Ikarus, 1976 (24. évfolyam, 1-27. szám)
1976-03-12 / 6. szám
A lakosság minden rétege segítette a városépítést A Budapesti Pártbizottság januárban kibővített ülésen tárgyalta meg a párt Központi Bizottságának novemberi határozatából adódó feladatokat. A végrehajtó Bizottság beszámolóját Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára terjesztette elő, s ezt a kibővített pártbizottsági ülés egyhangúlag határozattá emelte. A Budapesti Pártbizottság nyomatékosan hangsúlyozta: a Központi Bizottság novemberi határozata végrehajtásának egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy tovább erősödjék az alkotó légkör, az a cselekvési egység, amely a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a fővárosi dolgozók, a lakosság körében ismételten megnyilvánult. Elismerés és köszönet Az elmúlt év utolsó napjaiban az üzemek, az intézmények, a trösztök és a szövetkezetek sorra jelentették, hogy határidő előtt teljesítették éves és ötéves tervüket. Örvendetes, hogy mind a termelésben, mind a gazdálkodásban megmutatkozott már a Központi Bizottság 1974. decemberi és az 1975. júliusi határozatainak kedvező hatása. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben résztvevő brigádok és dolgozók tízezrei becsülettel eleget tettek vállalásaiknak. Ezért a Budapesti Pártbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki és további sikeres munkát kívánt a termelő kollektíváknak az ez évi és az ötödik ötéves terv teljesítéséhez. Arra kérte a szocialista brigádokat, a versenymozgalom minden résztvevőjét: folytassák a szocialista munkaversenyt, tegyenek olyan újabb vállalásokat, amelyek a termelésben és a gazdálkodásban egyaránt segítik a novemberi párthatározat végrehajtását. A főváros negyedik ötéves fejlesztési terve is megvalósult. A fejlesztések nyomán fővárosunk tovább szépült, s jelentős létesítményekkel, alkotásokkal gazdagodott. A lakosság életkörülményei, életfeltételei javultak. A gondok és nehézségek megszüntetésében, jórészt a múlt káros hagyatékából eredő elmaradottság felszámolásában nagyot léptünk előre. Javultak a körülmények Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult az a széles körű társadalmi összefogás, amely különösen Budapest centenáriuma óta fővárosszerte kibontakozott. A lakosság minden rétege, úgyszólván apraja-nagyja valamilyen módon bekapcsolódott városépítő programunk végrehajtásába. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a negyedik ötéves terv végrehajtásának a főváros egész társadalma cselekvő részese volt. S bár bajaink, gondjaink nem szűntek meg teljesen, sőt, helyenként újabbakkal tetéződtek, összegezve a tényeket és az adatokat, büszkén mondhatjuk el, hogy a negyedik ötéves tervciklusban fővárosunk fejlődése nagyobb volt, mint bármely korábbi időszakban. A termelésben, a gazdálkodásban, a városfejlesztésben és az egyéb területeken elért sikerek, a budapestti lakosság, a dolgozó tömegek cselekvőkészsége fővárosunkban jó politikai és társadalmi feltételeket teremt a Központi Bizottság novemberi határozatának megvalósításához. A Budapesti Pártbizottságra, a pártszervekre és szervezetekre, a kommunistákra az az erkölcsi, politikai felelősség hárul, hogy a fővárosnak meghatározó szerepe van a központi bizottsági határozat valóra váltásában. Mindez szükségessé teszi, hogy a pártszervezetek az eddiginél is következetesebben, aktívabban és hatékonyabban foglalkozzanak a gazdasági építőmunka kérdéseivel, de a főbb területen tartalmazzák a népgazdasági érdekek elsődlegességét. A vállalatok társadalmi és gazdasági vezetői teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy minél több dolgozó közvetlenül is véleményt mondhasson a tervekről. Az éves és középtávú tervek tárják fel a tartalékokat, és reális fejlesztéseket irányozzanak elő, ösztönözzenek a hatékonyabb munkára. A Központi Bizottság novemberi határozata előírja, hogy a különböző szintű állami, gazdasági és politikai szervek a tervek végrehajtására készítsenek egységes munkaprogramot. Budapesten is ez a feladat hárul a gazdasági vezetőkre és az illetékes pártbizottságokra. A munkaprogram cselekvési program legyen, tartalmazza az állami, a gazdasági vezetés és a társadalmi, politikai szervek konkrét feladatait, össze kell hangolni A Budapesti Pártbizottság megítélése szerint az éves és ötéves tervek megvalósításához jelentős tartalékok vannak még a termék- és termelési szerkezet további korszerűsítésében, a differenciált fejlesztés lehetőségeinek kiaknázásában. Igaz — állapította meg a Budapesti Pártbizottság —, hogy az elmúlt években tett erőfeszítések ezen a téren bizonyos mértékű javulást eredményeztek. A központi fejlesztési programoknak megfelelően új termékszerkezetet alakítottak ki több nagyüzemben, megfelelő ütemben halad a textil- és textilruházati rekonstrukció, a nagy- és középvállalatok zöme kezd rugalmasabban alkalmazkodni a bel- és a külföldi piac igényeihez. Mégis, a Központi Bizottság novemberi értékelése és határozata kötelezővé teszi ezeknek a folyamatoknak a meggyorsítását. Erőteljesebben kell folytatni a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetését. Ezzel párhuzamosan viszont növelni kell a korszerű és gazdaságos új termékek gyártását. Mindezt a vállalati tervek véglegesítésénél mindenütt messzemenően vegyék figyelembe — hangsúlyozta a Budapesti Pártbizottság, s egyben felhívta a figyelmet a vállalatok közti együttműködés javítására. Jobban össze kell hangolni, esetleg helyenként meg kell szüntetni a párhuzamos kapacitásokat, s ha a népgazdaság érdekei így kívánják, a vállalatok ne húzódozzanak bizonyos gyártási eljárások átadásától. A termékszerkezet változtatásakor vegyék figyelembe a partnervállalatok igényét, a kooperációs kötelezettségek teljesítése váljék erkölcsi, politikai követelménnyé. Ugyanakkor a Budapesti Pártbizottság arra is figyelmeztet, hogy egy-egy termék gyártásának megszüntetése ne okozzon ellátási zavarokat. A Budapesti Pártbizottság hangsúlyozottan ráirányította a figyelmet arra, hogy növelni kell a korszerű gépek és berendezések kihasználását. Hazánk és a KGST A Budapesti Pártbizottság a következőkben több más, a hatékonyság növelését célzó fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet, egyebek között a készletgazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, valamint a beruházások helyzetével kapcsolatban, majd a budapesti vállalatok külkereskedelmi tevékenységét elemezte. A Központi Bizottság novemberi határozata nyomán ismételten leszögezte: hazánk a szocialista gazdasági világközösség, a KGST aktív tagja. Legfontosabb parnerünk a Szovjetunió és a többi KGST- ország. A komplex program alapján kezdeményező részese a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésének. Ez adja a biztonságot a tőkés gazdasági kapcsolatok bővítéséhez is. A főváros gazdaságának résztvett,ma az ország export-import tevékenységében arányait és mértékét tekintve meghatározó jelentőségű. A külkereskedelmi vállalatok nagy többsége itt, Budapesten működik. Ezért a következő időszakban megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk az illetékes pártszerveknek és pártszervezeteknek a külkereskedelmi tevékenység alapos ellenőrzésére. A külkereskedelmi tevékenységet folytató budapesti vállalatok az 1976. évre kidolgozták piaci programjukat. A Budapesti Pártbizottság helytelennek tartotta, hogy ezek a programok a népgazdasági tervcélokhoz képest sem a szocialista, sem a tőkés viszonylatban nem tartalmazzák a kívánt mértékű előirányzatokat. Ezért a Budapesti Pártbizottság megállapítása szerint ezek a programok feltétlenül átdolgozásra szorulnak. Ezek után a Budapesti Pártbizottság megjelölte a külkereskedelmi tevékenység javításához szükséges fobb teendőket. A Budapesti Pártbizottság ezt követően a főváros fejlesztésével kapcsolatos feladatokra mutatott rá. Megállapította: a főváros új ötéves terve megfelel a népgazdatervezés előírásainak, az orsoti gazdasági helyzetének. A bonyolultabb gazdasági körülmények megkövetelik, hogy mind a tervezés, mind a végrehajtás során erőfeszítések történjenek a belső erőforrások sokirányú feltárására és kiaknázására. Tömeges lakásépítés Fővárosunk lakosságát és dolgozóit örömmel és megelégedéssel töltheti el az a tény, hogy a vezető párt- és kormányzati szervek a következő tervidőszakban is kiemelt feladatnak tekintik Budapest fejlesztését. Erre 71 milliárd forintot biztosítottak. Ez az összeg lényegesen több, mint amit az elmúlt öt évben felhasználtunk. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentelni a legfontosabb felesztési feladatok meghatározására, az ésszerű, takarékos gazdálkodásra. A fővárosi beruházó, fejlesztő tevékenységben, a várospolitikai munkában is nagyobb szervezettségre és rendre van szükség. Mindezek figyelembevételével a főváros ötödik ötéves tervében legfőbb feladatként szerepel: a tömeges lakásépítés folytatása a lakásépítéssel összefüggő alapközmű-fejlesztés és az elavult közműhálózat rekonstrukciója; népesedéspolitikánknak megfelelően a szülészeti, a bölcsődei, az óvodai és a gyermekegészségügyi igények fokozott kielégítése, a tömegközlekedés javítása, különös tekintettel az új lakótelepekre; az egészségügy és az oktatás fejlesztése; az egyes városrészek közt meglevő különbségek csökkentése. A főváros új ötéves fejlesztési tervét a következő hónapokban véglegesítik, de az 1976-os esztendőnek különösen nagy jelentősége van a főváros középtávú fejlődésében. Ezért a Budapesti Pártbizottság részleteiben is megszabta: mit kell tenni a tervcélok eléréséért, a még meglévő hibák, hiányosságok felszámolásáért. Végezetül a Budapesti Pártbizottság ismételten rámutatott, hogy a Központi Bizottság novemberi határozatának megvalósítása, az előttünk álló termelési, gazdaságpolitikai, városfejlesztési és több más jelentős társadalmi, politikai tennivaló során nagy felelősség hárul a pártszervekre, szervezetekre, a kommunistákra és a vezetőkre, rődéssel és még sok minden mással. Takarékosabban és fegyelmezettebben Az elkövetkezendő időszak alapvető feladatait egyértelműen meghatározta a novemberi párthatározat és az országgyűlés legutóbbi ülésszaka, amelyen elfogadták az ötödik ötéves tervtörvényt. Ebből adódnak természetesen azok a tennivalók is, amelyek a budapesti irányító szervekre, a termelő vállalatokra, az üzemekre, az intézményekre és a szövetkezetek hárulnak. A Budapesti Pártbizottság mindenekelőtt két általános érvényű feladatra hívta fel a figyelmet: minden munkahelyen, üzemben és hivatalban, pártos társadalmi szervezetben határozottabban fel kell lépni a fegyelmezetlenséggel szemben. Következetesebben meg kell követelni az állampolgári és a munkafegyelem megtartását. Továbbá: minden területen érvényesíteni kell a takarékosságot, fel kell lépni mindennemű pazarlás ellen. A Budapesti Pártbizottság hangsúlyozta, hogy ezek a törekvések találkoznak a becsületes dolgozó tömegek akaratával, szándékával. A széles közvélemény, az üzemek, a hivatalok tisztességes dolgozói elítélik a fegyelmezetlenséget és a pazarlást. Ezért a pártszervezetek és a gazdasági vezetők számíthatnak tevékeny közreműködésükre ezekben a kérdésekben. A Központi Bizottság novemberi határozata az ötéves tervidőszakban, így tehát 1976-ban is elsőrendű fontosságúnak tartja a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelését. Ebből következik, hogy minden szinten erre kell törekedni a tervezésben, az ipari termelés szelektív és intenzív fejlesztésében, a vállalati gazdálkodásban, a beruházásokban, a külkereskedelmi tevékenységben, a főváros fejlesztésében és a vezetés színvonalának javításában egyaránt. A hatékonyság fokozása a népgazdasági egyensúly megteremtésének nélkülözhetetlen eszköze. Azt a követelményt állítja minden gazdálkodó szerv elé, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal az eddigieknél jobban gazdálkodjék. A népgazdasági érdek Napjainkban, az év elején az egyik legfontosabb feladat mindenütt az 1976. évi és az ötödik ötéves tervidőszakra szóló középtávú vállalati tervek véglegesítése. Ez nemcsak a vállalati vezetőkre ró nagy felelősséget, hanem az irányító párt- és állami szervekre is. El kell érni, hogy a helyi tervek összhangban álljanak a Központi Bizottság határozatával, és min Kulcskérdés: a munkaerő-gazdálkodás Gazdaságpolitikai feladataink teljesítésének kulcskérdése a munkaerő-gazdálkodás megjavítása — hangsúlyozta a továbbiakban a Budapesti Pártbizottság. Ismeretes, hogy a munkaerőhiány Budapesten okozza a legtöbb feszültséget. Akadályozza az átlagos műszakszám emelését, zavarokat okoz a szolgáltatásban és az építőipari kapacitásban is. Ez elsősorban abból ered, hogy a fővárosban nincsenek szabad munkaerőtartalékok. A szocialista iparban foglalkoztatottak létszáma az elmúlt időszakban 15 százalékkal— 92 ezerrel — csökkent A munkahelyek száma több, mint a rendelkezésre álló munkaerő. De a kedvezőtlen munkaerő-helyzethez az is hozzájárul, hogy nem eléggé tervszerű a munkaerő-gazdálkodás. Még mindig korszerűtlen az üzem- és munkaszervezés, és több helyütt lazult a munkafegvelem Számolni kell azzal, hogy a megnövekedett feladatokat ezután is csökkenő létszámmal kell megoldani. Ezért a munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében sokirányú, összehangolt és gyors intézkedésekre van szükség. E téren központi intézkedések is várhatók, de a vállalatoknak saját hatáskörükben, a helyi sajátosságok figyelembevételével is mindent meg kell tenniük azért, hogy a helyzet javuljon. A többi között a kollektív szerződések szükség szerinti módosításával, a szociális- és munkakörülmények javításával, a szocialista brigádokkal, a törzsgárdatagokkal való fokozottabb tö