Ikarus, 1974 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-03 / 1. szám

1974 LEGYEN. A MINŐSÉGI ELŐRELÉPÉS ÉVE TAVALY ilyenkor, amikor az 1972-es évet értékeltük, azt mondtuk, hogy 1972 minden korábbit meghaladó, kiemelkedő év volt számunkra. Most, 1973-ról is ezt kell mondanunk, hiszen ez évben is intenzíven fejlőd­tünk tovább és ismét mintegy 800 darabbal növeltük az autóbusz termelésünket. Vannak olyan gyárak, sőt olyan országok, amelyek ig annyit gyártanak egész évben, mint amennyivel mi nö­vekedtünk egy év alatt. Mindezt, a kissé késve megin­dult, de napjainkban teljes erővel folyó beruházás és dolgozóink odaadó munkája tette lehetővé. Lényeges előrehaladást jelentett az, hogy 1973-ban kifutottak a korábbi gyártmányaink és ez év augusztusától a kor­szerű 200-as család tagjait gyártottuk. 1973. évben az előzetes adatok szerint 7800 autóbuszt készítettünk. Évközben ütemesen szállítottunk, a január dekádjainak értékesítési mutatói éppen olyan kedvező­ek, mint bármely későbbi hónapé. Mind Budapesten, mind Székesfehérváron nagy volt a termelés növekedés, Budapesten a termelés 4595 autóbusz és Székesfehér­váron 3205. Ez a teljesítmény népgazdasági szinten is igen jelentős. Az eredményben nemcsak gyárunk jó munkája, jelenik meg, hanem a mintegy 50 ezer főt foglalkoztató közvetlen velünk együtt dolgozó vállala­tok kiemelkedő tevékenysége is. Ma még nem ismerhetjük teljes pontossággal a költ­ségek és a várható nyereség alakulását, de azt már ma is elmondhatjuk, hogy tervezett nyereségünket —, ame­lyet 460 millió forintban határoztunk meg — megha­ladjuk. Nyereségünk biztosítja, hogy a tervezett év­közi és év végi részesedési alap terhére történő kifizeté­seket realizálni tudjuk. A vállalati bérszínvonal alakulását jelentős mérték­ben befolyásolta az a béremelés, amelyet a Központi Bizottság határozata alapján a munkások részére bizto­sítottunk. Emellett számottevő, mintegy 5 százalékos volt a vállalat saját erőből végrehajtott bérszínvonal emelése. Termelésünket úgy növeltük, hogy a munkáslétszám lényegében változatlan maradt, és az alkalmazotti lét­szám gyakorlatilag csökkent a tavalyi évhez viszonyít­va. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység növekedése jelentős volt vállalatunk életében. AMIKOR az 1974. évi feladatokat határozzuk meg — és ez a következő napoknak a feladata — akkor nem elegendő csupán az elért sikerekből kiindulni. A múlt év tevékenységét önkritikusan kell nézni, megvizsgálva, hogy a továbbfejlődés milyen követelményeket támaszt vállalatunk vezetőségével és a dolgozókkal szemben. 1974. évben tovább kell folytatnunk a megkezdett gyors növekedést. A vállalati tervekben — összhang­ban a Minisztertanács határozataival — csak 8200 da­rab autóbusz termelésével kellett számolnunk. A piac követelményei, a felsőbb szervek elvárásai és termelési kapacitásunk szükségessé teszik az ennél gyorsabb nö­vekedést is és biz­tosítják, hogy jobb munkával közel 9000 autóbusz termelése váljék lehetővé. Jövedelempolitikánk folytatása pedig egyértelműen megköveteli azt, hogy terveinket túlteljesítsük és elér­jük a vonalakon termelt autóbuszoknál a 8700 darabos szintet, egyedi és összeszerelési célra készülő autóbu­szokkal együtt pedig közel a 9000-et. Számításaink szerint Budapesten ez a túlteljesítés a létszám csökkenése mellett is megvalósulhat. Székesfe­hérvárott, ahol a beruházás lehetővé teszi a gyorsabb növekedést, a munkáslétszám növekedése és az alkal­mazotti létszám csökkenése várható. Pusztavámon intenzív fejlesztést hajtunk végre, emellett jelentősen növeljük a gyáregység létszámát. Az intenzív fejlődés és a létszámnövekedés lehetővé teszi, hogy külső kooperációnkat csökkentsük és a nor­mál ülések mellett, a luxusülések gyártását is korsze­rű eszközökkel, modern kivitelben végezzük. AZ ELMÚLT KÉT ÉV tapasztalata, új berendezések, állóeszközök és technológiák szerint ez a terve­zett növekedés dolgozóinknak ma már nem jelent elér­hetetlen feladatot, sőt ma azon kell munkálkodnunk, hogy a mennyiségi feladatok teljesítése mellett kiemel­ten foglalkozzunk a minőségi mutatóink javításával is; a termelési és gazdálkodási tevékenységünk minőségi oldalainak előtérbe helyezését értjük ez alatt. Az el­múlt években, annak ellenére, hogy foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, gazdálkodásunk, általában a költségekkel való foglalkozás nem érte el azt a szintet, amely egy ilyen nagy vállalat esetében feltétlenül szükséges. Ma már megértek a feltételek a minőség változtatására! Javítanunk kell továbbá a termelést és a gyártmányok minőségét is. Az MSZMP KB ugyan még nem döntött a pontos időpontról, de tudjuk, hogy 1974. évben lesz pártunk XI. kongresszusa. Ebből az alkalomból — folytatva a korábbi évek kedvező hagyományait — új szemléletet kell kialakítanunk: a mennyiségi teljesítésen túlmenően az említett minőségi tényezőkre kell a nagyobb gondot fordítanunk. Kívánjuk tehát, hogy 1974. a minőségi előrelépés éve legyen. E cél megvalósításához a párt- és társadalmi szervek segítségét, minden dolgozónk támo­gató hozzájárulását is szeretnénk igénybe venni. Biztosítanunk kell, hogy a műszaki fejlesztés haté­konysága javuljon, azaz jelentős megtakarításokat ér­jünk el az anyagköltségekben, munkaráfordításokban. Biztosítanunk kell a munkaerő egyenletesebb leterhelé­sét az autóbuszgyártás egyenletessége mellett; az alkat­részgyártásban is meg kell követelnünk ezt a szintet. Szigorítanunk kell a minőségi átvételeket, és lényege­sen javítanunk az autóbuszok minőségi mutatóit. CÉLjAINK meghirdetésével lényegében azt szeret­nénk elérni, hogy 1974. évtől kezdődően alakuljon ki ésszerű és megfontolt gazdálkodási módszer minden területen. A munkanap befejeztével mindenki egy pillanatra gondoljon arra, hogy a fizetéséért ma milyen teljesítményt nyújtott és a következő napon hogyan tudná a legésszerűbben, a vállalat számára leggazdasá­gosabban végrehajtani feladatait. Úgy gondolom, ha a fentiek szellemében szocialista versenyre kihívjuk társvállalatainkat, a gyáron belüli versenyünket is ennek az elképzelésnek megfelelően szervezzük; vállalásaink jó teljesítésével jelentős mér­tékben hozzájárulhatunk pártunk kongresszusának si­keréhez. Ehhez a munkához sikeres és eredményekben gazdag új esztendőt kívánok az Ikarus Karosszéria és Jármű­gyár minden dolgozójának, munkájában és magánéle­tében egyaránt Toldi József vezérigazgató Kevesebb munkás - több autóbusz jobb kereset December 20-án délelőtt háromnegyed tízkor néhány percre leállt a termelőmunka a busz II. gyáregységben. A gyáregység dolgozóinak körében Toldi József vezérigazgató emlékezett meg arról a pillanatról, amikor az 1973-as esztendő­ben gyártott utolsó autóbusz legördül a szerelő vonalról. Miközben a 1641 számú szovjet 260-as elhagyta az utolsó üzemhelyet, a vezérigaz­gató méltatta a gyáregység és a budapesti gyár dolgozóinak munkáját. Vállaltaink és így a busz II. is, decem­ber első napjaiban teljesítette 1973. évi ter­vét, így az azóta gyártott autóbuszok a most elkészült 4533-ik kocsival együtt már az 1974-re vállalt kötelezettségünk kielégí­tését szolgálják, előszállításként. A busz II. fejlődését jellemzi, hogy míg az elmúlt évben 4356 kocsi készült a gyár­egységben, most mintegy 200-zal gyártottak többet. 1972-ben 1156 dolgozója volt a gyáregységnek, 1973-ban 1090. A nagyobb teljesítményt tehát a munka intenzitásának növelésével érték el, kisebb létszám- és mi­nimális túlórafelhasználás mellett. A termelékenyebb munka nyomán nőtt a dolgozók keresete is. A munkások jöve­delme a tavalyihoz képest 10,9 százalékkal emelkedett a busz II. területén. A vezérigazgató elismerően szólt a gyár­egységi környezet és rend kialakítása érde­kében tett erőfeszítésekről. Tolmácsolta a gyárvezetőség köszönetét azért a munkáért, melyet a dolgozók a termelési feladatok megoldása és a munkahelyi környezet szeb­­bététele érdekében végeztek. — Kívánom, hogy hasonló erővel és si­kerrel állják meg helyüket a jövő év még több autóbuszt, még nehezebb feladatokat tartalmazó terveinek végrehajtásában is — mondta Toldi József vezérigazgató. Mi öregszünk — a gyár fiatalodik Ti úgy múlik az *'*- idő! Megint öregebbek lettünk egy évvel! — így sóhajtozunk tré­fás-szomorkás hangsúllyal vala­hányszor új nap­tár kerül az asz­talra. Nos, megint búcsút vettünk egy soha vissza nem térő eszten­dőtől, és ismét so­ha még nem volt év elején mérle­geljük, tervezget­jük, mit is hoz számunkra ez a ti­zenkét hónap. Valóban, mi em­berek évről évre idősebbek leszünk. Szervezetünk ko­pik, és fizikai erőnk is csökken bizonyos évek el­teltével. Hogy szellemileg, lelki­leg mennyire tu­dunk fiatalok ma­radni, ez azonban kizárólag rajtunk múlik. A gyáraknak, erről könnyen meggyőződhe­tünk, fordított éle­tük van. Figyeljük csak meg a saját portánkat! Az Ika­rus is évről évre fiatalodik. Új gyártmányok, kor­szerű technológia, modem berende­zések, bárhová né­zünk. Fiatalodik a gyár. A régi épü­letek falai között lassan kihalnak a régi módszerek. A kétkezi munkát egyre inkább gé­pek veszik át mi­nőségben és gyor­saságban elhagyva az embert is. A fejlődés azonban feszegeti a régi falakat is. Bár­merre járunk áll­ványok, oszlopok, feldúlt utak jel­zik, új épül itt. Születnek és összenőnek épüle­tek. A korszerűsödés bizonyítékaként nagy teljesítmé­nyű trafóházakat kapcsolnak a gyár elektromos ér­hálózatába. A ré­giek már csak so­ha­jtva-nyögve szolgálják ki meg­növekedett ener­gia étvágyunkat. A modern be­rendezések mellett szép számmal áll­nak a nálunk fel­nőtt fiatalok. De a termelésben az idősebbek tapasz­talatára is szükség van. Nagyon fon­tos azonban, hogy lássák: a gyár nem ember. S, ha az évkezdő napok megint öregebbek lettünk hangula­tán túltettük ma­gunkat, a fejlődés­sel lépést tartó, fia­talos szemlélettel formáljuk-szol­­gáljuk gyárunk életét. Ma az új év küszöbét ezekkel a gondola­tokkal lépjük át, 1974-ben az eddi­ginél is kevesebb bosszúsággal, ille­mekete­geskedéssel old­hatjuk meg egyre fiatalodó gyárunk megnövekedett feladatait. XXII. évfolyam 1. szám 1974. január 3. A JÁRMŰPROGRAM II. SZAKASZÁNAK SIKERÉÉRT . Ünnepélyes keretek között írták alá a közúti járműprog­ram második szakaszának elősegítésére kötött szocialis­ta szerződést december 20-án a Hotel Ifjúság márványter­mében. A szerződés aláírása előtt Kéri András, a KISZ KB osz­tályvezetője tartott tájékozta­tót a közúti járműprogram­ban jelentkező KISZ-felada­­tokról. A szerződéskötésen az Ika­rus párt, KISZ, szakszerve­zeti és gazdasági vezetőségé­nek képviselői is részt vettek. A MEGTAKARÍTÁS TIZENNÉGYMILLIÓ Az újítási iroda tájékozta­tása szerint december 20-ig 596 javaslatot nyújtottak be vállalatunk dolgozói, 370-et a pestiek, 226-ot a fehérváriak, 7 millió 300 ezer forint az előkalkulált, 14 millió 330 ezer forint az utókalkulált megtakarítás. Újítóink 58 600 normaóra megtakarítással járultak hoz­zá a vállalati tervteljesítés­hez, melyért 47 ezer forint cél­jutalmat kaptak. Az eddig kifizetett újítási díjak össze­ge 808 ezer forint. Ezek az adatok még előze­tesek, az év zárásáig nőhetnek sőt bizonyosan nőni fognak, hiszen az újítási verseny még tart, s ez az elbírálókat is se­rényebb munkára ösztönzi. A jó ötletek pedig a verseny­­időszak végén is megterem­hetnek. IDEIGLENESEN Megindult a pusztavámi gyáregységben a kárpit sze­relési munka. A gyáregység vezetősége a kárpitosüzem és a társadalmi szervek vezetői­vel megtárgyalta, hogy a vég­leges gyártóhely kialakításáig ideiglenesen megkezdi a gyár­tást azért, hogy a sorozat in­dításáig kellő tapasztalat le­gyen. Ma már 420 széket kár­pitoznak önállóan a gyáregy­ségben. A fehérváriak segí­tettek, hogy a betanulás vi­szonylag könnyen menjen. A jobb minőségért Újra szabályozza a műsza­ki ellenőrzési főosztály fel­adat- és hatáskörét a 18/1973. számú vezérigazgatói utasí­tás. Többek között leszögezi, hogy „vállalatunk piaci hely­zetének erősítése, gyártmá­nyaink minőségének védel­me, a fokozott minőségi kö­vetelmények kielégítése újabb intézkedések elrende­lését tette szükségessé’’. Elégedettek vagyunk A KISZ-bizottságunk meghívására 1973. szeptember 23—29. között itt tartózkodó Tallinn Autóbuszpark Komszomol Bizottságától nemrég levelet kaptunk. „A magyarországi úttal delegációnk minden tagja na­gyon elégedett. Gyakran emlékezünk azokra a napokra, melyeket együtt töltöttünk veletek. Az Ikarus-gyárban tett látogatásunkról a mi újságunk is írt. Kollégáim élénken érdeklődtek az Ikarus-gyár iránt, sokszor kel­lett mesélnem róla, és az Ikarus autóbuszok készítésé­ről. .. .Nemrég kaptunk új Ikarus 260-as autóbuszokat és mindjárt arra gondoltunk, hogy ezek a szép és (ne­künk gépkocsivezetőknek is) kényelmes kocsik Magyar­­országról jöttek, kedves barátaink készítették nekünk. Sofőreink nagyon elégedettek buszaitokkal. .. .Hálásan köszönjük nektek a kedves baráti fogad­tatást, a szép emlékeket, boldog karácsonyt és új évet kívánunk az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővá­rosából az Ikarus-gyár KISZ-tagjainak és dolgozóinak. Vlagyimir Szuhomlinov Tallinn Autóbuszpark Komszomol-titkára Ez a levél — a meleg barátság szavain túl — gyárt­mányaink jó tulajdonságait is dicséri és ez gyárunk minden dolgozójának érdeme. Jó munkánkért fogadjuk ezt a köszönetet valamennyien. Ikarus KISZ-bizottság

Next