Irodalmi Magazin, 2016 (4. évfolyam, 1-2. szám)
2016 / 1. szám - Móricz
IRODALMI MAGAZIN IMPRESSZUM: Főszerkesztő: Jánosi Zoltán / Alapító főszerkesztő: Oláh János / Felelős szerkesztő: Réger Ádám / Olvasószerkesztő: Mórocz Gábor / Szerkesztőbizottság: Bíró Gergely / Boka László / Zsiga Kristóf / E szám néprajzi tanácsadója: Ratkó Lujza / A lap megalapításában közreműködött: Kardeván Lapis Gergely / Lapterv: Bányay Anna és Szita Barnabás / Gazdasági ügyintéző: Szentmártoni Anikó (szentmartonia@magyarnaplo.hu) / Parragi Zoltán Módja az Írott Szó Alapítvány (1092 Budapest, Ferenc krt. 14.), a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Budapest, Bajza u. 18.) és az Országos Széchényi Könyvtár (1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.). Felelős kiadó a Magyar Napló Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Budapest, Táblás u. 32.) Nyomdai előállítás: Pannónia Nyomda Kft. (1139 Budapest, Frangepán u. 16.) A szerkesztőség címe: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14., e-mail címe: irodalmim@gmail.com / HUNGART © / Magyar Napló Kiadó © / Bakos Zoltán © / 2016 ISSN 2063-8019 Kedves Olvasó! Móricz Zsigmond alkotói varázslatának forrásait egyforma erővel kutatta önmaga történelmi ideje és utókora. Már kortársai elbűvölten álltak művei előtt, a titkot keresve, amellyel az író korának természetét, viszonyait, arcait - a zsíros kalapot hordó barbár pásztortól a dorbézoló dzsentriig és az öngyilkos hősökig - formálta, történetüket és jellemüket teremtette. Az irodalomtudomány a Móricz írásait körbetapogató kritikák után elméleti fogalmak tűzijátékát lobbantotta fel munkássága körül. A legkülönbözőbb szempontokból kísérelte meg értelmezni realizmusát, naturalizmusát, parasztábrázolását, szerelemképét, jelképeit, nyelvét s mindazt, amit a móriczi művészet fényköre tartalmaz. Egyre több ismeretet építve egymásra arról az íróról, aki az egész országot alkotói optikájába emelte: a pusztától, a falutól a kis- és a nagyvárosig, Erdély históriájáig, miközben egyszerre „népi”, „vidéki”, „városi” és történelmi tematikájában egyetlen fókusz izzott fel mind felismerhetőbben: nemzete sorsa. Ennek egyre következetesebb feltárása során lett az Isten háta mögötti faluból érkező ember egyszerre író, népsors-„kutató”, a Nyugat és a Kelet Népe szerzője és alakítója, bármilyen szellemi irányból azonnal felismerhető fénypont, akinek üzenetei ma is itt feszülnek körülöttünk. S aki most is válaszokra késztet művészi kihívásaival, látásmódja frissességével. Az Irodalmi Magazin Móricz-száma ebből a varázslatból mutat fel meghatározó vonásokat, színeket. A tanulmányokban, a megidézett műalkotásokban Móricz alkotói kibontakozásának, művei sajátosságainak és életének — szerelmeinek is — nyomába eredve keresi azt, amit elődei is közel száz éve már: Móricz Zsigmond alkotóerejének forrásait és természetét. E számunkat a folyóirat alapító főszerkesztőjének, a közelmúltban elhunyt Oláh János emlékének ajánljuk, akinek egész alkotói pályáján meghatározó modellt adott Móricz Zsigmond öröksége. Г4 Jánosi Zoltán 1941 – 3917«. IGAZOLVÁNY Móricz Zsigmond tíz részére V, . IV . I (Jtt £% ^ 4 £*• ©j* ,h|‘ |v :4 la *** 4* Ф *v.' vonalon díjmentes Adózásra • 'lí* vezérigazgató ' Móricz Zsigmond fényképes igazolványa a HÉV-re, 1941 (Petőfi Irodalmi Múzeum) A címlapon Székely Aladár felvétele látható Móricz Zsigmondról, Budapest, 1919-20 körül (Petőfi Irodalmi Múzeum)