Irodalmi Magazin, 2015 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1. szám - Balaton
KESZTHELY Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) 1797 végén (s 1798-ban) járt Keszthelyen. Valószínűleg itt írta meg 1797-ben A békekötésre című versét. Kapcsolatban állt Festetics Györggyel. Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1793-ban néhány hétig Keszthelyen volt katona. 1817 februárjában ő is részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségen. Rájnis József (1741-1812) 1808-ban itt él a premontrei rendházban, hitoktató. 1809-től a Georgiconban oktató és felügyelő. Itt halt meg 1812. szeptember 23-án. Batsányi János (1763-1845) a keszthelyi ferences gimnáziumban tanult. Nagy Ignác (1810-1854) Keszthelyen született 1810-ben. Petőfi Sándor (1823-1849) 1841-ben járt Keszthelyen. Felesége, Szendrey Júlia Keszthelyen született 1828-ban. A Helikoni Ünnepségeken számos író, költő vett részt (pl. Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor). Az írók Gazdasági Egyesülete Keszthelyen is szervezett programokat az 1932-es Balatoni Iróhét során. BECEHEGY Takáts Gyula (1911-2008) 1953-ban vásárolta meg becehegyi villáját, amelyet később írói műhellyé alakított. Művésztársait gyakran látta vendégül (pl. Nagy Lászlót, Fodor Andrást, Tüskés Tibort). Egy sereg balatoni vonatkozású műve született a költőnek ezen a helyen is. SZIGLIGET A szigligeti Esterházy kastély 1952-től működik alkotóházként, amelyben azóta számos magyar író és költő megfordult. Megközelítőleg sem teljes névsor azokról, akik alkottak vagy pihentek itt: Nagy László, Szécsi Margit, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Cseres Tibor, Déry Tibor, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Szabó Magda, Kertész Imre, Örkény István, Vas István, Kolozsvári Grandpierre Emil, Ottlik Géza, Sinka István, Tatay Sándor, Pilinszky János, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Somlyó György, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Devecseri Gábor, Juhász Ferenc, Gergely Ágnes, Tamás Menyhért, Lator László, Ágh István, Mándy Iván, Bella István, Füst Milán. Orbán Ottó Szigligeten hunyt el 2002-ben. BADACSONY Kisfaludy Sándor (1772-1844) 1795-ben egy szüret során ismerte meg Szegedy Rózát, későbbi feleségét. Ma Badacsonytomajon emlékházként működik a Szegedy Róza-ház. (Kisfaludy Sándornak Sümegen van emlékháza.) Herczeg Ferenc (1863-1954) az 1930-as években lábdihegyi szőlőföldet vásárolt, majd vendégházat, illetve nyaralót építtetett itt. Tatay Sándor (1910-1991) a második világháború után (1944- től) második otthona a badacsonyi szőlőhegy lett, miután feleségül vette a Rodostó turistaház gondnokát, Takács Máriát. ÁBRAHÁMHEGY Szabó Lőrinc (1900-1957) gyakran vendégeskedett Bernáth Aurél festő villájában, ahol több művet alkotott. RÉVFÜLÖP Jókai Mór (1825-1904) kirándult Révfülöpön. Radnóti Miklós (1909-1944) feleségével, Gyarmati Fannival balatoni nászútja során megpihent itt 1935 augusztusában. KŐVÁGÓÖRS Radnóti Miklós (1909-1944) feleségével, Gyarmati Fannival balatoni nászútja során megpihent itt 1935 augusztusában. TIHANY A tihanyi apátság alapítólevele (1055) az első eredetiben fennmaradt hiteles oklevelünk. Ebben maradtak fenn az első összefüggő magyar szövegrészek, szövegek. Pannonhalmán őrzik. Illyés Gyula (1902-1983) felesége (Kozmutza Flóra) családjának Tihanyban, az Alsó-Kopasz-hegy dűlőjében volt háza. A költő családjával az 1940-es évektől haláláig (1983-ig) sok időt töltött itt, ahol rendszeresen fogadta művészbarátait (többek között Weöres Sándort, Szabó Lőrincet, Sarkadi Imrét, Németh Lászlót, Keresztury Dezsőt, Déry Tibort stb.) Számos művet írt itt, több balatoni tárgyú alkotása ismert (pl.: A tihanyi Templom-hegyen, Hegyen tanyázom..., Tihanyi barátaimhoz, Reismann János fotóművésszel közösen Balatonról szóló kötetet is összeállított, mely 1962-ben jelent meg magyarul). Szabó Lőrinc (1900-1957) gyakran volt vendég Illyés Gyuláéknál, ahol alkotómunkát is végzett. Szabó Lőrincnek több alkotása balatoni vonatkozású (pl.: Balaton, vakáció, A földvári mólón, Balatonföldvár, Öreg úr a Balaton partján, Tihany, Tihany partján a hegy alatt). Illyéséknél lett rosszul, amikor átszállították a füredi kórházba, majd onnan Pestre, ahol október 3-án elhunyt. Passuth László (1900-1979) 1958 tavaszán vett földet Tihanyban. Sűrűn járt ide kikapcsolódni, nyaralni. SAJKOD (TIHANY) Németh László (1901-1975) leányának nyaralójában alkotott az 1950-es évek végétől. 1959-től e telken „kisházat” építettek számára, ahol egész évben biztosított volt a nyugalmas munka lehetősége. A településen írta például Sajkódi esték címmel kiadott tanulmányait (1974). BALATONFÜRED Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) 1782-ben megnősült, s feleségének füredi birtokán gazdálkodott. 1793-ig élt itt. Ő nevezte először „magyar tengernek” a Balatont. Az 1780-as évek közepén részletes térképet készített Balatonfüredről a helytartótanács megbízásából, amelyhez a fontos füredi épületek homlokzati rajzát és alaprajzát is mellékelte. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) 1798-ban Lillájától elszakadva Füreden írta A tihanyi ekhóhoz című versét. (A vers címe eredetileg A füredi parton volt.) Berzsenyi Dániel (1776-1836) a füredi forrás (ma: Berzsenyi Dániel-forrás) vizével gyógyította magát, itt írta A füredi kúthoz című versét. Kisfaludy Sándor (1772-1844) kezdeményezésére Balatonfüreden építették meg a Dunántúl első magyar kőszínházát, amelyet 1831-ben adtak át. Fáy András (1786-1864) irodalmi alkotásaiban foglalkozott a Balaton-felvidék tündérmeséivel. A füredi gyógyvíz lelkes híve, Széchenyi István (1791-1860) gyakran járt Füreden. 1846. augusztus 20-án a füredi mólóról indította a Kisfaludy Sándorról elnevezett gőzhajót, mely az első volt a balatoni gőzhajók között, ezzel kapcsolatos műve pl.: A balatoni gőzhajózás. Vörösmarty Mihály (1800-1855) gyakran üdült Füreden. Garay János (1812-1853) 1847 nyarát Balatonfüreden töltötte. Ő szentelt először egy egész kötetet a Balaton dicséretének. Balatoni kagylók című „költemény-füzérében” eleven képet rajzolt a korabeli fürdőéletről. Petőfi Sándor (1823-1849) 1841 nyarán, vándorútja során járt Füreden. Jókai Mór (1825-1904) 1857-től rendszeres látogató volt Balatonfüreden. Első látogatásához kapcsolódó műve: A magyar Tempevölgy. 1867-ben telket vásárolt Balatonfüreden, 1870-re elkészült villája, 20 nyarat töltött benne, itt írta az Az arany embert is. Jókai Mór egykori villája ma emlékmúzeum.