Bevilaqua Borsody Béla - Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak. Kávé és kávésmesterség 1535-1935 2. (Budapest, 1935)
A Kávélira és a Kávéházlira
949 Jacob — melyben az Irodalmiság először nőtt túl a Könyv keretein és elöntötte az Élet egész területét“. E megjegyzését azzal folytatja, hogy „a 18. században irodalmivá és irodalmi formájúvá lesz minden szerelmes levél, minden természettudományos Dissertatio és orvosi és teológiai Tractatus. A Forradalom nemcsak mint társadalomtudományi kritikai közeg, hanem mint könnyű Szépirodalmiság is jelentkezik. Ez adja meg a Kávéházak agyas, irodalmi-szellemi életének veretét, ezért válik maga Kávé is, a Kávéház is francia szépirodalmi témakinccsé, hogy magyar hajtásaiban is kimeríthetetlennek látszó 17—19. századi változatokat teremtsen. „A Kávéház teremti meg a Nyilvános Élet új formáit“, írja Jacob, aki e megállapításában csak Michelet és Macaulay gondolatait fejezi ki új formában. ,, Kifejező kedv, Társalgás és kellem : ez jellemzi a „Rococo“ szellemi életét“ — írja a Kávé eme legújabbkori Poétája — „mely fölött Apollo a Szellem istene, mint a Fekete Kávé színeiben jelentkező fekete Genius lebegett a 18. század Kávéskonyhái körül, úgy hogy a Csevegés és az Irodalom e Nagy Századának aromás kávéillata volt.“ Jacob itt Hoffmann von Fallersleben mondását váltogatja, mely szerint a 18. század első fele német irodalmának kanaszterdohány szaga volt. Páris egyetlen nagy kávéház volt, — írja Michelet — de ez a Kávéház a „Café de V Europe“-ot jelentette. Európa Kávéháza volt Páris, mint ezt Abbé Gallieni jegyezte meg a Café Procope-ról. Ismeretes, hogy De Holbach Báró párisi Salon-jának is ez volt a neve, hogy ez a nevezet negyven év múlva mint pesti kávéházi Cégérnév is megjelenjen a Pesti Kereskedői Pitvar által az 1820-as években teremtett „Kereskedői Rakodó Piac“-on, a Földunasoron, a későbbi Lánchíd feje előtt épült Európa Vendégfogadó Kávéháza büszke európai irodalomtörténeti és szellemtörténeti veretű Cégérnevében.2 Kávésné versei : La Muse limonadiére. Paris. 1755. — Chevrier, F. : Les Ridicules du Siécle. Paris. 1752. — Cognel, F. : La vie parisienne sous Louis XVI. — Eirennes á tous les amateurs de Café. Paris. 1790. — Franklin Alfred : Le Café (Arts et Métiers des Parisiens de la XH-e au XVIII-es. Paris. 1893.). — Lepage, A. : Les Cafés politiques et litteraires de Paris. Paris. 1885. — Mercicr, L. S. : Tableau de Paris. Paris. 1782—1788. — Nemeitz, J. C. : Séjour de Paris. Leipzig, 1726. — Poujoulse, J. B. : Paris k la fin du XVIII-e siécle. 2 A Kávéház egykori helyiségeiben ma az Államrendőrség központi ügyelete székel.