Ikarus, 1971 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-07 / 1. szám
io X.naw. Másfélmillió kilométer Hn a külsejtentőn akarnám bemutatni, azt mondanám, hogy ő az az ember, akit után-útfélen összetévesztenek Pager Antal neves színművészünkkel, pedig semmi közük egymáshoz. Igen, Radnai István gépkocsivezető, 34 éves törzsgazda tagunk, ö a zöld 250-es sofőrje. 1930 óta ül a volán mögött. ■ mintegy másfélmillió kilométert tett meg baleset nélkül. 1936-ban a Magyar Vagon és Gépgyár vezérigazgatói sofőrje, majd szerelő gépkocsi vezetője volt. A háború után 1947-ben Zerkovitz Béla főmérnökkel helyezte át a Nehézipari Minisztérium az Ikarusba. Zerkovitz főmérnök vette át a gyárat Uhri Zsigmondnél. Pista bácsi, egy éven át a volt tulajdonos és az új igazgató sofőrje volt. 1954-rg négy igazgató váltotta egymást a gyárban, és a kocsi hátsó ülésén. Aztán autóbuszt kapott. Vezette az első Rába-Super kocsit, a TR—5-öst. ..kipróbálta a 30- as típus családot, majd a 60- asokat is. 14 évig járt az első 55-össel. (Ez a kocsi , még most is fut.) 1950 óta ő a protokoll gépkocsivezető. Bemutatókra jár, külföldi vendégeket, óvodásokat fuvaroz. Szinte fél Európát bejárta kocsijával. 1968 decemberében kapta meg a garázs az első 250-es autóbuszt, egy levél kíséretében. A levélben az állt, hogy ezt a kocsit csak Radnai István vezetheti. Ez nagyobb kitüntetést jelentett, mint a balesetmentes közlekedésért kapott plakett második és harmadik fokozata és az öt kiváló dolgozó kitüntetés. 40 év, másfél millió kilométer karambol nélkül." Mi ennek a titka? Pista bácsi kissé elmosolyodott és szokott nyugalmával felelt. — Ezt a titkot mindenki ismeri : óvatosság. Én is szeretem a sebességet. Nyílt ütőm 100—120 kilométerrel is hajtok, de forgalmas helyen mindig megpróbálok a másik vezető, vagy a gyalogos fejével gondolkodni. Eddig még mindig bevált ez a módszer. 59 éves. 1971-ben kellene nyugdíjba mennie, de szeretne ráhúzni még egy évet. 19 éves a lánya, olset fényképész tanuló. .Jövőre tesz szakmunkásvizsgát. Addig még kell a pénz a családnak. 1948. óta párttag, 6 évig pártcsoport bizalmi volt. Kisebb megszakítással 8 éve szakszervezeti bizalmi. Csendes, szerény ember, a garázsban mégis nagy tekintélye van. Ő az Ikarus sofőrök rangnélküli tábornoka, baleset nélkül gyárak, elsősorban a MÁVAG és a győri Magyar Vagon és Gépgyár szintén foglalkoztak karosszériagyártással. Náluk azonban ez, mint mellékipar csak idfikitöltésre szolgált. Ezzel szemben az Uhri Testvéreknél a karosszériagyártás az üzem főprofilját jelentette. Ezért kellett és lehetett a gyártás műszaki színvonalára nagyobb gondot fordítani. A Hungária kánti műhelyben, bár a nagyüzemi gyártás megvalósítása szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközött, a mérnöki kar és a kiváló karosszériamunkások szakmai tudásának és gyakorlatának a segítségével 1943—1944-ben több „nagy” szériagyártást bonyolítottak le. Sorozatgyártással készítettek 1943-ban a Steyr— Daimler— Puch Műveknek 1200 vezetőfülkét. Amikor a vezetőfülkék szériagyártása megindult 116 szakmunkás havonta 100 darabt készített. Pár hónap múlva ugyanezen a munkán 10 szakmunkás és 90 segédmunkás dolgozott, amikoris a darabszám elérte a havi 300-at. A Löhner Művek bécsi cég részére 1943—1944-ben szintén szériában 120 autóbusz-pótkocsit építettek. A második világháború utolsó két évében ugyancsak sorozatgyártással készült a MÁV részére 10 sínautó, a Honvédelmi Minisztérium részére 18 autóbusz-pótkocsi. A MÁVAG és a győri Magyar Vagon és Gépgyár vezetői nem titkolták, hogy az Uhri gyár terjeszkedését nem tartják kívánatosnak. Egyik vállalat sem látott szívesen maga mellett újabb konkurens céget. Az említett nehézipari vállalatok a fasiszta Gyáriparosok Országos Központjában,944. októberében kijelentették, hogy az Uhri Testvéreket kizárólag csak pótkocsik gyártásával kell foglalkoztatni, a MÁVAG és a RÁBA a Honvédelmi Minisztérium utasítására azonban kénytelen volt 1944. október 20-án az Uhri céget a ,,Maros" tehergépkocsit gyártó munkaközösségbe bevenni. A gyártási értekezletekről készült feljegyzések tanúsága szerint a munka 1943 tavaszától kezdve egyre jobban akadozott. A műhelyek, rendszerint nyersanyaghiány miatt, a szállítási határidőket nem tudták tartani. A türelmetlenkedő ügyvezető igazgatók a művezetőket tették felelőssé a lemaradásért. A gyártási értekezleteken mind gyakrabban felhívták a művezetők figyelmét, hogy a munkafegyelem szilárdságára és a munkák megszervezésére nagyobb gondot fordítsanak. Az üzemvezetőség a gyártás gazdaságossága érdekében 1944 tavaszén a műhelyek és műszaki irodák részére „gyártási javaslat" elnevezésű űrlapokat rendszeresített. Az űrlapok útján az üzem bármelyik dolgozója javasolhatta, hogy valamely gyártási művelet elvégzésénél gazdaságosabb eljárást vezessenek be. A használható javaslatokat a Vállalat jutalmazta. Egyetlen esetről tudunk. Lindmayer József, a kárpitosműhely dolgozója 1944. június 2-án 200 pengő pénzjutalomban részesült, mert a javaslata alapján készült szerszámmal a műhelyben jelentősebb megtakarítást értek el. Az üzem nagyarányú fellendülése következtében az adminisztratív és műszaki tisztviselők száma 1943- ban 85-re, 1944-ben pedig ennek csaknem kétszeresére, 162 főlre emelkedett. Hasonló emelkedést mutatott, a munkáslétszám is, mely 1943-ban 9llt), 1914 ben pedig 1000—1200 fő körül mozgott. A szakmunkások száma 1944-ben elérte a félezret. A VII.I.AZ ATNAI, a rendelkezésre álló adatok szerint komolyabb bérmozgalmak nem fordultak elő. Az üzemmunkásaink többsége Pest környéki falvakból járt be munkahelyére. Kevés volt köztük a szervezett munkás. Számuk csak aszakmunkáslétszám nagyarányú emelkedésével nőtt meg. Az Uhri cég szervezett munkásai a Famunkások, valamint a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetéhez tartoztak. Mikor az iparügyi miniszter 1944. június 13-án a munkásmozgalmak ellenőrzése, megelőzése végett munkaügyi választmányok létesítését rendelte el, a cégtulajdonosok megalakították a munkások és tisztviselők munkaügyi választmányát. A választmányba delegáltak mellé a munkásság titkos szavazással Mózrr Lipót, Huszár Lajos, Németh György, Lieb János lakatosokat, Trttera János fényezőt és Gumik Gusztáv művezetőt választotta meg, a tisztviselők szavazása útján pedig Major Pál, Fábián Magdolna, Skiba Kálmán tisztviselők és Cséfalvy István mérnök kerültek be. A vállalat munkaügyi választmánya sokat nem hallatott magáról. Mivel a Honvédelmi Minisztérium az Uhri céget karosszériagy árának bővítésére szólította fel, a vállalat tulajdonosai 1944. március 16-án az iparügyi miniszterhez fordultak, hogy engedélyezze üzemüknek Mátyásföldre való áttelepítését. A IKIP I.O GépgÉP elhelyezése Csepelen véglegesnek látszott. A katonai és polgári hatóságok azonban a Repülőgépgyár Rt építési terveit nem hagyták i Kft. in . Megbecsülik a szakembert Hatalmas, modern, nagyon fiatal szerelőcsarnok, előtte kis, parkos rész, frissen ültetett fácskák. Itt kerestük meg Zsiga Lászlót, az egyedigyáregység lemezes csoportjának művezető helyettesét, a szocialista brigád vezetőjét. Zsiga Iászló gyárunk régi törzsgárdistája. immártöbb, mint huszonegy éve dolgozik az Ikarusban. 49- ben kezdte ipari tanulóként. Ahogy mondja: — az akkor kezdő ötven fiatal közül falun csak, öten-hatan maradtak meg a gyárban. — Mi lehet ennek az oka?! — Másutt magasabb kereset, lakáshoz közelebbi munkahely és sok egyéb. — Cigarettára gyújt. — Én magam is talán azért maradtam itt olyan sokáig, mert a kötélben lakom (jelenleg a Kiss-lakótelepen). Szerintem nagy kötőerő a kötélben biztosított lakás vagy lakáskedvezmény. A gyár, ha ilyen módon magához köti az embereket kevesebb lesz a munkaerő vándorlás. Bár az egyediben nem panaszkodhatunk, a dolgozók10 százaléka törzsgárdista. A munka itt érdekesebb, több szaktudást igényel. Jobban értékelik a megbízható dolgozókat, a jó munkaerőt. Aztán összetartó, egymást, segítő szocialista ifjúsági brigádunk van. Közös érdek a gyors munka. Bevezettük azt is, hogy a premizálás kizárólag munka alapján, igazságosan történjen. — Akkor, itt azért megbecsülik a törzsgárdát. — Ezt nem mondtam. A jómunkát, szakembert megbecsülik, de a hűséget, azt, hogy az ember húsz-huszonöt éve itt Van, azt nem. Egyáltalán nem. Csak egy példa:amikor hozták a törzsgárda jelvényt a kezembe nyomták, aztán adtak még egyet, a hogy adja oda a másiknak. . (Más elmegy magasabb bérért, aztán visszajön ide még magasabb összegért, a régieknek pedig marad ami volt.) Persze ez nem is olyan fontos, valami másban kellene ezt értékelni. — Miben például? — Hirtelen nem tudok sok dolgot felsorolni, de talán a lakásépítéshez nagyobb anyagi hozzájárulás, összejövetelek, esetleg kirándulások és egyéb olyan dolgok, amik azt mutatják, hogy észreveszi a vezetés ezeket a dolgozókat. Hallgatom véleményét és elnézem őszinte, nyílt arcát. Munkatársai szeretik, hallgatnak rá, most is igaza lehet. Családi életéről kérdezem. Felesége itt dolgozik ebben a szerelőcsarnokban, hegesztő. Kedves, megnyerő arcú, törékeny nő. Egy gyerekük van, fiú, nyolcadikos. Nagyon szeretik az otthonukat, szívesen áldoznak rá. Hobbijáról kérdezem — elmosolyodik — bélyeggyűjtés, de szeretek kirándulgatni és néha jól esik egy pohár sör a kollegákkal itt a kultúrházban Kézfogással búcsúzunk, elhagyom a gépzajos csarnokot és azon tűnődöm, mit is lehetne tenni, hogy tényleg megbecsülve érezzék magukat törzsgárdistáink?! B. A. ,v *A-: Törzsgárdisták Esohár Sándor, a busz I. gyáregység előkészítő üzemének vezetője 1939 óta dolgozik vállalatunknál. 1953-ban megkapta a Gépipar Kiváló Dolgozója címet. 11 ízben tüntették ki kiváló dolgozó oklevéllel és jelvénnyel. 1946-tól párttag, az Ikarus pártbizottság tagja, a fegyelmi bizottság elnöke. Gonauer György szerszámkészítő szakmunkás 1959 óta dolgozik az Ikarusban. Többször megkapta a kiváló dolgozó kitüntetést. Éveken keresztül a műhelybizottság titkára volt jóvá a légiveszély miatt. A Honvédelmi Minisztérium 1943. február 11-én ezért úgy döntött, hogy az Uhri cég iskolarepülőgépgyárát Mátyásföldön állítsa fel. 1943 nyarán Mátyásföldön megindult az építkezés. A mátyásföldi építkezés és beruházás költségei 1943 őszéig 6,3 millió pengőt emésztettek meg. Mivel a Honvédelmi Minisztérium újabb kiutalásai késtek, az építkezés válságos helyzetbe került. A Honvédelmi Minisztérium 1943 október 20-án újabb hitelszerződést kötött ,a Repülőgép Rt-al. Efize■rint a minisztérium a gyártelep felépítésére 14,7 millió pengő államkölcsön biztosított, melyből 6.5 millió pengőt már kifizetett. A cég viszont, kötelezettséget vállalt, hogy a nagycsarnokot 1944 májusában, az egész gyártelepet pedig 1944 decemberében üzembehelyezi. A Mátyásföldön épülő gyártelepen az I. sz. nagycsarnok 1943 december végén tető alá került. A nagycsarnok építéséhez 32 vagon vasat irányoztak elő, viszont 41 vagonnal használtak fel. Uhri Imre ügyvezető igazgató 1944 márciusában Fábián András műszaki igazgatót, aki a Nyilas Pártnak aktív tagja volt, túlzott licencdíj követelései miatt a vállalat kötelékéből elbocsátotta. A műszaki osztály vezetésével Mizsér Jenő mérnököt bízta meg. Ugyanakkor Rapaics Dezső ny. vezérőrnagyot ,,szaktanácsadó-igazgató" minőségben, évi 24 non pengő tiszteletdíjjal alkalmazta. Fábián elbocsátása miatt a vállalat ellen pert indított. Érdekében barátja Baky László nyilas belügyi államtitkár Uhri Imrénél interveniált, aki azonban magasrangú katonatiszt barátaiban bízva, hajthatatlan volt.. Bakyval közölte, hogy Fábián magatartása nem teszi lehetővé, hogy ő a jövőben a vállalatnál szerepet kapjon. Az ország német megszállása után a Honvédelmi Minisztérium 1944. április 5-én elrendelte, hogy a Repülőgépgyár Rt üzemét Csepelről azonnal költöztesse ki Mátyásföldre. A mátyásföldi gyártelepen ekkor a 140 m hosszú, 70 m széles, 10 non négyzetméter alapterületű nagycsarnok, mely korszerű központi fűtési, világítási berendezéssel és csatornahálózattal volt ellátva, már elkészült, bár a csarnokban belső munkálatok még folytak. Alig fejeződött be a repülőgépgyár átköltöztetése Mátyásföldre, az új gyártelepet 1944. június 27-én kisebb méretű légitámadás érte, melynek következtében csekélyebb károk keletkeztek. A nagycsarnok egy találatot kapott, az okozott kárt hamarosan kijavították. (Folytatás a következő Számunkban)