gyár a jó osztályzatú ipari üzemek közé tartozik. A balesetek száma újabban még­is jelentősen megnőtt. A bal­esetek számának szaporodásá­ban több tényező játszik lé­nyeges szerepet. Álljon itt kö­zülük egynéhány: több rész­legben nagy a zsúfoltság, em­berben — gépben egyaránt. A dolgozók egynegyede zajár­talmas munkahelyeken tar­tózkodik. A gyár területén a közlekedési előírásokat nem veszik figyelembe, sem a jár­művezetők (8 km maximális sebesség), sem a gyalogosok (figyelmetlen járkálás). A te­herhordó járművek néha gon­datlanul megrakodtak, néha túlhalmozottak. Az előírt vé­dőeszközöket (kesztyű, mel­lény, személtén Zol Bőrkötény.‘ védőőv stb.) nem használják rendszeresen a dolgozók. A kesztyűk, tenyérvédök minő­sége, mennyisége elégtelen. Ellenőrző vizsgálatok Ártalmas, veszélyes anya­gokkal kevesen dolgoznak az Ikarusban. Az előírt munkás­­védelmi berendezések (elszí­vók, megfelelő levégőcsere és fűtés, kézmosás, fürdés), rövi­dített munkaidő, pótszabad­ság, védőételek és italok, a jobb táplálkozást célzó veszé­lyességi pótlók és egyéb a megelőzést célzó juttatások, (üdülés, stb.) igyekeznek ele­jét venni a lehetséges ártal­maknak A rendszeresen vég­zett időszakos ellenőrző vizs­gálatok során felfedik az eset­leges romlás jeleit, megfelelő kezeléssel, szükség esetén idő­leges vagy végleges áthelye­zéssel megóvják a dolgozókat a veszélyes munkakörülmé­nyek következményeitől. Em­lítsük meg, hogy foglalkozási betegségek (silicosis, bőrbajok, nitro- vagy ólomártalom stb.) az évek folyamán alig fordul­tak elő. A munkakiesést okozó be­tegségek közül messze ki­emelkedik a hűléses-fertőzé­­zések feltűnő nagy száma. Ezek elszaporodásához a jár­ványos fertőzésen kívül hoz­zájárul a munkatervek, öltö­zők és fürdőhelyiségek olykor egyenetlen, elégtelen fűtése, a melegvízszolgáltatás idősza­kos elakadása vagy teljes hi­ánya. Alapos tanulmányozás Javában -Folynak minden hazai üzemben és vállalatnál, így az Ikarus gyárban is a Munka Törvénykönyve (MT) módosításának munkálatai. Fontosnak tartjuk, hogy e munka kezdetén felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szer­ződés elkészítése előtt alapo­san vizsgálják meg a munká­sok munkalMrülményeit és aszerint szövegezzék meg a munka- egészségvédelemmel, és a társadalombiztosítással foglalkozó szerződés-pontokat. Helyesnek tartjuk, ha az egyik szerződési pont meg­határozza, azokat a munkakö­röket, amelyek a csökkent munkaképességű dolgozók tel­jesítőképességének megfelel­nek. A szerződés ezen pontja kösse ki, hogy ezeket a mun­kahelyeket pontosan fel kell térképezni, a csökkent mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék