Irodalmi Magazin, 2014 (2. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1. szám - Gárdonyi
..IW-hii nim Irhil IhiIiIiiu hti/its. meri a hií/a-'ás pró/a. Én hu-zonkt'l fv« fejjel ii«vullani a há/a-'ágbii, é- hél t'vij; Iníslu- Kudlum... Az én kedélyemen őrükre áll a kegy ellen forradás. és míg ember nem leszek soha - khévr, ha írok.“ (Слеюг^М.ч) DOSSZIÉ Kiadatlan írások A rövidpróza mestere Titkos élet Tartalomjegyzék Beköszöntő 1 Kiadatlan írások Szalainé Király Júlia: A Gárdonyi-gyűjtemény Egerben 5 Szalainé Király Júlia: Tervezett művek 7 DOSSZIÉ Kultuszteremtő regények Szalainé Király Júlia — Berecz Mátyás: A főhős, Bornemissza Gergely 11 Kusper Judit: Az Egri csillagok mint emlékezethely 14 Németh Zoltán: Erósz hatalma 17 Egri csillagok a török égen — Tasnádi Edit interjúja Erdal Balikogluval 20 Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részletek) 22 Romek Dóra: A dicső múlt bűvöletében 24 Csontos János: Egri sztárok 26 Kovács Gábor: A fényképekből kibomló történet 28 Szikszainé Nagy Irma: Nyelvi és nem nyelvi jelzések szerepe az Ida regénye című mű egyik kulcsjelenetében 31 Kosztolányi Dezső: Isten rabjai 33 Gárdonyi Géza: A Margit-legendáról 34 Gilányi Magdolna: Árpád-házi Margit kultusza és szentté avatása 35 Gárdonyi Géza: Isten rabjai (részlet) 36 Z. Szalai Sándor: Egyéni sors és történelem (részlet) 37 H. Szilasi Ágota: Attila hun király arcai 39 G. Bartók Béla: Hunok a korabeli magyar történelmi hagyományban 41 Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (részlet) 42 A rövidpróza mestere „természete szerint novellaíró volt” Kósa László: Az én falum etnográfiája 45 Gárdonyi Géza: Az én falum (részlet) 49 Szörényi László: Ars Mutilandi Hungarica (részlet) 51 Kovács Gábor: A Gárdonyi-novella karaktere 52 Gárdonyi Géza: Erdei történet 54 Gárdonyi Géza: Mari néni meg Pista bácsi 58 Gárdonyi Géza: Minden huntzutság Párisba is 59 Gárdonyi Géza: A boldogság városában 60 Gárdonyi és a színpad Gajdó Tamás: Paraszti világ a világot jelentő deszkákon 62 Gárdonyi Géza: A bor (részlet) 66 3 mm Titkosírásos feljegyzések interjú Gilicze Gáborral Gárdonyi életműve számos érdekességet rejteget; közülük is kiemelkedik a majd' fél évszázadig megfejtetlenül maradt titkosírása, amelyet az író saját maga fejlesztett ki. Hogy mit rejtenek a sokak által csak tibetüknek nevezett titkosírással írt feljegyzések, s hogy milyen úton lehetett kibogozni az írásképet, a kód sikeres megfejtőjét. Gilicze Gábort kérdeztük (Az interjúhoz mellékelt titkosírásos lapok átírt szövege elsőként ezeken a hasábokon olvasható.) ,\'a/yvn nuflipí, amit a Tutkmnapló fdterjeíitve a jludcmin folvóirilbin 1974-rí кы/Шппк rlSwmilnin ohwhi- publikálva egyébként meg nem kövének nmk a meffijin könilminytiril. Valóban el. Mivel levédéstől távaló részéről leit /г/farfjinAnriijhigbólrrlnnll linói, hogy beleden beszélni, csupán egy minden! míg önkinek nem sikerült meffisiuse /s megvilágító példát idéznék tőle. szöveget? Kitka szerencsénkre az Irodalomtörténet 1954. számának ábrái közön, mely írók és újságírók voltak, írástörténeti képzettségű s azonban, aki megfelelő mel kosirásos anyagon a megfejt évi megfejtetlenségnek oly épp az anyag elzártsuga. J meg rmnlH tr’l hiatB amcirt.