Ikarus, 1968 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-10 / 1. szám
Külföldi utazások With Ferenc, vállalatunk igazgatója decemberben a Szovjetunióban járt, Kelemen Pál főkonstruktőr és Trébits Györgyné KGST-munkatárs , társaságéban. Persi Géza, a moszkvai vevőszolgálat vezetője két hétre az NSZK-ban járt, majd viszszautazott a Szovjetunióba. Csimbs Gusztáv kereskedelmi főosztályvezető december 17 és 23 között Bulgáriában járt. Hasonlóképpen Bulgáriába utazott egy nagyobb ikaruszos csoport: gépkocsiátadása ment dr. Sebők Zoltán értékesítési osztályvezető, Vasvári Sándor és Tóth Imre csoportvezetők, valamint Hómann László, Miklósi Kálmán, Markin Antal, Gonda László, Marsaika Zoltán, Rednai István, Juhász Lajos és Kovács István (utóbbi 2 évre). Dr. Puglits János termelési főmérnök az NDK-ba utazott tárgyalásokra. Hazaérkezett Kuwaitból Béres Béla, Korecz László, Horváth Pál, Müllner Béla, Molnár Ferenc, Fodor Béla és Lintner László. Kubinyi Ödön főtechnológus, dr. Szlavkovszky Imre tanácsadó, és Jéhn József osztályvezető kereskedelmi tárgyalásokra utaztak , január 2-án az NDK-ba. Gazdálkodás a szállítóeszközükkel — ezt rendeli el az 1987/53. számú igazgatói utasítás. A törzsgyár és a 3-as gyáregység közötti megnövekedett anyagforgalmat ezentúl naponta meghatározott időpontban bonyolítják le. A szétosztás és irányítás munkáját egy gyűjtőraktárnak kell ellátnia, amelyben a két oldalról is beérkező anyagok legfeljebb 24 óra hoszszat maradhatnak. Az ingajáratok menetrendjét a raktárvezető és a szállítási osztály vezetője közösen állapítja meg. AZ IKARUS KAROS^a'^iS'vJÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. MIT TUD A MIKROBOX? RAJZTÁR A MELLÉMZSEBEM Aki a rajztárban jár, vigyázzon a könyökére, be ne verje a kétoldalt mindenütt sűrűn sorakozó, mennyezetéig érő polcokba, szekrényekbe. Bizony, szűk a hely, s egy-egy helyiség terjeszkedésének előbb-utóbb megálljt parancsol az épület mérete. Hiába, a rajztárat már nem lehet tovább bővíteni. Márpedig szigorú szabály kötelezi a vállalatot arra, hogy minden egyes rajzot gondosan megőrizzen, még azokat is, amelyekről régen nem gyártunk már. Egy rajz: egy doboz. Vagyis egy henger alakú, hoszszú keménypapírrúd, amely ugyan jól megőrzi a rajzot, de sok helyet is foglal el. Szóval a rajztér vészes helyhiányban szenved. Az új trakrofénymásolónak, a Mikroboxnak persze mégis helyet szorítottak. Hogyan is ne, ez a kis összehúzódkodás még kifizetődik egyszer, hiszen az új gép segítségével időt, helyet, pénzt takarítunk meg, olyan mértékben, hogy a rajztér problémái talán végérvényesen megoldódnak. Utópia, fantasztikus elképzelés? Lássuk, mit tud a Mikrobox! Kigyulladnak a lámpák (a fényerő pontosan mérhető és szabályozható), a magasból aláereszkedik a készülék, a pad fölé, amely olyan széles, hogy szinte korlátlan méretű rajzok is elhelyezhetők rajta. Kattanás hallatszik, aztán a film emberi kéz érintése nélkül, fémkazettában kerül az előhívóba, szárítóba. Nem telik bele három perc sem, máris kész a mikrofilm, amelyről, bármikor bármekkora nagyítás készülhet. A képek technikailag kifogástalanok, éles, határozott körvonalat adnak. A másolás is nagy gyorsasággal történik, s a Mikrobox gyors munkája alaposan megnöveli a hagyományos rajzfénymásolók kapacitását is, amely pedig már jócskán lemaradozott a megnövekedett igényektől. Ráadásul eddig évente 900 ezer négyzetméter papírt használtak el a másolók, ez a mennyiség a jövőben a negyedére csökken. És hol tárolják a képeket? Egy kártyalapban, amelyből „kismillió” is elfér egyetlen nagy, rekeszes szekrényben. Persze, időbe telik, míg utolérjük magunkat, vagyis az eddig felhalmozott rajzkészletet mikrofilmre visszük át, úgy, hogy . közben nem feledkezhetünk meg az újonnan érkező munkákról sem. Hasonlóan a rátótiakhoz, akik a mese szerint akkora gödröt akartak ásni, amelybe nemcsak az eddigi felesleges föld fér bele, hanem az is, amelyet éppen most ásnak ki... (Nem könnyű munka, eltart vagy másfél évig, míg medrébe kerül. Az új gépet december elején szerelték be a külföldi szakemberek, s az idén munkába állítják. Kezelői Andrea Éva és Tomhauser István. Ketten együtt háromféle: villanyszerelési, fényképészeti, optikai ismeretekkel rendelkeznek. Az új, precíziós gép kezelése ezt meg is kívánja. Biztonsági ajtókilincs két irányban biztosít nagy szilárdságot: az ajtót belülről nem lehet fölszakítani, karambol esetén, deformálódás következtében, nem nyílik ki. Előnye még, hogy tömör és összetett, öntött testtel rendelkező ,,tárcsás kilincs”-rendszerből áll, a fő, hornyolt tárcsaelem periférikus csapágyként működik. A nagy átlós szilárdságot az a bütykös tárcsa biztosítja, amely ellenáll az ütőszeg-rögzítőpecek húzó hatásának, így az nem tud szétkapcsolódni. A hosszanti irányú nagy szilárdság a két egymásba kapcsolódó acéltag (az U alakú kilincs és rögzítője), valamint a két acél oldallap következménye, amelyek a bütykös tárcsát tartják. (Automotive Design Engineering.) JELENTÉS A JUBILEUMI ÉVRŐL: Hogyan teljesítettük ígéreteinket? AZ AUTÓBUSZOK, MINTAKOCSIK ELKÉSZÜLTEK — SOK A TÚLÓRA KEVÉS SEGÍTSÉG A GYENGÉKNEK Elmúlt az esztendő, illő, hogy számba vegyük, mennyit ígértünk és ehhez mérten mennyit teljesítettünk, a jubileumi felajánlásainkból. Vállalásunkban szerepelt 15 darab Ik 100-as típusú autóbusz terven felüli átadása a FAÜ-nek, továbbá 4 darab Volvo elkészítése svéd megrendelésre. Az ígért autóbuszok elkészültek. Vállaltuk, hogy az 1966-os esztendőben felhasznált túlórák számához viszonyítva 1967-ben mintegy 40 ezer túlórát takarítunk meg. Nemcsak hogy nem tudtunk 40 ezer túlórát megtakarítani, ellenkezőleg, túlléptük az 1966-os esztendő alapszámait is. összesített számok hiányában még nem tudtuk megállapítani: vajon a pótalkatrész gyártására tett ígéretünket teljesítettük-e, s azt sem, hogy a felajánlásban szereplő 1,8 százalékos munkatermelékenység-emelést elértük-e. Vállalták az üzemek gazdasági és társadalmi szervei, hogy nagyobb gondot fordítanak a száz százalékon aluli teljesítményt elért dolgozók rendszeres segítésére. Ennek a vállalási pontnak a teljesítése nagy jelentőségű lehetett volna például a forgácsolóüzemben, ahol erre az ígért segítségre nagy szükség volt. Intézkedésre mégis csak az esztendő végén került sor. Kidolgoztuk az egységes autóbusz-típussor műszaki tervét és műszaki előkészítésének részletes programját, már- mint azt a részét ennek a fel- J ajánlásnak, ami az 1967-es esztendőre vonatkozott. ♦ A szerkesztési főosztály dol- Tgozói kidolgozták az egységes típussor konstrukcióját és dokumentációját, olyan részletességgel, hogy annak alapján a mintakocsik legyárthatók legyenek. Elkészült az egységes típussor mintakocsijaiból két darab 250-es, amelyből az egyik már a Szovjetunióban van. A KISZ-bizottság ifjúsági tervezőirodája elkészítette a 450.88-as fülkék mintadokumentációját, azóta már a fülkéket sorozatban gyártják. Mint már arról korábbi számainkban hírt adtunk, november 7-re átadásra került a 3-as számú gyáregység és a termelés a forgácsolóüzemben meg is indult. A vállalat gőzenergia-problémáinak megoldására egy darab 10 tonna/óra teljesítményű olajtüzelésű kazánt 1967. december 31-ig kellett volna átadni. Ez a felajánlás úgy módosult, hogy párhuzamosan két hasonló teljesítményű kazán építését kezdték meg: az egyiknek az átadása január 31-én lesz, a másiké 1963. június 30-a helyett február 26- án. Vállalatunk KISZ-szervezete társadalmi munkában 35 ezer munkaóra teljesítését vállalta. Vállalásának eleget tett HELYZETKÉP: Késnek a motorok Indul a kuwaiti 620-as széria viszont jól megy, éppen a adják továbbb a vonalról. A kuwaiti ke első január 4-én hagyta el a lemezüzemet. A legnagyobb nehézség, amelyegyre inkább eluralkodik a vállalaton: a létszámhiány. „Legalább kétszáz emberre volna még szükségünk” — mondja a termelőül főosztályvezető. A „rekorderek” a tényezők 47, a 36-os üzem 46, a sajtolóüzem 35 fő mínusszal. Zárul a ten.’ —, indul a terv. Pihenés csak papíron van, a termelőmunkában egy pillanatra sincs megállás. Vagy legalábbis nem szabadna lennie. Január 5-én, amikor már a tizenharmadik elkészített 556-os kocsit is tovább kellett volna adni a szerelővonalról, még egyen se jutottak túl. GMAN-motor hiányzik, pontosan húsz darab. Azaz a huszas szériához még egyetlen motor sem érkezett. „Hétfőre ígérik — halljuk —, de megszoktuk, hogy az ígéreteknek ne, nagyon higgyünk.” harmincadikat az Aligha túloznak, akik azt tartják: erőink javarészét a létszámgazdálkodásra kell koncentrálnunk.. 1908. JANUÁR 10. ELŐZETES HÍRADÁS Teljesítettük export- és termelési terveket Az év első hetében még nem állnak végleges számadatok a vállalat rendelkezésére, az 1967-es év munkájáról. Az előzetes számítások alapján azonban nagyjából látni lehet, hogy miként alakulnak a különböző mutatók. A tervosztály adatai szerint az 1967. évi termelési tervet teljesítettük. Autóbuszból 26- tal gyártottunk többet a terve-', zettnél. A befejezett termelési terv teljesítésének várható százaléka: 100. Ebből a száz százalékból 81,3-et hozott Budapest, és 18,7-et Székesfehérvár. Exportkötelezettségeinknek is eleget tettünk. Az elmúlt évben legtöbb autóbuszt a Szovjetuniónak (1012-t), és a Német Demokratikus Köztársaságnak (970-et) szállítottunk. Legkeresettebb típusunk a 620-as volt, ezt követte sorrendben a 66-05. Az előzetes adatok szerint az önköltségi tervünket nem teljesítettük, a lemaradás 1,1 százalék. Az engedélyezett létszámát 2 százalékkal túlléptük. Alig egy hete, hogy üzembe állították a Keller univerzális kopirmarógépet, Czmorek Lajos sármentőt készít vele. A gép — mint a kezelője mondta — úgyszólván mindenre alkalmas. Mintadarabról a legkülönbözőbb formákat lehet vele készíteni. Prések - ollók , fúrók közel négyszázmillió gépekre A közútijárműprogram során (1956-tól 1971-ig) az Ika-rus 870 millió forint állami kölcsönt kap. Ennek jelentős részét gépi beruházásokra fordítják, 161 milliót költünk hazai gépekre, 124 millióért veszünk gépet demokratikus, országoktól, és 103 millió forintba kerül a tőkés import. (A gépeknek mintegy harmad részét Székesfehérvár kapja.) Sokat még az idén üzembe állítunk. Így az idehaza vásároltak közül a darabolóüzem új rezgőollókat, profitollókat és körhagyós sajtolópréseket kap, a szerszámüzembe pedig marógépek érkeznek. Székesfehérvár beruházásai között a legjelentősebb egy lemezhajlító és egy helyzet járó gép, ezek együtt több, mint másfél millió forintba kerülnek. Az import gépek között a legérdekesebb egy nyugatnémet festékszállító- és locsolóberendezés (ára 1 millió devizzaforinnt), ennek segítségével nagy mennyiségű festéket lehet megtakarítani, mellőzve a sok festéket elpazarló szórópisztolyokat.. Ugyancsak az NSZK-ból érkezik három gép, a gépkönyvelés további fejlesztésére. A székgyártás automatizálását szolgálja a stancológép: az ülésborításra használt anyagból ötvenéves—százával vágja ki a darabokat. A raktározás megkönnyítésére a csehszlovákoktól vásároltunk egy berendezést, amely nagy ügyességgel rakja fel az anyagokat a legmagasabb polcokra is. A sajtolóüzem pedig (összesen negyvenmillió forintért) három új mechanikus prést kap, mindhárom az NDK-ból érkezik. Az óév utolsó napjaiban a FAZ emberei vizsgálják a fővárosnak készülő autóbuszokat. Visszaköltöztünk a törzsgyárba Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a 3-as számú gyáregységből visszaköltöztünk a törzsgyárba. Nem a régi helyünkre, hanem az igazgatósági épületbe, az első emeleti 28-as számú szobába. A következő telefonszámon vagyunk találzatók: 145-ös és a 345-ös mellékeken. Újságszerkesztőség Szakcsoportok vezetői Megalakult a járműipar feletti KISZ-védnökség gyári „vezérkara”, operatív bizottsága, amely általában havonta, szükség esetén gyakrabban is ülést tart. A legutóbbi gyűlésen Erdélyi György, a műszaki tájékoztatási osztály vezetője tartott előadást a propagandatevékenység módszereiről. • Kijelölték az egyes szakcsoportok vezetőit. A pályázat-és tanulmányi szakcsoport vezetője dr. Matolcsy Mátyás, az anyagellátásét Vasas Sándor, a társadalmi munkaerő szakcsoportját Ligay József és Ordován Béla vezeti. A fizikai munkaerő szervezéséért Nagy Győző, a propagandatevékenységért Végh Sándor szakcsoportja felelős. MEGOSZTOTT DÍJ Felszabadult életünk címmel fotó- és filmkiállítást rendeztek decemberben Székesfehérvárott, az SZMT székházában. A forradalmi jubileumra kiírt ■ pályázaton, a színes diapozitív, kategóriában megosztott díjat, kapott a gyáregység két ama-,tőrfotósa, Csiszár István és Németh Mihály.