Ikarus, 1972 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1972-12-07 / 25. szám
s Oktatás Október 2-val megkezdődött az 1972 73-as pártoktatási év. A 32 alap- és középfokú szemináriumból 16 önálló csoport. Tagjai egy-egy alapszervezethez tartoznak.Ez megkönnyíti az oktatást és jó lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az alapszervek az oktatás gazdái legyenek. Az idei beiskolázásnál a vidékről bejáró párttagok gondja is megoldódott. A pártbizottság engedélyezte, hogy a szakszervezeti politikai oktatásban vegyenek részt, mivel ezeken a napokon az autóbuszok később indulnak. Ez évben két témakörben (A szocializmus építésének kérdései, A magyar munkásmozgalom története) indultak alapfokú és 5 témában (Gazdaságpolitikai kérdések, A társadalmi és állami élet kérdései, Nemzetközi politikai kérdések, Pártirányítás és pártélet, Világnézeti és etikai kérdések, továbbképző szemináriumok. Új, kétéves tanfolyam indult a politikailag már képzett párttagok, valamint a magasabb szintű gazdasági vezetők részére Vállalati gazdálkodás, vállalati élettel. Nyolcan jelentkeztek a kerületi pártbizottság rendezésében induló Valláskritikai tanfolyamra. Az ikarusi pártszervezet által javasolt tagokból a kerületi pártbizottság három önálló marxista-leninista esti középiskolai osztályt szervezett. A marxista-leninista esti egyetem általános tagozatán 45, szakosítón IS, speciális kollégiumban 7 fő tanul. Ebben az évben a párttagság 87,4 százaléka vesz részt a pártoktatás valamilyen formájában. Ha figyelembe veszszük az állami oktatásban résztvevők számát is, akkor 91,4, százalékra módosul a tanulmányokat folytató, párttagok aránya. Az eddig megtartott szemináriumi foglalkozások tapasztalatai azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol az alapszervezetek gondosan foglalkoztak a szemináriumok megszervezésével, ott a látogatottsággal sincs baj. A hiányzásokat folyamatosan figyelemmel kísérik és a távolmaradókat menet közben figyelmeztetik. Ez a módszer bizonyára csökkentenifogja a lemorzsolódást. Az ikarusi pártszervezet végrehajtó bizottsága, amely e témakört november 23-án megtárgyalta a pártoktatás — párt — KISZ — szakszervezet addigi munkáját eredményesnek ítélte. sfr Az október 9-ével kezdődött KISZ-oktatási évben 6 formára szerveztek hallgatókat. Az előadások témáját igyekeztek minél érthetőbbé, szemléletesebbé tenni, s mindig aktuális kérdésekhez kapcsolni. A következő sorozatok indultak: Ifjúság előadássorozat. Társadalmi kérdések. A nemzetközi osztályharc kérdései. Ifjúsági aktivisták fóruma, VIT-kör s a szakmunkástanulók részére évfolyamonként más összeállítású TIT-előadássorozat. KISZ-oktatásban a tagok közel 90 százaléka vesz részt, 737 fő. Állami, párt és egyéb oktatási formában még öszszesen 163 KISZ-fiatal tanul. Az első foglalkozások tapasztalatai azt mutatják, hogy a propagandisták (nagyobbrészt maguk is KISZ-korúak) jó színvonalon, megfelelő légkört teremtve vezetik le a foglalkozásokat. A látogatottás alakulása a fizikai területeken kedvező. Adminisztratív területen nagyobb a hiányzása átlag. Az oktatási körök között versenyt hirdettek a Kiváló oktatási kör címért. A részvétel feltétele, hogy az előadások rendszeres megtartása és teljes létszámú látogatottsága mellett közösen részt kell venniük valamilyen kulturális megmozduláson mozi, színház vagy tárlatlátogatáson is. A szakszervezeti oktatás 1972 73-as évadja október 23-án kezdődött. Az oszk területenként szervezett, összesen 32 szemináriumon, melyeknek témája A szocialista demokratizmus időszerű kérdései. 974-en vesznek részt. A szemináriumokat legtöbb csoportban a helyi gazdasági vezetők tartják. Így az általános bevezető után lehetőség van a konkrét, gyakorlati kérdések megvitatására, elemzésére. A szemináriumok hallgatóinak véleményét nemcsak a szakszervezeti oktatás, de az egész mozgalom szervezésében, irányításában hasznosítják. E vélemények összesítését segítette többek között a vasasszakszervezet által szervezett kérdőíves felmérés. A művelődési központban indított Nagy regények — nagy filmek sorozatra 232, a Nők akadémiájára 44, szakszervezeti tag jelentkezett. cími * ! Egy hullámhosszon c4 eláb trükkje Az óvatosság sosem árt. Mielőtt a kipécézett interjúalany tollhegyre kerülne, az ember tapogatódzik: hátha? ... Ez alkalomáral jó volt a választ. A hátha elmaradt. Orbán István szerelőüzem-vezető, a főnök rövid jellemzése minden kétséget eloszlat. — Azok közé a fiatalok közé tartozik, akikkel a mi korosztályunk, de a vele egyidősek is könnyen kerülnek egy hulld ívhosszra. Saját dolgát becsülettel ellátja és nagy hatással van a többi fiatalra. Ha azt mondom, hogy öt ember kell (nem úri munkára), tizet is hoz. Még nem csalódtam benne. A szavára építeni lehet. Akiről ez a vélemény elhangzott: a sze.relő KISZ-titkára, Horváth Ferenc. A vonalon fúróberregés, fémcsikorgás, motorzúgás. A böhöm kocsik között, mellett, s bent a kocsikban is rengeteg fiatal. — Horváth Feri? Arra! — küldenek ütemről-ütemre. Végül majdnem elmegyek mellette, beleolvadt egy csoportba. Csak amikor a munkából felnéz ismerem meg. — Magamról — húzódna, de örülök, hogy ráakadtam, kénytelen folytatni. — Furán hangzik, de véletlenül vagyok itt. 68-ban harmadikos voltam a gimiben. Betegség miatt elveszett egy félévem. Gondoltam, a .. iületet lehúzom itt, aztán visszamegyek az iskolapadba. Itt ragadtam. Olyan jó közösségbe kerültem, hogy nem tudtam elkapnni őket. Estin érettségiztem le. .Jelesre. Tamülhez, inkább — dolgozni kéne — , tekintettel, de tovább faggatom. — 64 óta vagyok KISZ-tag. Mikor idekerültem, szinte el is feledkeztem a KISZ-ről. Annyira csendben csörgött itt a KISZ-élet. 69-ben végre olyan közösségbe kerültem, ahol sok fiatal dolgozott, nem aludttej volt a KISZ. Velük alakítottuk az Armatúra ifjúsági brigádot is, melynek 71 óta én vagyok a vezetője. Na, akkor az alapszervezetben is megindult valami pezsgés. Én is több kedvvel csináltam. Ágit, prop.-os lettem és 71 őszén megválasztottak KISZ-titkárnak. Ebben az évben részt vettem egy hathetes KISZ-titkárképző iskolán. Jó dolog volt. Rengeteg ötletet tudok hasznosítani a mindennapi KISZ-munkában. Nos, ez a szimpla sztori. Azt nem említi, amit tudok: 12 fővel vette át a marsallbotot, és most 36 tagja van a szerelő KISZ-szervezetének. Többségükre bármikor számíthat: kiránduláson, klubdélutánon, de műhelytakarításon is szinte mindig teljes a létszám. Vajon mi a csábítás trükkje? — Bizalmas viszonyban vagyok minden sráccal. Mindegyikkel külön-külön. Ismerem a hobbyjukat, arra próbálok rátapintani. Ha valamire meg akarom nyerni őket, először mindig az ügy jobbik felét tárom fel, azután (ha már haraptak rá) szép lassan adagolom a problémákat. Még soha senki nem érezte úgy, hogy átvágtam. És a gazdasági vezetők. Persze. Ez a kapcsolatápolás is nagyon fontos. November 7-én először történt meg, hogy a jó politikai munkáért (önállóan, csak kiszeseknek) pénzjutalmat, összesen 6 ezer forintot oszthattam. Ez nyilván segíti a lelkesedést. De hozzáteszem, az alapszervezetünk sem csapnivaló közösség. Akármilyen tagokkal nem lehetne ilyen munkát végezni. De ne haragudj — mennem kell — kapja fel a fejét.Mire megérteném, már dolgozik újra. * * Jegyzeteimet lapozva jövök rá, magáról milyen szűkszavúan nyilatkozott. Elhallgatta azt is, hogy ez év márciusában, a a KISZ 15 éves jubileumán kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Most 23 éves, —más IKARUS Közösen A szerszámgyáregység közössége köszönetét fejezi ki a gyárfejlesztés és beruházási főosztály, az üzemfenntartási gyáregység, valamint mindazon munkatársaknak, akik a KO—161 fazon köszörűgép november 22-i beindulásához segítséget nyújtottak. Közreműködésükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a gyáregységünkben a kézi munka idejét bizonyos mértékben csökkentsük, a minőséget a gépen végrehajtható munkáknál a maximumra emeljük. A gép beszerelésével és beindításával a gyáregység hatékonyságát is fokozzuk. A közös együttműködésnek ismét kézzelfogható bizonyítéka a jól szervezett, összehangolt munka eredménye. A SZERSZÁMGYÁREGYSÉG VEZETŐSÉGE Kiváló katona Nagy Ervin, a 3-as gyáregység alkatrészértékesítési osztályának dolgozója sorkatonai szolgálatát tölti. Parancsnokai az alábbi levelet küldték vállalatunknak: „Értesítjük a vállalatot, hogy az önöknél alkalmazott, jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítő Nagy Ervin az 1972-es kiképzési évben példás magatartásával, feladatainak fegyelmezett, maradéktalan, végrehajtásával, valamint a katonai szaktárgyak kiváló elsajátításával a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája címet szerezte meg.” Verseny szervezettség* tagdíjfizetés Gyárunkban sem a szervezettség, sem a tagdíjmorál nem éri el a vasipari átlagot — állapította meg a vasasszakszervezet elnöksége. Ezért a vszb elhatározta, hogy mind a szervezettséget, mind a tagdíjmorált ez év végére a vasipari átlag szintjére, 1973-ban pedig ennél magasabb szintre emeli. Ebben a munkában minden szakszervezeti tisztségviselőnek részt kell vennie. Egyben versenyt is hirdet a vszb az vszb-k részére, melyben politikai feladatukká teszi a szakszervezeti gazdasági munka megjavítását, s jutalmazza a legjobb aktívákat. A versenyt két részre bontják. Az első rész december elején ér véget. Ekkor értékelik az eredményeket és az év végén jutalmazzák a legjobb eredményt elért bizalmiakat, és egyéb tisztségviselőket. Az üzemi és műhelybizottságoknak minden elért százalék jutalomkeretet jelent. 1973. első negyedév végéig tart a második szakasz, ugyanilyen feltételek mellett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy véget is ér a munka. Az elért eredményeket a jövőben még erősíteni, fokozni kell. Szükségesnek tartja a vszb a tagdíjmorál fogalmának tisztázását is. Eszerint azt jelenti, hogy a mindenkori szervezett dolgozók közül hányan fizetik besorolás szerint, rendszeesen a tagdíjakat. Tehát, ha valaki egyszerre rendezi a több hónapos elmaradását, az azért csak egyet jelent a tagdíjmorál számításánál. 1972. december 1. AZONOS MUNKÁÉRT — AZONOS BÉREKET (Folytatás az első oldalróll vizsgázott. Jobb szervezéssel el lehetett volna kerülni néhány kellemetlen kérdést. Az eredmények alapján 1000— 2800 forintig 12 kategóriába sorolták be a dolgozókat. Ezzel azonban korántsem zárult le minden kapu. Aki úgy érzi, hogy nem a képességeinek megfelelő besorolásba került, az idén még újra vizsgázhat. Ezen túl évente kétszer lehet jelentkezni minősítő vizsgára. A tervek szerint 1973. január 1-től életbe lép a kiemelt szakmunkás kategória. A feltételeknek megfelelő szakmunkások 3500—5000 forintig terjedő bérben részesülhetnek, a vezérigazgató jóváhagyásával. A szakszervezet tapasztalatai szerint azonban eddig még előterjesztés nem történt, mert nem ismertették a feltételeket, minden vonatkozásban. Ideje, hogy hivatalosan tájékoztassák a tervcímzetteket. Feladatok Négyórás vita után hozta meg 9 pontos határozatát a vszb. Többek között arról, hogy az 1973-as anyagi ösztönzési rendszert az MSZMP Központi Bizottsága novemberi állásfoglalásának figyelembevételével kell kidolgozni. A bérpolitikában is meg kell teremteni a nagyvállalati együttműködést. Fel kell tárni a túlórák okait és csökkenteni kell őket. December 8-ig ki kell dolgozni az üzembér bevezetésének minden részletét. Munkásőr szakaszgyűlés Munkásőreink november 23-án tartották szakaszgyűléseiket. A késő délutáni órákba nyúló értekezleteken minden munkásőr tevékenységét értékelték. Ezen kívül mindenki elmondhatta és el is mondta a véleményét parancsnokairól, a kiképzésről és a szolgálatról. Többek között elhatározták, hogy az első szakaszhoz hasonlóan, közös kirándulást szerveznek jövőre, a még jobb közösségi szellem kialakítására. .Végül javaslatot tettek arra, ki kapjon Kiváló Munkásőr kitüntetést, jutalmat a jól végzett munkája elismeréséül. c 4 h'help-Ségekbut. kUnduhui A szovjet társadalom eredményes előrehaladása a Szovjetunió sokoldalú gazdasági fejlődésén alapszik. Jelenleg az ipari termelés mértékét tekintve, a Szovjetunió világviszonylatban a második, Európában az első helyen áll. Az SZKP XXIV. kongresszusa pontos és világos távlatokat rajzolt fel a szovjet ipar további fellendítésére. Az anyagi és kulturális életszínvonal újabb jelentős emelésének feladatait a szocialista termelés évtizedes fejlődése során létrejött reális lehetőségekből és a szocialista gazdaság megnövekedett készleteiből kiindulva határozták meg. 166 millió kilowatt Az ipar fejlesztésének egyik alapvető feltétele a villamosenergia-ellátás. A szovjet erőművek összkapacitása 166 millió kilowatt és 1975-ig újabb 65—67 millió kilowattal bővül. A Szovjetunió gazdasági erejének alapját a nehézipar alkotja. 1975-ig az egész ipari termelés 42—46 százalékkal nő az előző öt évhez viszonyítva. A termelőeszközök gyártása azonban 41—45, a fogyasztási cikkeké 44—48 százalékkal emelkedik. Ezen belül a kulturális és jóléti rendeltetésű, valamint a háztartási cikkeké 1,8-szeresére. Az új ötéves terv meghatározza a keleti körzetek iparának gyorsított fejlesztését. Szibéria, Kazahsztán és Közép-Ázsia gazdasági életének elsődleges fejlesztése lehetővé teszi, hogy a nyersanyagforrások és a fogyasztási körzetek közelében épüljenek az üzemek. Ezáltal lényegesen javul a termelőerők megoszlása az ország területén. Gyökeres változások A mezőgazdaság kollektivizálása és gépesítése, a tudomány vívmányaira épülő korszerű földművelés már a szovjethatalom első éveitől kezdve gyökeres változásokat eredményezett a falu gazdasági életében. A földeken 1923-ban jelent meg az első két, szovjet gyártmányú traktor. A fejlődés jellemzője, hogy csupán a mostani ötéves tervidőszakban 1 millió 7(!) ezer traktorral, 1 millió 100 ezer teherautóval, 331 ezer gabonabetakarító, silótakarmánybetakarító és répaszedő kombájnnal gyarapszik a kolhozok és szovhozok gépparkja. Az ország vetésterülete 206 millió hektár, a mezőgazdaságnak több, mint 2 millió traktora, 610 ezer önjáró kombájnja, több mint 1,2 millió tehergépkocsija van. A Szovjetunióban most több mint 33 ezer kolhoz és mintegy 15 ezer nagy állami gazdaság (szovhoz) működik. A kolhoztagok garantált munkabért kapnak a közös gazdaságban, fizetett szabadságot élveznek, állami nyugdíjban és társadalombiztosításban részesülnek. 1975-ig a kolhoztagok jövedelme 30— 35 százalékkal emelkedik 1970-hez viszonyítva. Az elkövetkező években, 1975-ig az állam és a kolhozok mintegy 129 milliárd rubelt ruháznak be a mezőgazdaságba, vagyis ugyanannyit, mint előzőleg 10 év alatt. Ezen kívül mintegy 30 milliárd rubelt fordítanak a mezőgazdaságot ellátó iparágak fejlesztésére. Minden harmadik ember A fejlett ipar és mezőgazdaság mind több képzett szakembert kíván. A Szovjetunióban minden harmadik ember tanul. Ez a helyzet napjainkban. Több, mint fél évszázaddal ezelőtt először is az elemi oktatást, az ábécé-tanítást kellett megszervezni. Nem is csupán a falusi és városi gyerekek számára, hanem a felnőttek tömegei számára is: Oroszországban a lakosság háromnegyed része írástudatlan volt. Ma, az UNESCO statisztikája szerint, a világon minden negyedik ember elvégzi az elemi iskolát, azonban csak minden tizenkettedik érettségizik. A Szovjetunióban 1975 végére általánossá válik az ifjúság középfokú oktatása. Az általános középiskolai oktatás bevezetésének egyik legeredményesebb útja (az általános műveltséget nyújtó középiskola vezető szerepe mellett), a középiskolai végzettséget adó szakmunkásképző intézetek továbbfejlesztése. A Szovjetunióban az oktatás minden formája díjtalan. Az ország 800 főiskoláján és több mint 4 ezer szakközépiskolájában 9 millió fiatal tanul. Évről évre nő az ország főiskoláinak száma. 70 , között több mint 60 ksőoktatási intézmény, ebből 9 egyetem nyílt a Szovjetunióban. Ma már nemcsak valamennyi szövetségi köztársaságnak, hanem sok autonóm köztársaságnak is van saját egyeteme. Az elmúlt öt év alatt, több mint 7 millió szakember szerzett képesítést.