Ikarus, 1972 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1972-12-07 / 25. szám

s Oktatás Október 2-val megkezdő­dött az 1972 73-as pártoktatá­si év. A 32 alap- és közép­fokú szemináriumból 16 ön­álló csoport. Tagjai egy-egy alapszervezethez tartoznak.­­Ez megkönnyíti az oktatást és jó lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az alapszervek az ok­­­tatás gazdái legyenek. Az idei beiskolázásnál a vi­dékről bejáró párttagok gond­ja is megoldódott. A pártbi­zottság engedélyezte, hogy a szakszervezeti politikai okta­tásban vegyenek részt, mivel ezeken a napokon az autóbu­szok később indulnak. Ez évben két témakörben (A szocializmus építésének kérdései, A magyar munkás­mozgalom története) indultak alapfokú és 5 témában (Gaz­daságpolitikai kérdések, A társadalmi és állami élet kér­dései, Nemzetközi politikai kérdések, Pártirányítás és pártélet, Világnézeti és etikai kérdések, továbbképző sze­mináriumok. Új, kétéves tanfolyam in­dult a politikailag már kép­zett párttagok, valamint a magasabb szintű gazdasági vezetők részére Vállalati gaz­dálkodás, vállalati élet­tel. Nyolcan jelentkeztek a ke­rületi pártbizottság rendezé­sében induló Valláskritikai tanfolyamra. Az ikarusi pártszervezet ál­tal javasolt tagokból a kerü­leti pártbizottság három ön­álló marxista-leninista esti középiskolai osztályt szerve­zett. A marxista-leninista esti egyetem általános tagozatán 45, szakosí­tón IS, speciális kollégiumban 7 fő tanul. Ebben az évben a párttag­ság 87,4 százaléka vesz részt a pártoktatás valamilyen for­májában. Ha figyelembe vesz­­szük az állami oktatásban résztvevők számát is, akkor 91,4, százalékra módosul a ta­nulmányokat folytató, pártta­gok aránya. Az eddig megtartott szemi­náriumi foglalkozások ta­pasztalatai azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol az alapszervezetek gondosan fog­lalkoztak a szemináriumok megszervezésével, ott a láto­gatottsággal sincs baj. A hiányzásokat folyamato­san figyelemmel kísérik és a távolmaradókat menet köz­ben figyelmeztetik. Ez a mód­szer bizonyára csökkenteni­­fogja a lemorzsolódást. Az­ ikarusi pártszervezet végrehajtó bizottsága, amely e témakört november 23-án megtárgyalta a pártoktatás — párt — KISZ — szakszervezet addigi munkáját eredményes­nek ítélte. sfr Az október 9-ével kezdő­dött KISZ-oktatási évben 6 formára szerveztek hallgató­kat. Az előadások témáját igyekeztek minél érthetőbbé, szemléletesebbé tenni, s min­dig aktuális kérdésekhez kap­csolni. A következő sorozatok in­dultak: Ifjúság előadássoro­zat. Társadalmi kérdések. A nemzetközi osztályharc kér­dései. Ifjúsági aktivisták fó­ruma, VIT-kör s a szakmun­kástanulók részére évfolya­monként más összeállítású TIT-előadássorozat. KISZ-oktatásban a tagok közel 90 százaléka vesz részt, 737 fő. Állami, párt és egyéb oktatási formában még ösz­­szesen 163 KISZ-fiatal tanul. Az első foglalkozások ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a propagandisták (nagyobb­részt maguk is KISZ-korúak) jó színvonalon, megfelelő légkört teremtve vezetik­ le a foglalkozásokat. A látogatottás alakulása a fizikai területeken kedvező. Adminisztratív területen na­gyobb a hiányzása átlag. Az oktatási körök között versenyt hirdettek a Kiváló oktatási kör címért. A rész­vétel feltétele, hogy az elő­adások rendszeres megtartá­sa és teljes létszámú látoga­tottsága mellett közösen részt kell venniük valamilyen kul­turális megmozduláson mozi, színház vagy tárlatlátogatá­son is. A szakszervezeti oktatás 1972 73-as évadja október 23-án kezdődött. Az oszk te­rületenként szervezett, össze­sen 32 szemináriumon, me­lyeknek témája A szocialista demokratizmus időszerű kér­dései. 974-en vesznek részt. A szemináriumokat legtöbb csoportban a helyi gazdasági vezetők tartják. Így az álta­lános bevezető után lehetőség van a konkrét, gyakorlati kérdések megvitatására, elemzésére. A szemináriumok hallgatói­nak véleményét nemcsak a szakszervezeti oktatás, de az egész mozgalom szervezésé­ben, irányításában hasznosít­ják. E vélemények összesíté­sét segítette többek között a vasasszakszervezet által szer­vezett kérdőíves felmérés. A művelődési központban indított Nagy regények — nagy filmek sorozatra 232, a Nők akadémiájára 44, szak­szervezeti tag jelentkezett. cím­i * ! Egy hullámhosszon c4 eláb trükkje A­z óvatosság sosem árt. Mielőtt a ki­­pécézett interjúalany tollhegyre ke­rülne, az ember tapogatódzik: hátha? ... Ez alkalomár­al jó volt a választ. A hátha el­maradt. Orbán István szerelőüzem-vezető, a fő­nök rövid jellemzése minden kétséget el­oszlat. — Azok közé a fiatalok közé tarto­zik, akikkel a mi korosztályunk, de a vele egyidősek is könnyen kerülnek egy hul­ld ívhosszra. Saját dolgát becsülettel ellátja és nagy hatással van a többi fiatalra. Ha azt mondom, hogy öt ember kell (nem úri munkára), tizet is hoz. Még nem csalódtam benne. A szavára építeni lehet. Akiről ez a vélemény elhangzott: a sze­­­.relő KISZ-titkára, Horváth Ferenc. A vonalon fúróberregés, fémcsikorgás, motorzúgás. A böhöm kocsik között, mellett, s bent a kocsikban is rengeteg fia­tal. — Horváth Feri? Arra! — küldenek ütemről-ütemre. Végül majdnem elmegyek mellette, beleolvadt egy csoportba. Csak amikor a munkából felnéz ismerem meg. — Magamról — húzódna, de örülök, hogy ráakadtam, kénytelen folytatni. — Furán hangzik, de véletlenül vagyok itt. 68-ban harmadikos voltam a gimiben. Betegség miatt elveszett egy félévem. Gondoltam, a ..­ iü­letet lehúzom itt, aztán visszame­gyek az iskolapadba. Itt ragadtam. Olyan jó közösségbe kerültem, hogy nem tudtam el­­kapnni őket. Estin érettségiztem le. .Jelesre. Tam­ülhez, inkább — dolgozni kéne — , tekintettel, de tovább faggatom. — 64 óta vagyok KISZ-tag. Mikor ideke­rültem­, szinte el is feledkeztem a KISZ-ről. Annyira csendben csörgött itt a KISZ-élet. 69-ben végre olyan közösségbe kerültem, ahol sok fiatal dolgozott, nem aludttej volt a KISZ. Velük alakítottuk az Armatúra if­júsági brigádot is, melynek 71 óta én va­gyok a vezetője. Na, akkor az alapszerve­zetben is megindult valami pezsgés. Én is több kedvvel csináltam. Ágit, prop.-os let­tem és 71 őszén megválasztottak KISZ-tit­­kárnak. Ebben az évben részt vettem egy hathetes KISZ-titkár­képző iskolán. Jó do­log volt. Rengeteg ötletet tudok hasznosí­tani a mindennapi KISZ-munkában. Nos, ez a szimpla sztori. Azt nem említi, amit tudok: 12 fővel vet­te át a marsallbotot, és most 36 tagja van a szerelő KISZ-szervezetének­. Többségükre bármikor számíthat: kiránduláson, klub­délutánon, de műhelytakarításon is szinte mindig teljes a létszám. Vajon mi a csábí­tás trükkje? — Bizalmas viszonyban vagyok minden sráccal. Mindegyikkel külön-külön. Isme­rem a hobbyjukat, arra próbálok rátapin­tani. Ha valamire meg akarom nyerni őket, először mindig az ügy jobbik felét tárom fel, azután (ha már haraptak rá) szép lassan adagolom a problémákat. Még soha senki nem érezte úgy, hogy átvágtam. És a gazdasági vezetők. Persze. Ez a kap­csolat­ápolás is nagyon fontos. November 7-én először történt meg, hogy a jó politi­kai munkáért (önállóan, csak kiszeseknek) pénzjutalmat, összesen 6 ezer forintot oszt­hattam. Ez nyilván segíti a lelkesedést. De hozzáteszem, az alapszervezetünk sem csapnivaló közösség. Akármilyen tagokkal nem lehetne ilyen munkát végezni. De ne haragudj — mennem kell — kapja fel a fejét.­­Mire megérteném, már dolgozik újra. * * Jegyzeteimet lapozva jövök rá, ma­gáról milyen szűkszavúan nyilatkozott. El­­­hallgatta azt is, hogy ez év márciusában, a a KISZ 15 éves jubileumán kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Most 23 éves, —más IKARUS Közösen A szerszámgyáregység közössége köszönetét fejezi ki a gyárfejlesztés és beruházási főosztály, az üzemfenntar­tási gyáregység, valamint mindazon munkatársaknak, akik a KO—161 fazon köszörűgép november 22-i bein­dulásához segítséget nyújtottak. Közreműködésükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a gyáregységünkben a kézi munka idejét bizonyos mér­tékben csökkentsük, a minőséget a gépen végrehajtható munkáknál a maximumra emeljük. A gép beszerelésé­vel és beindításával a gyáregység hatékonyságát is fo­kozzuk. A közös együttműködésnek ismét kézzelfogható bizo­nyítéka a jól szervezett, összehangolt munka eredménye. A SZERSZÁMGYÁREGYSÉG VEZETŐSÉGE Kiváló katona Nagy Ervin, a 3-as gyáregy­ség alkatrészértékesítési osz­tályának dolgozója sorkatonai szolgálatát tölti. Parancsnokai az alábbi levelet küldték vál­lalatunknak: „Értesítjük a vállalatot, hogy az önöknél alkalmazott, jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítő Nagy Ervin az 1972-es kiképzési évben példás ma­gatartásával, feladatainak fe­gyelmezett, maradéktalan, végrehajtásával, valamint a katonai szaktárgyak kiváló el­sajátításával a Magyar Nép­hadsereg Kiváló Katonája cí­met szerezte meg.” Verseny szervezettség* tagdíjfizetés Gyárunkban sem a szervezettség, sem a tagdíjmorál nem éri el a vasipari átlagot — állapította meg a vasasszakszer­vezet elnöksége. Ezért a vszb elhatározta, hogy mind a szer­vezettséget, mind a tagdíjmorált ez év végére a vasipari átlag szintjére, 1973-ban pedig ennél magasabb szintre emeli. Ebben a munkában minden szakszervezeti tisztségviselő­nek részt kell vennie. Egyben versenyt is hirdet a vszb az vszb-k részére, melyben politikai feladatukká teszi a szak­­szervezeti gazdasági munka megjavítását, s jutalmazza a leg­jobb aktívákat. A versenyt két részre bontják. Az első rész december elején ér véget. Ekkor értékelik az eredményeket és az év végén jutalmazzák a legjobb eredményt elért bizalmiakat, és egyéb tisztségviselőket. Az üzemi és műhelybizottságoknak minden elért százalék jutalomkeretet jelent. 1973. első negyedév végéig tart a második szakasz, ugyan­ilyen feltételek mellett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy véget is ér a munka. Az elért eredményeket a jövőben még erősíteni, fokozni kell. Szükségesnek tartja a vszb a tagdíjmorál fogalmának tisztázását is. Eszerint azt jelenti, hogy a­ mindenkori szerve­zett dolgozók közül hányan fizetik besorolás szerint, rendsze­­­esen a tagdíjakat. Tehát, ha valaki egyszerre rendezi a több­ hónapos elmaradását, az azért csak egyet jelent a tagdíjmorál számításánál. 1972. december 1. A­ZONOS MUNKÁÉRT — AZONOS BÉREKET (Folytatás az első oldalróll vizsgázott. Jobb szervezéssel el lehetett volna kerülni né­hány kellemetlen kérdést. Az eredmények alapján 1000— 2800 forintig 12 kategóriába sorolták be a dolgozókat. Ez­zel azonban korántsem zá­rult le minden kapu. Aki úgy érzi, hogy nem a képességei­nek megfelelő besorolásba került, az idén még újra vizsgázhat. Ezen túl évente kétszer lehet jelentkezni mi­nősítő vizsgára. A tervek szerint 1973. ja­nuár 1-től életbe lép a ki­emelt szakmunkás kategória. A feltételeknek megfelelő szakmunkások 3500—5000 fo­rintig terjedő bérben része­sülhetnek, a vezérigazgató jó­váhagyásával. A szakszerve­zet tapasztalatai szerint azon­ban eddig még előterjesztés nem történt, mert nem is­mertették a feltételeket, min­den vonatkozásban. Ideje, hogy hivatalosan tájékoztas­sák a tervcímzetteket. Feladatok Négyórás vita után hozta meg 9 pontos határozatát a vszb. Többek között arról, hogy az 1973-as anyagi ösz­tönzési rendszert az MSZMP Központi Bizottsága novem­beri állásfoglalásának figye­lembevételével kell kidolgoz­ni. A bérpolitikában is meg kell teremteni a nagyvállala­ti együttműködést. Fel kell tárni a túlórák okait és csök­kenteni kell őket. December 8-ig ki kell dolgozni az üzem­bér bevezetésének minden részletét. Munkásőr szakaszgyűlés Munkásőreink november 23-án tartották szakaszgyű­­léseiket. A késő délutáni órákba nyúló értekezleteken minden munkásőr tevékeny­ségét értékelték. Ezen kívül mindenki elmondhatta és el is mondta a véleményét pa­rancsnokairól, a kiképzésről és a szolgálatról. Többek között elhatározták, hogy az első szakaszhoz hasonlóan, közös kirándulást szerveznek jövőre, a még jobb közös­ségi szellem kialakítására. .Végül javaslatot tettek arra, ki kapjon Kiváló Munkásőr kitüntetést, jutalmat a jól végzett munkája elismeré­séül. c 4 h'h­elp-S­égekbut. kUnduhui A szovjet társadalom ered­ményes előrehaladása a Szovjetunió sokoldalú gaz­dasági fejlődésén alapszik. Jelenleg az ipari termelés mértékét tekintve, a Szov­jetunió világviszonylatban a második, Európában az első helyen áll. Az SZKP XXIV. kong­resszusa pontos és világos távlatokat rajzolt fel a szov­jet ipar további fellendítésé­re. Az anyagi és kulturális életszínvonal újabb jelentős emelésének feladatait a szo­cialista termelés évtizedes fejlődése során létrejött reá­lis lehetőségekből és a szo­cialista gazdaság megnöveke­dett készleteiből kiindulva határozták meg. 166 millió kilowatt Az ipar fejlesztésének egyik alapvető feltétele a villamosenergia-ellátás. A szovjet erőművek összkapa­­citása 166 millió kilowatt és 1975-ig újabb 65—67 millió kilowattal bővül. A Szovjetunió gazdasági erejének alapját a nehézipar alkotja. 1975-ig az egész ipa­ri termelés 42—46 százalék­kal nő az előző öt évhez vi­szonyítva. A termelőeszkö­zök gyártása azonban 41—45, a fogyasztási cikkeké 44—48 százalékkal emelkedik. Ezen belül a kulturális és jóléti rendeltetésű, valamint a ház­tartási cikkeké 1,8-szeresére. Az új ötéves terv megha­tározza a keleti körzetek ipa­rának gyorsított fejlesztését. Szibéria, Kazahsztán és Kö­­zép-Ázsia gazdasági életének elsődleges fejlesztése lehető­vé teszi, hogy a nyersanyag­­források és a fogyasztási körzetek közelében épül­jenek az üzemek. Ezáltal lé­nyegesen javul a termelő­erők megoszlása az ország területén. Gyökeres változások A mezőgazdaság kollekti­vizálása és gépesítése, a tu­domány vívmányaira épülő korszerű földművelés már a szovjethatalom első éveitől kezdve gyökeres változásokat eredményezett a falu gazda­sági életében. A földeken 1923-ban jelent meg az első két, szovjet gyártmányú traktor. A fej­lődés jellemzője, hogy csu­pán a mostani ötéves terv­időszakban 1 millió 7(!) ezer traktorral, 1 millió 100 ezer teherautóval, 331 ezer gabo­nabetakarító, silótakarmány­­betakarító és répaszedő kom­bájnnal gyarapszik a kolho­zok és szovhozok gépparkja. Az ország vetésterülete 206 millió hektár, a mező­­gazdaságnak több, mint 2 millió traktora, 610 ezer ön­járó kombájnja, több mint 1,2 millió tehergépkocsija van. A Szovjetunióban most több mint 33 ezer kolhoz és mintegy 15 ezer nagy állami gazdaság (szovhoz) működik. A kolhoztagok garantált munkabért kapnak a közös gazdaságban, fizetett szabad­ságot élveznek, állami nyug­díjban és társadalombiztosí­tásban részesülnek. 1975-ig a kolhoztagok jövedelme 30— 35 százalékkal emelkedik 1970-hez viszonyítva. Az elkövetkező években, 1975-ig az állam és a kolho­zok mintegy 129 milliárd ru­belt ruháznak be a mezőgaz­daságba, vagyis ugyanannyit, mint előzőleg 10 év alatt. Ezen kívül mintegy 30 mil­liárd rubelt fordítanak a me­zőgazdaságot ellátó iparágak fejlesztésére. Minden harmadik emb­er A fejlett ipar és mezőgaz­daság mind több képzett szakembert kíván. A Szov­jetunióban minden harmadik ember tanul. Ez a helyzet­­ napjainkban. Több, mint fél évszázad­dal ezelőtt először is az ele­mi oktatást, az ábécé-taní­tást kellett megszervezni. Nem is csupán a falusi és városi gyerekek számára, ha­nem a felnőttek tömegei számára is: Oroszországban a lakosság három­negyed ré­sze írástudatlan volt. Ma, az UNESCO statiszti­kája szerint, a világon min­den negyedik ember elvég­zi az elemi iskolát, azonban csak minden tizenkettedik érettségizik. A Szovjetunió­ban 1975 végére általánossá válik az ifjúság középfokú oktatása. Az általános középiskolai oktatás bevezetésének egyik legeredményesebb útja (az általános műveltséget nyújtó középiskola vezető szerepe mellett), a középiskolai vég­zettséget adó szakmunkás­­képző intézetek továbbfej­lesztése. A Szovjetunióban az okta­­t­­ás minden formája díjtalan. Az ország 800 főiskoláján és több mint 4 ezer szakközép­­iskolájában 9 millió fiatal tanul. Évről évre nő az ország főiskoláinak száma.­­ 70 , között több mint 60 kső­­oktatási intézmény, ebből 9 egyetem nyílt a Szovjetunió­ban. Ma már nemcsak vala­mennyi szövetségi köztársa­ságnak, hanem sok autonóm köztársaságnak is van saját egyeteme. Az elmúlt öt év alatt, több mint 7 millió szakember szerzett képesí­­tést.

Next