Ipargazdaság, 1996 (48. évfolyam, 3-12. szám)
1996-03-01 / 3-4. szám
Technológia-előrejelzés, versenyképességünk javítására II. ütem: A program lefolytatása, a tapasztalatok összegzése, konklúziók, javaslatok. A program előkészítése (I. ütem) Mivel a technológia-előrejelzési vizsgálatok a reálszféra és a szolgáltatások szinte teljes körére kiterjednek, több ezer szakértő összehangolt, koherens munkáját igénylik. E munkát nem lehet ötletszerűen vagy rutinból irányítani, erre a fejlett ipari országokban kiforrott módszerek, eljárások vannak. A másik probléma a szint és a megközelítés kérdése. Nemzetközi tapasztalatok igazolják azt, hogy ha e vizsgálatoknál nem megyünk le meghatározott mértékig a reálfolyamatok szintjére, hanem megrekedünk (esetleg rutinszerű) esettanulmányoknál, szektor- és/vagy makrolemzéseknél, iletve csak egyoldalúan pl. közgazdasági-piacipénzügyi szempontból végzünk elemzéseket, nem nagyon várhatunk sikert. A vizsgálatokat komplexen kell lefolytatni, melyben a tudományos, műszaki, közgazdasági, társadalmi és környezeti kérdéseket egyenrangú szempontként kell az elemző-értékelő munkában érvényre juttatni. A komplexitás másik dimenziója az összefüggések kérdése, a rész és az egész együttes elemzése. Ez közelebbről azt jelenti, hogy egy-egy problémát, technológiát nem lehet csak önmagában vizsgálni. Az összefüggéseit, kapcsolódásait, kölcsönhatásait (interdependencia) a lehető legszélesebb körben célszerű feltárni és hatásaiban értékelni. Ez azt is jelenti, hogy néhány ágazat, technológia elemzése, átvilágítása nem elégséges, következtetéseit nem lehet a nemzetgazdaság egészére extrapolálni. Az ágazati, szektorális szintű ún. technology auditoknak megvan a maguk hasznos, de korlátozott szerepe, jelentősége a helyzet feltárásában, az erős és gyenge pontok megkeresésében, ám a technológia-előrejelzés átfogó szemléletét nem helyettesíthetik. A komplexitás harmadik dimenziója a nemzetközi fejlődési irányokkal való folyamatos összevetés, a technológiák versenyképességének és fejlesztési lehetőségeinek a versenytársakkal való összemérése. Az előrejelzés során azt az időt, amelyet át akarunk fogni, nem szabad sem túl tágan, sem túl szűken meghatározni. Az időtartamnak elég hoszszúnak kell lenni, hogy az új tendenciák kifejthessék hatásukat, és hogy a döntéshozóknak kellő idő álljon a rendelkezésükre ahhoz, hogy hatással lehessenek az események alakulására. Ugyanakkor a túl hosszú előretekintés sem jó, mert a túl távoli hatásokat a mai döntéshozók sokszor már nem érzékelik. E tekintetben a 10 és 20 év közötti időtáv választása ajánlható országtól, szakmától, vizsgálati céltól függően. Végül arra is rá kell mutatni, hogy amikor a stratégiai technológiák előrejelzéséről, kiválasztásáról (tervezéséről) és fejlesztéséről beszélünk, már a vizsgálat kezdetekor sem szabad arra gondolni, hogy ezeket mind itthon kell kifejleszteni, netán az állami pénzeket erre kell koncentrálni. Ezt sem hazánk K+F kapacitásai, sem pénzügyi lehetőségeink nem teszik lehetővé. A technológiák fejlesztése - valószínűen - az esetek nagyobb részében vásárolt ismereteken (licenc, know-how) keresztül valósulhat meg, kisebb részben hazai fejlesztések révén (ennek meghatározása azonban már a program feladata). Az előzőekben röviden és vázlatosan ismertetett elvárásoknak megfelelő vizsgálatot, programot csak akkor lehet sikeresen lefolytatni, ha alaposan elemezzük, értékeljük az idevágó nemzetközi gyakorlatot és a tapasztalatokat megpróbáljuk a hazai helyzetre adaptálva hasznosítani. A Technológia Előrejelzési Program első ütemében a nemzetközi tapasztalatok feldolgozását végezzük el, s ez a munka lényegében véve már folyik. Az előkészítő munka főbb lépései, feladatai: - Hét, ezen a téren nagy tapasztalatokkal rendelkező országban (USA, Japán, Anglia, Németország, Franciaország, Hollandia, India) felmérjük az általuk követett gyakorlatot, és a tapasztalatokat ún. országtanulmányokban összegezzük. Az egyes országtanulmányokat, az illető országokban dolgozó, magyar tudományos és műszaki attasék készítik el, illetve gyűjtik össze az ehhez szükséges információkat. Az előkészítő munka szakmai, módszertani irányítására az OMFB Szakmai Bizottságot hozott létre. A bizottság feladata: az országtanulmányok elkészítésének egységes szempontjai kidolgozása a TéT attasék munkájának elősegítésére, az országtanulmányok feldolgozása, értékelése és ennek alapján az általánosítható tapasztalatok összegzése. Ezt követi az összefoglaló tanulmány és javaslatok kidolgozása a tapasztalatok hazai adaptálására, a technológia-előrejelzési program szervezési, módszertani, finanszírozási stb. lebonyolítására. A vizsgálandó országok kiválasztásánál több szempontot kellett figyelembe venni: • legyen tapasztalatuk ezen a téren; • hazánkéhoz hasonló méretű ország is kerüljön a vizsgálat körébe (pl. Hollandia); • fontos volt még, hogy hasonló fejlődési gondokkal küzdő „fejlődő" országokból is hozzunk példát (pl. India); • nem kevésbé lényeges kérdés volt még, hogy e feltáró, elemző munkát olyan országokban folytassuk le, ahol a TéT attasék aktív segítségére is számíthatunk. Az előkészítő munka (I. ütem) a tervek szerint ez év őszére befejeződik. Az eredményeket, javaslatokat széles körű szakmai vitára bocsátjuk, majd ezt követően kerül eldöntésre a program végrehajtásának konkrét szervezése (országos irányító és lebonyolító szervezet, szakértők, intézmények, a