Irodalmi Magazin, 2017 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1. szám - Székelyföld irodalmából a kezdetektől 1945-ig
KlaSzám I. ÉPÍTVÁNY : Jánosi Zoltán IRODALMI MAGAZIN IMPRESSZUM: Főszerkesztő: Jánosi Zoltán / Felelős szerkesztő: Réger Ádám / Olvasószerkesztő: Mórocz Gábor / Szerkesztő: Bolla Eszter / A tematikus lapszám szerkesztésében közreműködött: Antal Balázs / Szerkesztőbizottság: Bíró Gergely / Boka László / Zsiga Kristóf / A lap megalapításában közreműködött: Kardeván Lapis Gergely / Lapterv: Szita Barnabás (www.freetransform.hu) / Gazdasági ügyintéző: Szentmártoni Anikó (szentmartonia@magyarnaplo.hu) / Parragi Zoltán Kiadja az Írott Szó Alapítvány (1092 Budapest, Ferenc krt. 14.), a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Budapest, Bajza u. 18.) és az Országos Széchényi Könyvtár (1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.). Felelős kiadó a Magyar Napló Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Budapest, Táblás u. 32.) Nyomdai előállítás: Pannónia Nyomda Kft. (1139 Budapest, Frangepán u. 16.) A szerkesztőség címe: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14., e-mail címe: irodalmim@gmail.com / HUNGART © / Magyar Napló Kiadó © / Ádám Gyula © / Orbán Domonkos © /2017 ISSN 2063-8019 МИЛАН NAPLÓ A címlapon Zsögödi Nagy Imre Az én falum című, 1962-ben Zsögödön készült alkotása látható (Csíki Székely Múzeum) Székelyföld irodalma annyira gazdag, hogy egyetlen Irodalmi Magazinszámban a teljeshez akár közelítő képet is adni róla — reménytelen vállalkozás. Ezért két egymást követő folyóiratszámban adjuk közre az e föld irodalmáról készített — a kezdetektől máig ívelő — összegzésünket. Ez a lap a korai jelektől 1945-ig követi nyomon e nép irodalmát, a rövidesen megjelenő pedig az 1945-től napjainkig terjedőidőben, így már határozottan fel lehet mutatni ennek a gazdagságnak számos, fontosnak tudott, elismert jelzőfényét: a Székelyföldön a történelmi idők sodrásában született, ott élő vagy onnan elszármazott alkotóktól létrehozott vagy ennek a földnek az életére utaló jellegzetes műveket és a szerzők arcát. Az Irodalmi Magazin e két - Székelyföld irodalmának történeti vonalát és egyfajta kristályszerkezetét felvillantani kívánó - válogatása nem akar fogalmi síkon állást foglalni abban a kérdésben, hogy e föld irodalmát önálló entitásként vagy a teljes nemzeti irodalom egyik ágaként (a magyar nyelvű tájházak K- 5/sttratúrájának körében) szükséges-e az ^ irodalomtörténet-írásnak tárgyalni. ''^Álláspontja ebben a vitában magának e 'Székelyföld-számoknak a megjelentetésében, szerkesztői szempontjaiban, válogatási elveiben, a lapok felépítésében és a két szöveganyag együttes terjedelmében tükröződik. Az egységes tömbben élő, a Ш történelem útjai s életveszélyes rázkódásai közepette a maga identitását megőrző, ma egy szomszédos állam kellős közepébe ékelődő és ott nyelvét, kultúráját, tradícióit megtartó nép identikus erővel bíró irodalma a magyar nyelvű tájegységek, nyelvjárások szépirodalmi hagyományai és mai eredményei között azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert - e nép vallásai, népi kultúrája s más tradíciói mellett - egyik legfontosabb támasza volt a székelység — és mögötte a teljesebb magyarság — európai megmaradásának. Vagyis egyszerre szolgálta önmaga és az egész nemzet civilizációját, és ezt a küldetését teljesíti ma is. Ha e lap csak villanófényeket tud is megjeleníteni — a jelen eredményei között többször tekintve a Székelyföld és a Moldvai Magyarság folyóiratok kiváló műveire s szerzőire — e sok száz éves folyamat legfontosabb értékeiből, célja akkor sem lehet más: e fényeken át a teljesebb küldetés ívének, nehézségeinek s számos meghatározó értékpontjának megjelölése. A székelység — és a hozzájuk történetében erősen kötődő csángóság - irodalmának azt a legszebb üzenetét is tudatosítva, hogyan lehet ebben a világban „otthon” lenni, és küzdeni a szóval ezért az otthonért. S megláttatni eközben azt is, hogy az irodalmi tradícióknak mekkora, egymásra rétegződött értékein lépdel, táplálkozik belőle - alkot és él -, és hogy mire képes Székelyföld és a csángó vidékek mai irodalma is. Г N Щ ЩШЯМШ