Iparpolitikai Tájékoztató, 1976 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 5. szám
végeztünk a különféle hibridtechnológiák s ezen belül a vastagréteg hibrid áramkörök, ellenálláshálózatok kidolgozása érdekében. Az ennek nyomán kialakult helyzetet vizsgálva úgy tűnik, hogy a döntő eredményeket elsősorban gyártási oldalról értük el. A hazai gyártóbázis, a REMIX, pillanatnyilag olyan gyártókapacitással rendelkezik, amely a jelenleg igényelt áramköri mennyiség többszörösét különösebb nehézség nélkül elő tudná állítani. A meglevő - közepes bonyolultságú áramköri készlettel rendelkező- gyártási program mellett laboratóriumban elkészültek a nagy bonyolultságú, többrétegű, finomrajzolatú áramkörök. Kidolgozásra került ezen áramkörök tervezése, konstrukciója, egységesített hermetikus tokozása. Bár a felhasználói igények e területen még váratnak magukra, kis sorozatokban megindult a kísérleti gyártás. Ennek célja a konstrukciós szempontok és a technológiai paraméterek egyértelmű tisztázása, a felhasználásra kerülő anyagok és eszközök kipróbálása. A REMIX és a HIKI a IV. ötéves tervidőszakban elért eredményeire támaszkodva folytatja és szélesíti tevékenységét a most megindult V. ötéves tervidőszakban. Ennek egyik láncszeme az a két és féléves közös program, amelynek célja a gyártás gazdaságosságának növelése, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények tömeggyártásban történő hasznosítása. A gyártás gazdaságosságának kérdése különösen fontos, megoldandó probléma. A vastagréteg technika bevezetésének időszakában úgy tűnt, hogy akár néhány száz darabos tételek gazdaságos gyártása is megoldható. Ez különösen kedvező lett volna erősen specializált berendezésgyártásunk számára, amely a hibridtechnika segítségével megvalósítható áramköri megoldásokból elsősorban néhány száz, esetleg néhány ezres tételeket használna fel. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nemzetközi árszínvonalhoz való közelítés érdekében - ami egyúttal a szélesebb körű elterjedés egyik feltétele is - a nagyobb darabszámú, legalább 20 edb vagy e feletti sorozatok biztosítanák a gazdaságos gyártást. A jelenlegi sorozatok (ritka kivételtől eltekintve) nem érik el ezt a nagyságrendet. Az áramkörgyártó számára tehát fontos és megoldandó probléma, hogy a gazdasági ösztönzők által előírt természetes követelmények teljesítéséhez optimális megoldást igyekezzen találni. Ehhez nagy segítséget jelentene, ha a jelenleg folyó - általában közepes bonyolultságú - hibrid áramkörgyártás konstrukciós változatainak számát, a felhasznált alapelemek választékát, a nagy sorozatok és a fokozandó megbízhatóság szem előtt tartásával ésszerű módon csökkenteni lehetne. Megfontolandó egy olyan célkitűzés, hogy a "custom design" a felhasználó felé csak a villamos paraméterekre vonatkozzon, míg a geometriai paramétereket valamilyen egységesített sorból lehessen kiválasztani. A fentiekkel párhuzamosan: a már gyártásban levő közepes bonyolultságú hibrid áramköri konstrukciók mellett ki kell dolgozni egyszerű kivitelű, olcsó és professzionális felhasználásra is tömegesen gyártható konstrukciókat, - az eddigi kutatási eredmények felhasználásával tovább kell fejleszteni - az előzőekben már említett - nagy bonyolultságú áramkörök konstrukcióit, - ki kell fejleszteni szélsőséges klimatikus és mechanikai igénybevételeknek megfelelő hibrid áramköri konstrukciókat, mind különleges ipari, mind speciális alkalmazásokhoz. A felsorolt feladatokon belül szükséges részletesebben szólni a "custom design" módszer alkalmazásáról. A tapasztalatok szerint a felhasználó igényére történő tervezés hazailag még nem tudott kellő színvonalon megvalósulni. Ennek oka részben az lehet, hogy a felhasználók nem ismerik kellő mélységben a hibridtechnológiai lehetőségeket, részben a diszkrét alkatrészekkel történő tervezéshez kialakult szemléletet kívánják átültetni a hibrid kapcsolások megtervezéséhez. Az így kidolgozott kapcsolásokat - egy-két egészen egyszerű megoldástól eltekintve - minden esetben teljesen át kell dolgozni. Mindezekhez hozzá lehet tenni, hogy a fejlesztendő áramkör többé-kevésbé hagyományos berendezésben kerül felhasználásra, tehát nem egy gyökeresen új termék keletkezik, hanem egy már kialakult rendszer bizonyos fokú korrekciója. Nyilvánvaló, hogy az új rendszertechnikai megoldás kidolgozása, amely lényegesen új terméket eredményez, költségigényesebb és nagyobb kockázattal is jár. Érthető, hogy a berendezésgyártók a gazdasági szabályozók adta lehetőségeken belül igyekeznek mennél kisebb kockázatot vállalni. De éppen az új ötéves terv elvárásai olyanok - pl. tőkésexport fokozása - amelyek megkövetelik, hogy a gyártandó berendezések rendszertechnikája korszerű alkatrészkészletre épüljön. Ennek kialakításához viszont elengedhetetlenül szükséges a gyártók és felhasználók korábbiaknál szervezettebb, magasabb fokú együttműködése. Ez az együttműködés csak egy lépés az alkalmazási területek kiszélesítése felé. A gazdaságos, nagy sorozatú gyártás megvalósításához ezen túlmenően jelentős fejlesztési munkát is el kell végezni, beleértve a technológiai fejlesztést is. ÖSSZEFOGLALÁS Az előzőekben megkíséreltük röviden áttekinteni a vastagréteg hibridtechnika előtt álló lehetőségeket. Látható, hogy ez a terület egyre jelentősebb súlyt képvisel a teljes elektronikai alkatrészfelhasználásban és egyre korszerűbb módon történik az áramkörök előállítása . Hazailag nagy lehetőségek állnak a hibrid vastagréteg áramkörök előtt. A meglevő gyártóbázis további fejlesztése, korszerűsítése révén rendkívül flexibilis, magas műszaki színvonalat képviselő termékek állhatnak a berendezésgyártás rendelkezésére. Ezek az új termékek hatékonyan segíthetik elő az V. ötéves tervidőszakban az elektronikai ipar előtt álló feladatok teljesítését. IRODALOM Finommechanika-Mikrotechnika, 14.évf. 1975.okt. 10.szám. 317-319 oldal Philips Technische Rundschau, 35.évf. 1975/76 szám. 158-159 oldal Electronics, 1975. febr.20. 4. szám. 20E-21E oldal Electronics, 1975. máj.1. 9. szám. 30 - 31 oldal Electronics, 1975. jun.26. 13. szám. 133 oldal Electronics, 1975. okt.16. 21. szám. 190 oldal Electronics, 1975. okt.30. 22. szám. 139 oldal