Ipargazdaság, 1985 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám

Tudományos értekezésekről (Folytatás a 42. oldalról) E modelleket—minőségi ismérvek beépítésével— alkalmassá tette termelési­ függvény számítások­ra, elemzésekre, prognóziskészítésekre. A szerző a kidolgozott modellek számítógépes felhasználását metodikai kiegészítéssel segíti elő, amely­ben a magyar és a portugál vegyipar adataira támaszkodik. Munkája felhasználásával a termelé­si tényezők változásainak jobb előre­jelzésére nyílik lehetőség. A megbízhatóbb prognózis mód- 48­48 IPARGAZDASÁG szerek alkalmazása pedig lehetővé teszi a döntések kockázatának értékelését és csökkentését. A TMB által kiküldött bíráló bizottság: Kovács Géza elnök, Czabán János titkár, Mikó Gyula, Gidai Erzsébet és Szabó Gábor Csaba tagok, vala­mint Erdősi Gyula és Sivák József opponensek az elérhető maximális pontszám 80 %-át adták meg a jelöltnek, és javasolták a TMB-nek, hogy Orlando dos Santos részére a közgazdaságtudományok kandidátusa fokozatot ítéljék meg. 1985. június / játszott a rézvezeték alapanyag hazai hiánya, amit alumíniummal pótoltunk. 1970—1975 között a könnyűszerkezetes építé­si mód elterjedésével megnövekedett hazánkban az építőipari alumíniumfelhasználás — közelít­ve a fejlett országok arányához—,az utóbbi évek­ben azonban ez a fejlődés lelassult. 1971 óta egyre növekedett az edény, a tömeg­cikk, a hőcserélők és az anyagmozgatási eszközök alumínium igénye, az alumínium kisebb fajsú­lyából és karbantartási igényéből származó elő­nyök miatt. A vegyi- és élelmiszeripari, valamint a csomagolási eszközök alumíniumfelhasználása számottevően nem változott. Folyamatosan és jelentősen csökkent a jármű­ipar hányada az alumíniumfelhasználásban. Az elmúlt 13 év alatt egyre hátrább kér­­ilt a hazai felhasználási rangsorban, ami a külföldi felhaszná­lással ellentétes irányzatot mutat. A csökkenés mennyiségében nem számottevő, mértéke 4,8%. Erősen elmarad a járműiparunk részesedése az alumíniumfelhasználásból a fejlett ipari országok­ban szokásos aránytól, amit a repülő, a személy­­gépkocsi és a vízijármű gyártásának hiánya magya­ráz. Magyarország alumíniumfelhasználása spe­ciális gazdasági adottságainkat tükrözi és eltér az iparilag fejlett országok alumíniumfogyasztásá­nak szerkezetétől. Gazdasági eredmények az alumíniumiparban Alumíniumiparunk fejlődését hosszú időn keresz­tül dinamizmus jellemezte, amelyet 1980-tól kez­dődően lassítottak a világgazdaságban egyre erőteljesebben érvényesülő dekonjunkturális ha­tások. A recesszió hatására az alumínium ára jelentős mértékben csökkent. Az alumíniumtömb 1980. évi tonnánkénti átlagára közel 1800 $ volt, 1982-re már az 1100 $-t sem érte el. Az árcsökkenés mellett fokozódtak az értékesí­tési nehézségek is, elsősorban a felhalmozott készletek növekedése miatt. 1981-től komoly prob­lémát jelentett a megvalósított export árualap bővítő beruházások által kitermelhető termék nem rubel elszámolású értékesítése. A piaci változások kedvezőtlen hatása 1981—1982-ben jelentkezett az alumíniumipar eredményeiben. A dekonjunktúra mélypontját követő 1983.évben a Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) gazdasági helyzete — az 1982. évihez viszonyítva — kedve­zően alakult. Az 1983-ban mutatkozó közepes alumíniumipari élénkülés adta lehetőségeket si­került kihasználni. Ezt bizonyítja a nem rubel elszámolású export, amely 23,2%-kal növekedett az előző évihez viszonyítva. A program értékelése­ it tekintve az alumíniumipari központi fejlesz­tési program eddigi eredményeit megállapítható, hogy­­ kiemelt fejlesztési lehetőséget teremtett az alumíniumipar számára a hazai adottságokhoz jobban igazodó gyártási struktúra kialakítására, — a program hozzájárult a hazai alumínium­felhasználás körének kiszélesítéséhez, a színes­­fémimport csökkentéséhez, — a fejlesztések eredményeként jelentős export árualapot sikerült létrehozni, amely még a nyolcvanas évek kedvezőtlen konjukturális feltételei között is javította a külkereskedelmi mérleg egyenlegét, s a program jóváhagyása óta eltelt 13 évben megvalósult az alumínium-alapanyag termelés és a készárutermelés arányos bővítése, a fejlesz­tési célkitűzések teljesültek. A nemzetközi prognózisok az 1984—1985-re a nemzetközi gazdasági élet fokozatos megélénkü­lését, és az alumínium termékek árának emelkedé­sét jelzik.

Next