Delta-Impulzus, 1988 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-16 / 1. szám
Tudományos versenyfutás Jó hírekről, kedvező változásokról nem divat mostanában szót ejteni, a műszaki közösség tagjai pedig különösen hozzászoktak ahhoz, hogy — gyakran nem is alaptalanul — pesszimistán ítéljék meg saját helyzetüket, s annak a folyamatnak, a műszaki fejlesztésnek hazai lehetőségeit, amely munkájuk tárgya és eredménye. Jó hírek azonban újabban mégis vannak, s hosszabb ideje először — kifejezetten a mérnökség számára is. A kormány 1987 végén tartott utolsó ülésein többször foglalkozott a reálértelmiség és a műszaki fejlesztés ügyével és lehetőségei szerint kedvező döntéseket hozott. A pályakezdő értelmiségiek kezdő fizetését idén szeptember elsejével felemelik, méghozzá úgy, hogy az intézkedés mögött a vállalatok egyelőre nehezen prognosztizálható összegű bérfejlesztési alapja mellett költségvetési fedezet is rendelkezésre áll. Remélhető, hogy a fiatal értelmiségiek bérkorrekciója megállítja a műszaki pályák vonzásának csökkenését, s enyhülnek a műszaki főiskolák, egyetemek beiskolázási gondjai. Ugyancsak régóta várt jó hír, hogy az új évben a műszakiakat magas arányban foglalkoztató vállalatoknál központi bérintézkedések is lesznek. Ezek mértékéről és az érintettek köréről a kormány szóvivője szokásos tájékoztatóján ugyan nem közölt részleteket, de hozzátette, hogy a Minisztertanács általában is felhívja a vállalatok és a gazdálkodóegységek vezetőinek figyelmét a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülésének további fokozatos javítására. Döntés született a reálértelmiség egy másik, régóta szorgalmazott igénye kérdésében is: ,,Műszaki alkotói díjat” alapítottak és lehetővé vált, hogy a vállalatok műszaki főtanácsosi, illetve tanácsosi címmel, s az ezekkel járó jelentős pénzjuttatással ismerjék el kiemelkedően innovatív, alkotó munkát végző mérnökeiket. Az elmúlt karácsony ajándékcsomagjába egy létszámában sajnálatosan kicsiny, de a magyar tudomány és a népgazdaság számára igen jelentős csoport számára is volt meglepetés: a tudományok doktorait január elsejétől igen jelentős bérkiegészítés illeti meg. Ez a gesztus is jelzi a kormányzatnak azon meggyőződését, hogy a jelenleginél többet kíván tenni az alkotó értelmiség megbecsüléséért, s hogy a kibontakozáshoz, a gazdaság konszolidálásához a tudományra, a magas fokú képzettségre, az alkotó műszaki gondolatra fokozottabban kíván támaszkodni. Egyszeri, nagyobb arányú béremelésre — amelyre a mérnöktársadalom egyébként rászorulna — azonban most nincs lehetősége. A népgazdaság idei terve is kiemelten foglalkozik a műszaki fejlesztéssel és feltételrendszerével. Előírja, hogy eredményeinek hasznosítását meg kell gyorsítani. Ezt elősegítendő a közgazdasági környezet és a finanszírozás egyaránt úgy korszerűsödik, hogy az a műszaki fejlesztést hasznos vállalkozássá, vállalati és személyes érdekké tegye. A terv kitér arra, hogy termelő berendezések fejlesztésével, a műszaki fejlesztés eszközrendszerének megújításával is javítani kell a műszaki színvonalat. A műszakiak számára az utóbbi hónapok kedvező döntéseket hoztak, a következő időszak viszonylagosan javuló feltételeket ígér, és sok, az eddiginél is nagyobb feladatot, több munkát. A mérnökség így is meg fogja érezni a fogyasztás és a reáljövedelem az egész lakosságot érintő csökkenését, hiszen növekvő lehetőségeivel sok lemaradást is pótolnia kell. A felhalmozódott gondok — a műszaki felsőoktatás helyzete, a mérnököknek az utóbbi évtizedekben kialakított társadalmi megítélése, a műszer-, anyag- és laboratóriumi háttér hiányosságai stb. —nem számolhatók fel varázsütésre. A türelmetlenség — még ha egyes területeken indokolt is — most nem segít a kibontakozásban. Látnunk kell, hogy elmozdulás történt, s hogy jó irányban. A kormány legutóbbi intézkedései olyan időszakban születtek, amikor e lépések jelentősége túlmutat pénzben kifejezett értékükön. Ezért is valljuk változatlanul, eséllyel veszünk részt a nemzetközi tudományos versenyfutásban. SZENTGYÖRGYI TIBOR : Címlapunk számítógépes grafikáját a VIANCO Stúdió grafikai számítógépes rendszerén Felföldi Anna készítette. A Cremenco System 3 grafikai lehetőségeit — annak ellenére, hogy legtöbbször ezen a berendezésen készített grafikákat mutattunk be olvasóinknak — még nem sikerült teljes egészében bemutatni. Jelenlegi címlapunk képe szintén e rendszer segítségével készült. A célszámítógép programrendszere lehetőséget nyújt az egész kép digitalizálásán kívül arra is, hogy a fotó, vagy rajz egyes részeit külön-külön digitalizáljuk. Most is ez történt. A kézi beavatkozásra alkalmas alapképet egyszer az egész kép digitalizálásából, majd egyes részeinek ismételt részdigitalizálásából hozták létre. Ezeknek az elektronikus egymásra montírozása olyan hatást hoz létre, mint a fotópapíron az úgynevezett szolarizációs effektus, azaz a kép előhívás közben meg CÍMLAPUNK világítást kapott — itt újra digitalizált — részei negatívba fordulnak át. Az így kapott képbe azután egyes részek a grafikus tablet segítségével már egyszerűen berajzolhatóak. Az elektronika lehetőséget nyújt a színek megváltoztatására. Az alapszíneket, illetve a beprogramozott paletta színeit kódszámok jelzik. Miután a művész kiválasztotta a megfelelőnek tartott színeket, azokkal képes tovább manipulálni. Az egyes színeket az RGB jelek (Rőt ,vörös, Grün zöld, Blaud kék) alapszínek arányai határozzák meg — ezek arányainak változtatásával a színek, a kapott kép részletének színe befolyásolható. Hasonló „hamis színes” technikákat alkalmaznak az ipari gyakorlatban, amikor az egyes színcsatornák jeleit külső forrásból érkező jellel, például a termovízió (Új Impulzus 1987/20) megfelelő érzékenységi spektrumú szenzorának jelével modulálják.