Irodalmi Magazin, 2018 (6. évfolyam, 2-4. szám)

2018 / 3. szám - Boszorkányság

KISS VIRÁG SZÁZARCÚ BOSZORKÁK Klasszikus és kortárs boszorkány­ábrázolások a vizuális kultúrában V Í­rásom az alcímben megjelölt témát járja kö­rül néhány mű rövid elemzésén keresztül. Petőfi Sándor János Vitéze például kétféle bo­szorkánymegjelenítést is tartalmaz. Az egyik egy konkrét szereplő, Iluska mostohája, akit a Petőfi-szöveg boszorkányként jellemez.­ A má­sik boszorkánytéma a történet vége felé, a 21. részben kerül elő, amikor János Vitéz, azaz Jan­csi egy boszorkánytanyára érkezik, ahol Ilus­ka mostohájával is találkozik, és leszámol a bo­szorkányokkal. Jómagam a János Vitézt a Würtz Ádám által illusztrált könyvből (1967) ismer­tem meg, mely több kiadást is megért. Würtz egész oldalas illusztrációin, melyek mind ke­retezettek is, a főhős bátran, nyomasztó színek és képek, mintegy kételyek nélkül jut át a ka­landokon, nehézségeken, és érkezik meg végül Tündérországba. Érzelmeket szinte egyáltalán nem látunk, a hangulatok sem jellemzők, egy­fajta narratív jelleg határozza meg a képeket. Az illusztrációk ábrázolási módja a népi dí­szítőművészet figuráira és motívumaira em­lékeztet, amit a keretezés még felerősít. Igazi, egyértelműséget tükröző népmeséi világ jele­nik meg a képeken, melyek az akvarell techni­kát kombinálják egyértelmű vonalakkal. A bo­szorkányok Würtz felfogásában icipici, sötét ruhás vénasszonyok, akikkel az óriások szinte játszadoznak. Nem félelmetesek, bábszerűek.

Next