Ikarus, 1975 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 1. szám

30 év alattiaknak • • ünnepi pályázat Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez csatlakozva, a KISZ KB kezdeményezésére Alkotó Ifjúság címmel pályázatot és kiállítást hirdet az Ikarus KISZ-bizottság a vállalat gazdasági és társadalmi szerveivel közösen. A pályázat, melyen minden harminc évét be nem töltött vállalati tanuló vagy munkásfiatal, illetve az általuk alakított közösségek vehetnek részt, lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy tehetségük szerint munkaköri és tanulmányi kötelezettségükön túli alkotásokkal járuljanak hozzá az ünnepi szocialista munkaverseny feladatainak és a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához. Pályázni lehet minden olyan 1974. évben készült elméleti és gyakorlati anyaggal (mestermunka, gyártmány, szemléltető eszköz, makett, újítás, találmány, vizsgaremek, szakdolgozat stb.), amely szemléltethető, illetve tárgyként bemutatható. Benyújthatók a szocialista brigádmozgalom, az újítómozgalom, a fiatal alkotó kollektívák, a Kiváló Dolgozó-, Ifjúmunkás-, Szakmunkás-, a Szakma Kiváló Mestere, a Kiváló Ifjú Technikus-, Mérnök-, Közgazdász, a Ki Minek Mestere, a Szakma Kiváló Tanulója versenyek keretében készült alkotások, de nevezni lehet bármely más pályamunkával is. A nevezéseket 1975. január 20-ig kell leadni a KISZ-bizottságon. A beküldött pályamunkák kiállítására 1975 februárjában kerül sor. A vállalati és ágazati kiállítás értékelése nyomán az értékes munkát benyújtó pályázók jutalomban részesülnek, a legjobbak pedig továbbjutnak az országos versenybe. A KISZ KB az Alkotó Ifjúság országos pályázaton legeredményesebbek szereplő száz KISZ-szervezetnek emlékoklevelet és 4000 forint jutalmat adományoz. Az országos kiállításon részt vevő fiatal kollektívák emlékplakettet, a résztvevők pedig emlékjelvényt kapnak. Munka helyett öncsonkítás Miért nem termel a csőívelő? Ez év februárjában új gép érkezett vállalatunkhoz. Az angol Intermetall cég által készített csőívelő berendezés értéke mintegy hétmillió forint. Mégis a próbaüzemelés csak augusztus végén kezdődhetett meg, s a drága gép azóta sem szolgálja a termelést, a várt különböző rendeltetésű, mérethű alkatrészek helyett egyelőre gondot, vitát gyárt, munka helyett öncsonkítást végez. Hogyan áll a helyzet a próbaüzemelésben személyesen is részt vevő Papp Sándor technológiai fejlesztési osztályvezető szerint? — Egyik fő nehézséget az okozza — mondja Papp Sándor —, hogy a gépet és a szerszámokat a szabványoknak megfelelő csövekhez hozattuk. A kiszállított mintadarabok ilyenek is voltak. Az itthoni próbasorozatok gyártásakor azonban bebizonyosodott, hogy a dunaújvárosi profilok nem méretpontosak. A 250—300 darabos szériagyártás során a DV csövek 30 százaléka selejt volt. Talán ez az arány egy nagyobb sorozatnál valamit csökken, de mindenképpen hatékony intézkedésre lenne szükség a jobb minőség érdekében. Lehetetlen lehetőség Ágoston Istvánná, alapanyagellátási osztályvezető tájékoztatása szerint Dunaújvárosban is elismerik, hogy jogos a reklamáció: a falvastagság gyakran eltér a szabványtól. Igaz, a profilkészítők hivatkoznak arra, hogy bár a papírok szerint megfelelő, a valóságban már a lemezben is eltérések vannak a megengedett vastagságtól. A közeljövőben a dunaújvárosi műszaki szervek és az Ikarus képviselői között főosztályi szintű tárgyalásra kerül sor. Amennyiben ez sem hozza meg a várt eredményt, úgy a műszaki igazgatók keresik majd a mindkét felet kielégítő megoldást. Elvben most is mód van a panasz orvoslására: ha a kifogásolható csöveket visszaküldjük, kapunk helyébe megfelelőt. A gyakorlatban azonban ezt nem lehet megvalósítani, mert az anyag olyan ütemben érkezik, hogy nincs idő a cserére. Így amit kapunk, azt alakítgatjuk. Inkább csak alakítgattuk! — helyesbít Papp Sándor. — Ez ideig ugyanis a kovácsműhelyben, a kézi megmunkálás során nem volt ilyen gond a pontatlan méret. De, ha a gépben akarjuk majd gyártani ezeket az alkatrészeket, itt nincs lehetőség a kézi korrekcióra. A méretpontosság alapvető szempont. — Az egyik próbagyártás során a gép „öncsonkítást” követett el. Hogyan történt ez? Elakadt és eltört — A gépen hatféle elem készíthető a főegységekhez. Mindegyik alkatrészhez külön szerszám van. Ezek egyikének a hidraulika-hengere eltörött próbagyártás közben. A gép több alkatrészt legyártott már, mikor körülbelül a huszonötödiknél váratlan mozdulatot végzett. Ennek oka kivizsgálásra szorul, de elképzelhető, hogy a több hónapos tárolás is része e rendellenes mozzanatnak. Ettől függetlenül a másik öt szerszámmal gyárthatók lennének az alkatrészek. S miután a gépet hátrébb helyeztük, ha lesz újabb henger most már a hatodik változattal sem fordulhat elő mégegyszer ilyen probléma. A történtekhez Kuti Sándor gyárfejlesztési és beruházási főosztályvezető is hozzászólt: — Igaz — mondta —, hogy a gép február 15-én érkezett, de az üzemeltetéséhez szükséges szerszámokat csak június végén kaptuk meg. A gép végleges helye majd a nyugati bővítésben, a jelenlegi mosógép helyén lesz. Csak hosszas vita után állapodtunk meg a jelenlegi, ideiglenes területben, a volt fehérfémes üzem helyén, a busz I. észak-keleti részében. — Érhette-e a gépet e néhány hónapi tárolás során valami károsodás? — Bár a beruházási raktár kérdése jelenleg még nem megoldott, s ezért ezt a gépet is szabad téren tároltuk, ennek semmilyen lényeges hatása nem lehetett, hiszen a csomagolást a tengeri sóspárás levegő elleni védekezést is figyelembe véve készítették. Egyébként az angol cég szerelője is megerősítheti ezt, aki működőképesen adta át a berendezést. Igaz, az a daru, melynek oszlopában az említett szerszám nem volt ott. Ennek ellenére mi telexen kértük a gyártócégtől a gép felülvizsgálatát és egy új szerszámot. A garanciaigény jogosságának eldöntéséhez azonban szükség van a törés előzményeit rögzítő jegyzőkönyvre. A költségek megtérülnek Érdemes-e a végleges hely kialakítása előtt megrendelni gépeket? — Van mikor igen. Ilyen ez a berendezés is. Viszonylag egyszerű telepítési feltételeinek költségei egyhónapos üzem alatt megtérülnének. Ezzel szemben a gépek ára évente mintegy 15 százalékkal nő. A későbbi rendelés tehát jóval tetemesebb összeget jelent. Azt azonban el kellene időben, már az igény bejelentésekor dönteni, hogy a kért gépet akár ideiglenesen, akár állandóan hol és milyen körülmények között kívánják üzemeltetni. Most is várható például a homlokhátfalajtó sorozatponthegesztő gép. Vajon, ha beérkezik, lesz-e hely a számára? TOVÁBB AKAR TANULNI A székesüzem szorgalmas, fiatal dolgozója Kántor Imréné, aki 1972 májusában jött az Ikarusba. A Rákosszentmihályon lévő gimnázium esti tagozatán a gimnázium harmadik osztályát végzi. Érettségi után sem szeretné abbahagyni tanulmányait, hanem el szeretne sajátítani legalább egy nyelvet, elsősorban az angolt. Férje is vállalatunknál dolgozik. Megértően támogatja felesége törekvéseit, így is nehéz a háztartási munkák elvégzése, hiszen minden második nap iskolában van ISfc !1. Mindenki vár valamire Vitára, okfejtésre van tehát alap bőven. Az idő megszalad. Schindele Árpád, a busz I. műszaki vezetője azt mondja: — Nagyon várjuk már az új gép átadását. A kovácsműhelyben készülteknél sokkal jobb minőségű alkatrészeket készít majd (ezt a néhány sikerült mintadarab is mutatja) és sokkal termelékenyebb is lesz. A próbaüzemelésen két dolgozónk is részt vesz, így az átadás után kiesés nélkül megkezdhetjük a gépen a termelést. Kérdés, mikor lesz ez? Mint látjuk, mindenki vár valamire. A várakozás helyett azonban talán gyümölcsözőbb lenne az időben történő együttműködés. Ha tudnánk, hogy egy drága gépet hova akarunk felállítani. Ha tudnánk és nem üzemközben derülne ki, hogy a korszerű gépekhez csak igen pontos alkatrészek használhatók. Ha előre tudnánk, hol helyezzük el egy daru oszlopát. S ha külön-külön nem vagyunk ilyen okosaik, üljünk össze (de még időben) és beszéljük közösen meg gondjainkat! Lakatos Tamás (Mint értesültünk róla a technológia időközben elkészített egy feljegyzést és eljuttatta a gyárfejlesztési és beruházási főosztályra. Ezzel még megközelíthetőbbé vált a csőívelő berendezés ügyének megoldása). Olaatonosan Célszerűen és ízlésesen rendezték be az egyedi kötegelő részlegének új munkahelyét. Márciusban költöztek a mostani helyükre, amelyet megkedveltek, virágokkal díszítettek. Képünkön Pálúr Árpádné és Madar Péterné látható Fotóznak — hangosítanak — könyvet kölcsönöznek A fehérvári gyárunk dolgozói nap-nap után tapasztalhatják, hogy a bejáróúton, valamint az ebédlőnél elhelyezett táblákon friss híranyagok és képek adnak hírt a nevezetesebb eseményekről. Egy osztály munkája áll a képek mögött. A propaganda és dekorációs osztály ez, melynek azonban sokkal szélesebb a munkaterülete. Ide tartozik a műszaki és szépirodalmi könyvtár, a műszaki fordítás, a telefonközpont, a fotólabor és az erősítőhálózat, mely a hangosítást végzi. Jánosi János, az osztály vezetője elmondta, hogy az osztály dolgozói tevékenyen részt vesznek a gazdasági vezető a párt- és szakszervezet anyagainak külső megjelenítésében. A képeket Nádly László fényképész készíti. — Másik feladatunk — mondotta Jánosi János — a szocialista brigádok bemutatása képekben, beszámolókban. A gyár számára fontos, hogy mindenki ismerje a szocialista brigádokat, munkájukat. Ez jobb munkára is ösztönöz. Ifj. Gömöri Ferenc, a Munkácsy Mihály Szocialista Brigád vezetője elmondta, hogy másfél éve alakultak és már elnyerték a szocialista címet is. Úgy érzi, hogy a brigádban megvalósulóban vannak a hármas jelszó követelményei: „szocialista módon, dolgozni, élni, tanulni”. A többi szocialista brigáddal tartják a kapcsolatot, ez a munkával is együtt jár. A brigád tagjainak a könyvtárral kötött szocialista szerződése értelmében a tagok rendszeresen olvasnak. Ebben már szép eredményeket értek el. — Az elmúlt év elején — mondotta Jánosi János — az üzemek falára hangszórókat szereltek, és a stúdióból rendszeresen sugározunk zenét, valamint közérdekű bejelentéseket. A hálózat megvalósításában dicséretes munkát végzett Hekli Ferenc elektrotechnikus, osztályunk dolgozója. Márciusban vándorkiállítást rendeztünk be a forradalmi ifjúsági napok jegyében. Ezt a szép munkát a jövőben is szeretnénk megismételni. Kövics Erika szép honoráriuma a KISZ-től kapott oklevél. A brigád tagjai rendszeresen képezik magukat. Részt vesznek a brigádvezetők fórumán és továbbtanulnak. Mindanynyian örültek, mikor Fáncsik Jenőné megkapta a Kivák Dolgozó kitüntetést. A pártkongresszus tiszteletére a követelményeket magasabb fokra emelték. Remélik, hogy ezeknek is eleget tesznek, s bizakodva tekintenek a jövő elé. Jeschitz Antal Fiatalon lett munkásőr Wéber Rudolf 33 éves, energikus fiatalember. A munkahelyén beszélgetek vele abból az alkalomból, hogy november 7-én a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. Gépipari technikumban érettségizett, 1964-ben lépett be a fehérvári gyárba. A gyártmány szerkesztésre került, később irányító tervező lett. Itt dolgozott 1973 márciusáig, ekkor kinevezték a szerelő gyáregység termelési osztályának vezetőjévé. Ebben a beosztásban nagy felelősségérzetet, szüntelen cselekvést, igencsak helytállást követel a munka. Közvetlenül négy csoport, most 106 ember tartozik hozzá. Felel a szerelőüzem kiszolgálásáért, teljes anyag-, alkatrészellátásáért. A termelés kulcsembere a gyártócsarnokban. A gyáregység sikerrel termel. 1973-ban november 29-én, 1974-ben december 4-én teljesítette az éves tervet. Az eredményben sok ember munkája testesül meg, nem kis részben az övé is. Eddig két alkalommal kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Tizennégy éve tagja a pártnak. Mindig volt pártmunkája, s mindig számíthatott rá a pártszervezete. A gyárban korábbi munkahelyén pártbizalmi, propagandista volt. Szinte állandóan tanult, most pedig különösen gazdálkodnia kell az amúgy sem sok szabad idejével; politikai főiskolai tanulmányait fejezi be. Wéber Rudolf 1961 óta munkásőr. Tizenhárom éve teljesít fegyveres szolgálatot a székesfehérvári járási zászlóaljban. — Nem sokkal azután, hogy párttag lettem, megkérdezték: vállalnám-e a munkásőri megbízatást? Tizenkilenc éves voltam, jól esett a bizalom. Örömmel vállaltam a szolgálatot. Azóta más pártmunka, társadalmi kötelezettség is jutott, de számomra ez a szolgálat volt mindig és marad ezután is a legfontosabb pártmegbízatás — mondja Wéber elvtárs. Sokat köszönhet a munkásőrségnek. Gyarapíthatta szakmai és politikai ismereteit, jó közösségre talált a testületben. Elég fiatalon lett munkásőr, és a testület segítette őt abban, hogy kommunistává, közösségi emberré váljon, kifejlessze saját értékeit. Ezért is kötődik erősen a testülethez. Felesége szintén a gyárban dolgozik. Két fia van. Gyakran későn megy haza a gyárból, az iskola, a szolgálat, más elfoglaltság miatt kevesebb idő jut a családra. De megértő és segítő felesége van, tudja, hogy a férje elkötelezett ember. (Keresznyei)