Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 11-13. (1995)
1995-11-00
XI-XIII ÉVFOLYAM L. Költő I. Lengyel- I. Pap J. Szentpéteri: Vorläufige Ergebnisse der Ausgrabungen am Gräberfeld Vörs aus dem 9-11. Jh. (SlovArch XL/2 1992, 223-241.) Költő L. Honfoglalás kori tegezes sír Vörsön (HOME XXX-XXXI 1993, 433-455). Takács I.-Bartosievicz L: Lócsontváz leletek Vörs Papkert avar kori lelőhelyről (HOMÉ XXX-XXXI 1993, 597-684.) Költő László HAZAI FÉMFONALKUTATÁSOK ÚJABB EREDMÉNYEI Magyarországi ásatásokból származó fémfonalak készítéstechnikája M. Járó, A.L. Tóth: Mode de fabrication des fils métalliques provenant des fouilles en Honrie in: La conservation des textiles anciens, Volume des contributions des Joumées d'Études de la SFIIC, Angers, 1994, pp. 157-167 A régi korok világi és egyházi öltözetein, textíliáin előforduló fémfonalak készítéstechnikájáról viszonylag sokat tudunk. Annál kevésbé ismerjük viszont a szegényebb rétegek ruházatát, használati textíliáit díszítő fémfonalakat. Tizennégy hazai ásatás során előkerült fémfonal-maradványok készítéstechnikáját tanulmányoztuk optikai mikroszkóppal, pásztázó elektron-mikroszkóppal, elektronsugaras mikro-analízissel. Anyaguk alapján öt nagy csoportba lehetett sorolni a mintákat: - aranyozott ezüst, - ezüstözött réz, - ezüstözött és aranyozott réz, - sárgaréz, - sárgarézzel borított réz. Az első csoportba tartozó minták egy oldalon aranyozott, illetve két oldalon aranyozott, keskeny szalagok felhasználásával készültek. Az előbbieket aranyozott ezüst fóliából vágták, míg az utóbbiak aranyozott ezüstdrót elhengerlésével készültek. Az ezüstözött rézből készült fonalak között voltak ezüstözött rézdrótból készültek. Találtunk két, eddig ismeretlen technikával előállított darabot is. Ezek keresztmetszete közel négyszögletes, és belsejükben üreg van. További vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy hogyan készítették őket. Egy drótot találtunk, amely ezüstözött és aranyozott rézből készült. Egy rézrudat először ezüstfüsttel borítottak (hevítették, polírozták), majd aranyfüst került az ezüstözött felületre ugyanilyen módon. Ezután vékony, a jelen esetben kb. 0.15 mm átmérőjű drótot húztak a dupla fémborítású rúdból. Több, 14-18. századra datált sírból került elő tombakból (kisebb, max. 20% cinket tartalmazó rézötvözetből), illetve sárgarézből (20-40% cinktartalmú rézötvözet) készült fémfonal. Egy tombak-borítású rézdrótot találtunk, amely feltehetően nem cementálásas (réz kezelése cinkgőzben a felületi réz-cink ötvözet előállítására), hanem réz vékony tombak lemezekkel történő borításával készült. Rajta sokkal vastagabb a cinktartalmú réteg, mint a cementálásal előállított drótokon. Múzeumi kiállításokon található, réteges szerkezetű fémszalagok és drótok. A fémbevonatok készítéstechnikájának rekonstruálása M. Járó, A.L. Tóth: Possibilities of reconstruction of metal coating techniques used for solid metal strips or wires in museum textiles, in: Proceedings of the 4th International Conference on Non-Destructive Testing of Works of Art, Berlin, 1994, pp. 544-553. Fémfonalakat évezredek óta használnak textíliák díszítéséhez. A fémszalagból, drótból, illetve fémmel borított szerves anyagból vágott szalagokból előállított fonalak készítéstechnikája sokat változott az idők folyamán. Eleinte arany, illetve ezüst volt az alapanyag, később aranyozott ezüstöt, aranyozott vagy ezüstözött rezet, esetenként ezüstözött és aranyozott rezet, sárgarezet, sárgarézzel borított rezet stb. is felhasználtak. 1995. NOVEMBER